NAPI TIPP – 2014. június 23.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetekben mentes a személyi jövedelemadó alól a termőföld haszonbérbe adásából származó bevétel? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, amennyiben a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri. Amennyiben a haszonbérlet időtartama alatt a bérbeadó személyében változás következik és az új tulajdonosnak olyan, már meglévő szerződés alapján teljesítenek kifizetést, amely a törvényi feltételnek megfelelően legalább 5 évre szól, akkor az e szerződés alapján az új tulajdonos részére kifizetett haszonbérleti díj adómentes jövedelemnek minősül.

NAPI TIPP – 2014. június 19.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetekben az adózónak lehetősége van választása módosítását kezdeményezni az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos módosítása alapján, amennyiben törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az adó megállapításához való jog elévülési idején belül – választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján. A választás módosítására, illetve a kijavítás iránti kérelem benyújtására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a módosítás az adó, az adóalap, a költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.

NAPI TIPP – 2014. június 18.

Tudta-e Ön, hogy mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése? Amennyiben a társaság tagjai a számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékot kifizetését határozzák el, és a későbbiekben lemondanak az osztalék követelésükről, abban az esetben a 2014. január 1-től hatályos rendelkezések alapján a társaságnak nem merül fel ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége az osztalék követelés elengedése kapcsán.

NAPI TIPP – 2014. június 16.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét átruházása? Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A kapcsolt vállalkozásnak azok a társaságok minősülnek, amelyek megfelelnek a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 4. § 23. pontjában meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy társasági adóalanyok-e vagy sem. Így akár külföldi kapcsolt vállalkozás vagyonszerzése esetén is fennállhat az illetékmentesség.

NAPI TIPP – 2014. június 12.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalókat minden esetben egész főnek kell tekinteni? A munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5%-át, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A statisztikai állományi létszámot - a KSH Közleménye alapján - egy tizedesjegy-pontossággal kell meghatározni. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat a tényleges létszám alapján kell figyelembe venni, vagyis a részmunkaidőben foglalkoztatott személyt a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során egész főnek kell tekinteni.

NAPI TIPP – 2014. június 11.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a közüzemi díjtartozás szolgáltató általi elengedése? Az Illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.

NAPI TIPP – 2014. május 28.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli bizonylatok tekintetében a gazdálkodót legalább 8 éves iratmegőrzési kötelezettség terheli? A Számvitelről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

NAPI TIPP – 2014. május 26.

Tudta-e Ön, hogy a civil szervezetek is kötelesek a számviteli beszámoló letétbe helyezéséről gondoskodni? A civil szervezet a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a – a jóváhagyásra jogosult testület döntését követően, illetőleg könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékkal ellátva – kizárólag papír alapon helyezheti letétbe személyesen (1055 Budapest, Szalay utca 16.), vagy postai úton az Országos Bírósági Hivatalnak címezve (1363 Budapest, Pf.: 24.). A civil szervezet ezzel eleget tesz a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségének, az adóhatóság felé sem a beszámolót, sem a közhasznúsági mellékletet nem kell megküldenie. A számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése kötelező, amely kötelezettség teljesítésével párhuzamosan a civil szervezet honlapján is elérhetővé kell tenni a dokumentumokat. A letétbe helyezés elmulasztása esetén a civil szervezet nem részesülhet központi költségvetési támogatásban.

NAPI TIPP – 2014. május 22.

Tudta-e Ön, hogy a látványcsapat-sport támogatása esetén az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költségként fizetendő 1%-os összeg nem jogszabályi előírások szerinti megfizetése a társasági adókedvezmény elvesztését is jelentheti? A vonatkozó jogszabályi előírások alapján látványcsapat-sport támogatása esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a a támogatott szervezet sportfejlesztési programjának megvalósítására nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegéből 1%-ot – ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költségként – a látvány-csapatsport támogatás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására befizessen. 2014. január 1-től a támogató az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költség 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét a szakszövetség által közzétett fizetési számlára a támogatás megfizetésével egyidejűleg köteles megfizetni. Amennyiben az adózó fenti, 1%-os befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor elveszíti az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultságát és addig nem veheti igénybe az adókedvezményt, ameddig ezen mulasztását igazoltan nem pótolja. Amennyiben az adózó késedelmesen fizeti meg az 1%-ot, szintén csak attól az adóévtől kezdődően veheti igénybe az adókedvezményt, amelyben a befizetés megtörtént. Amennyiben az adózó nem a hatályos szabályok szerinti megosztásban fizeti meg az 1%-ot, de dokumentumokkal (átutalási bizonylat, számlakivonat) igazolható, hogy az 1% megfizetése egyébként megtörtént, abban az esetben nem veszíti el az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét.

NAPI TIPP – 2014. május 21.

Tudta-e Ön, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével megszűnt az a lehetőség, hogy osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső mérleget 6 hónapon belül fel lehet használni? A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján 2012. január 1-től hatályos módosítása lehetőséget biztosított arra, hogy osztalékelőleg fizetés esetén a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg, közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül figyelembe lehetett venni. 2014. március 15-től a fenti jogszabály hatályon kívül helyezésével, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével ez a lehetőség megszűnt.

NAPI TIPP – 2014. május 20.

Tudta-e Ön, hogy a Kft. ügyvezetőjét már nem terheli írásbeli nyilatkozattételi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét? A korábbi szabályozás, a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján a társasági szerződés előírhatta az ügyvezető írásbeli nyilatkozattételi kötelezettségét a taggyűlés felé arra vonatkozóan, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. A 2014. március 15-től hatályba lépő, a jogi személyekre vonatkozó előírásokat is tartalmazó, 2013. évi Polgári Törvénykönyvről szóló V. törvény azonban ezt az előírást nem tartalmazza, mivel az ügyvezető általános felelősségi körébe tartozik, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után elsődleges feladata a hitelezői érdekek figyelembe vétele. Ellenkező esetben, amennyiben a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik és a hitelezői tartozások nem kerültek teljes mértékben rendezésre, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőjével szemben.

NAPI TIPP – 2014. május 19.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása miatt az adóhatóság szankciókat érvényesíthet? Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A mulasztási bírság összege, amennyiben az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, 1 millió forintig terjedhet.

NAPI TIPP – 2014. május 15.

Tudta-e Ön, hogy fordított adózás alá eső termékbeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel fizetett előleg esetén nem áll fenn áfa fizetési kötelezettség? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 59. §-a értelmében a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik, úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez a rendelkezés azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezettet terheli az adófizetési kötelezettség. Fordított adózás esetén a vevőnél az előleg kapcsán nem történik kézhez vétel, jóváírás, hiszen ő kötelezett az előleg pénzügyi teljesítésére. Így abban az esetben, ha fordított adózás alkalmazására kerül sor, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2014. május 14.

Tudta-e Ön, hogy a SZÉP kártyán jóváírt összegeknek is van felhasználási határideje? A SZÉP kártyán jóváírt összegeket a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a SZÉP kártyára 2012. december 31-ig feltöltött összegek felhasználási határideje 2014. május 31-én jár le. A fenti időpontig fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

NAPI TIPP – 2014. május 13.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben nem állnak a magánszemély rendelkezésére a személyi jövedelemadó bevalláshoz szükséges iratok bejelentést tehet az állami adóhatósághoz? A vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásának határideje 2014. május 20-a. Amennyiben a személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez szükséges igazolások a magánszemély önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, lehetősége van a bevallás benyújtására előírt határidőn belül a lakóhelye szerint illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz bejelentést tenni. A magánszemély határidőben történő bejelentése esetén az állami adóhatóság a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot 2014. november 20-ig nem állapít meg, ha a magánszemély az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül bevallását benyújtja és ezzel egyidejűleg a késedelem igazolására vonatkozó kérelmét (igazolási kérelmet) is előterjeszti. A magánszemély bejelentésének beérkezését követően az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján lehetséges intézkedéseket megteszi, amelyek eredményéről – figyelemmel az adótitok betartására is – a magánszemélyt tájékoztatja.

NAPI TIPP – 2014. május 12.

Tudta-e Ön, hogy az Adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatározott adónemek esetén nem engedélyezhető fizetési könnyítés? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés engedélyezésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá ha az átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem engedélyezhető fizetési könnyítés a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra, illetve a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

NAPI TIPP – 2014. május 8.

Tudta-e Ön, hogy nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő kifizetés jogszabályban meghatározott értékhatár feletti része? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján nem minősül elismert költségnek, azaz növeli a társasági adó alapját, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés, illetve a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál sem vehető költségként figyelembe a fenti összeghatárt meghaladó kiadás.

NAPI TIPP – 2014. május 7.

Tudta-e Ön, hogy a már közzétett beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére a gazdálkodónak nincs lehetősége? A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. A gazdálkodó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát (kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel) a céginformációs szolgálatnak a kormányzati portál útján megküldi. A már közzétett beszámoló a Céginformációs Szolgálat honlapjáról (http://e-beszamolo.kim.gov.hu) nem távolítható el, illetve a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs lehetőség. Erre tekintettel, amennyiben olyan beszámoló kerül közzétételre, amely hibás, vagy nem megfelelő adatokat tartalmaz, akár a mérlegben, vagy eredménykimutatásban, akár a csatolt dokumentumokban, javítására, ismételt közzétételére nincs lehetőség. A beszámolóban szereplő hibát a számviteli törvény alapján a könyvelésben szükséges majd helyesbíteni és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban szükséges feltüntetni.

NAPI TIPP – 2014. május 6.

Tudta-e Ön, hogy gazdasági társaságok egymás közötti szerződéses viszonyaiban a késedelmi kamat kizárása semmis, kivéve ha kötbér kikötésére került sor? Gazdasági társaságok között létrejött szerződés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – 8 százalékponttal növelt értéke. A kamat számítása során a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó a naptári félév egészére. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyaiban alkalmazott késedelmi kamatnak nincs felső határa, azonban a késedelmi kamat mértékét a jóhiszeműség és a tisztesség követelményével kell megállapítani. A túlzott mértékű késedelmi kamatot – bíróság előtt - a kötelezett, illetve a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja. Vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyaiban a késedelmi kamat kizárása semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére kötelezett.

NAPI TIPP – 2014. május 5.

Tudta-e Ön, hogy a belföldi jogi személynek, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie kell? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján a belföldi jogi személynek, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. (A 2014. március 15-től hatályos 2013. évi V. Polgári törvénykönyvről szóló törvény alapján jogi személynek minősül a közkereseti társaság és a betéti társaság is.) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát az adózónak adószáma közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitnia. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében köteles feltüntetni azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri. A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének nem tesz eleget.

NAPI TIPP – 2014. április 30.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által megállapított személyi jövedelemadót meghatározott esetekben a munkavállalónak kell önellenőrzéssel helyesbítenie? A munkáltató által megállapított személyi jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkavállaló a munkáltatóhoz az adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehette volna meg, illetve adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

NAPI TIPP – 2014. április 29.

Tudta-e Ön, hogy a Kft. ügyvezetője meghatározott esetekben köteles a taggyűlés összehívására? A társaság ügyvezetőjének kötelezettsége a taggyűlés késedelem nélküli összehívása, vagy – ülés tartása nélküli – döntéshozatala, többek között abban az esetben, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent vagy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent. A tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról (amennyiben a társasági szerződés ezt lehetővé teszi), a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait 3 hónapon belül végre kell hajtani.

NAPI TIPP – 2014. április 28.

Tudta-e Ön, hogy a civil kedvezményezetteknek az szja 1%-os összegének felhasználásáról közleményt kell benyújtaniuk az állami adóhatóság felé? A civil kedvezményezetteknek, a részükre átutalt szja 1 %-os összeg felhasználásáról szóló 12KOZ számú közleményt 2014. június 2-áig elektronikus úton szükséges megküldeniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. A közleményben szerepeltetni kell mindazon szja 1 %-os összegek felhasználását, amelyeket az állami adóhatóság 2012. január 1-jétől 2012. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére, illetve amelyet a kedvezményezett a 11KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel. A közleményt abban az esetben is be kell nyújtani, ha a 2012. évben az állami adóhatóság nem utalt ki a kedvezményezett és/vagy jogelődje részére szja 1 %-os összeget, azonban a kedvezményezett és/vagy jogelődje a 11KOZ számú közleményében tartalékolt összeget tüntetett fel, illetve ha az szja 1%-os felajánlásokból az állami adóhatóság a kedvezményezettet jogerős határozattal kizárta. Amennyiben a NAV megállapítja, hogy a kedvezményezett a benyújtásra nyitva álló határidőig a közleményt nem nyújtotta be, vagy a közleményében számszaki hibás adatokat közölt, illetve nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. Azok a kedvezményezettek, amelyek rendelkeznek saját internetes felülettel, a közleményét e felületen is el kell helyezniük 2014. június 2-ig, és azt onnan legalább egy évig nem távolíthatják el.

NAPI TIPP – 2014. április 23.

Tudta-e Ön, hogy megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, amennyiben az adóalany által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja az 50 főt? A kisvállalati adóalanyiság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napjával, amely hónapban a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható.

NAPI TIPP – 2014. április 22.

Tudta-e Ön, hogy a szociálisan rászorult személy mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól? Szociális helyzetére tekintettel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását az a személy kérheti, aki az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult (mert nem biztosított, valamint szolidaritási alapon sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra és nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban, mely őt az egészségügyi szolgáltatásra, jogosítaná), azonban jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére. Az adózó kérelmére indult eljárásban a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint), illetve aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki, melynek hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

NAPI TIPP – 2014. április 15.

Tudta-e Ön, hogy az MNB engedélye szükséges a hitel- és pénzkölcsön nyújtás üzletszerű végzéséhez? A 2013. évi CCXXXVII. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján engedélyköteles és kizárólag az MNB engedélyével végezhető hitel- és pénzkölcsön nyújtás üzletszerűen. Nem szükséges azonban az MNB engedélye abban az esetben, ha a hitel- és pénzkölcsön nyújtására ún. csoportfinanszírozás keretében kerül sor. Csoportfinanszírozásnak minősül az anyavállalatnak leányvállalatokkal, vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete. Amennyiben a kölcsön nyújtására azonos cégcsoportba tartozó vállalkozás számára kerül sor, és az ügyletkötés a likviditás biztosítását szolgálja, az csoportfinanszírozásnak minősül és nem szükséges hozzá az MNB engedélye.

NAPI TIPP – 2014. április 14.

Tudta-e Ön, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéhez az is szükséges, hogy a munkáltató meghatározott igazolásokkal rendelkezzen? A személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott feltételeken kívül a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig; lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a 15/2014. (IV.3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal. Amennyiben a munkáltató nem rendelkezik a fenti rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20%-kal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

NAPI TIPP – 2014. április 10.

Tudta-e Ön, hogy cégautó-adó kötelezettség csak meghatározott feltételek esetén csökkenthető a gépjárműadó összegével? A cégautó-adóra vonatkozó rendelkezések alapján a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, illetve hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

NAPI TIPP – 2014. április 9.

Tudta-e Ön, hogy lakáscélú támogatás nyújtása során az adómentességet nem befolyásolja, ha ugyanarra a lakásra vonatkozóan más magánszemély is részesült lakáscélú támogatásban? Az 1995. évi Személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény 1. számú mellékletében szereplő 2. pont 2.7. alpontja alapján adómentes a munkáltató által – a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon - lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott támogatás. A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását minden esetben a munkáltató köteles megvizsgálni. A rendelet alapján az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti. Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy részesül-e, vagy részesült-e lakáscélú támogatásban.

NAPI TIPP – 2014. április 8.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetben a foglalkoztató átvállalhatja a magánszemélytől az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget? Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt abban az esetben terheli 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, ha a juttatás az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3. §. (1) bekezdése alá esik, és nincs kifizető, vagy a kifizető nem köteles a jövedelem utáni adót megállapítani. A Tbj. szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a 3. § (1) bekezdés szerinti egészségügyi hozzájárulás megfizetését és bevallását, ha a magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet. A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felelnek.

NAPI TIPP – 2014. április 7.

Tudta-e Ön, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kötelező a minimálbér alkalmazása? Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként főszabály szerint legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, illetve a garantált bérminimum 87%-a jár. A társasági adóalanyok esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés nem minősül elismert költségnek, illetve a személyi jövedelemadó rendszerében sem számolható el költségként.

NAPI TIPP – 2014. április 4.

Tudta-e Ön, hogy a Polgári törvénykönyvben meghatározásra került az idegen pénznemben felmerült tartozás esetén érvényesíthető törvényes kamat? A Polgári törvénykönyv hatályos rendelkezési alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Amennyiben a pénztartozás eleve kamatterhes volt, abban az esetben az irányadó jegybanki alapkamat mértéket 1/3 résszel növelni kell. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában az adott pénznemre irányadó pénzpiaci kamatot (pl. EURIBOR, LIBOR) kell figyelembe venni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

NAPI TIPP – 2014. április 3.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély részére nyújtott juttatások meghatározott esetekben a magánszemély összevonandó jövedelemének minősülhetnek? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. Amennyiben a kifizető juttatása nem felel meg a 70-71. §.-ban szereplő feltételeknek, abban az esetben az adott juttatás a juttatásban részesülő magánszemély összevonandó jövedelmének minősül és az általános szabályok alapján személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség terheli. A kifizető pedig szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

NAPI TIPP – 2014. április 2.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben nem online pénztárgéppel történik a számla előállítása online pénztárgépből nyugta már nem bocsátható ki? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalanynak vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettsége merül fel, így ugyanazon jogügylet tekintetében mindkettő nem bocsátható ki. Abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügyletről már nem kell nyugtát kibocsátania, tehát nem kell beütnie az online pénztárgépbe. Amennyiben az online pénztárgépből történő nyugtakibocsátást követően kerül sor számlakibocsátásra, akkor a nyugtát sztornírozni szükséges, hiszen ez esetben a számla minősül értékesítési bizonylatnak. Amennyiben számlakibocsátás esetén az ügylet adatainak az online pénztárgépben történő rögzítése valamilyen okból mégis szükségessé válik, arra csak „nem adóügyi bizonylat” kiállításával kerülhet sor.

NAPI TIPP – 2014. április 1.

Tudta-e Ön, hogy követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása esetén is merülhet fel illetékfizetési kötelezettség? Az Illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól a követelés (ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást) gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése. Az illetékmentesség azonban csak abban az esetben vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek – nyilatkozata szerint – nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.

NAPI TIPP – 2014. március 28.

Tudta-e Ön, hogy fordított adózás esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát áfa-fizetési kötelezettség terheli? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény - főszabálytól eltérő rendelkezései alapján - amennyiben az áfa-fizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, az eva adóalany is áfa-alanynak minősül és áfa-fizetési kötelezettség terhelheti. Az áfa-fizetési kötelezettségnek a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő EVA adóalanyra történő áthelyeződésének feltétele, hogy a termék értékesítője, illetve a szolgáltatás nyújtója belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany, vagy eva adóalany legyen, illetve a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának ne legyen olyan – Áfa tv-ben szabályozott – jogállása, amelynek alapján tőle az adó fizetése ne lenne követelhető. A termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőként fizetendő áfát az eva alanyának az eva-bevallásában kell szerepeltetnie és az eva-bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

NAPI TIPP – 2014. március 27.

Tudta-e Ön, hogy kényszertörlési eljárás esetén az adózó vezető tisztségviselője mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben az adókötelezettségek teljesítését elmulasztja? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó adókötelezettségét kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. Az adókötelezettség teljesítésének (pl. tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztása esetén a vezető tisztségviselővel, illetve ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámolóval szemben mulasztási bírság szabható ki. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló kizárólag abban az esetben mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

NAPI TIPP – 2014. március 26.

Tudta-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezései alapján versenytilalmi megállapodás, illetve tanulmányi szerződésben foglaltak megszegése esetén kötbér kikötésére van lehetőség? A Munka Törvénykönyve 2014. március 15-től hatályos rendelkezései esetén lehetőség van versenytilalmi megállapodás, illetve tanulmányi szerződés esetén kötbér kikötésére. A kötbér kikötésére a Ptk. 6:186-189. §-ai az irányadók. A Ptk. rendelkezései alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre - ha olyan okból, amelyért felelős -, megszegi a szerződést. A kötelezett abban az esetben mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e vagy sem.

NAPI TIPP – 2014. március 25.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélyt nem terheli bevallási kötelezettség az ingatlan átruházásból származó bevétele esetén, amennyiben abból jövedelme nem keletkezett? A magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallásában nem kell szerepeltetnie az ingatlan átruházásból, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származó bevételt, amennyiben abból jövedelme az adóévben nem keletkezett. Így nem merül fel bevallási kötelezettség, abban az esetben ha az értékesítésből származó bevétel kevesebb, vagy azonos összegű, mint az elszámolható költség. Továbbá akkor sem, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésétől annak értékesítéséig a Személyi jövedelemadó törvényben meghatározott idő már eltelt. Ez utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló ingatlanok (pl. nyaraló, garázs, stb.) esetén eltérő időtartamokat határoz meg a jogszabály.

NAPI TIPP – 2014. március 24.

Tudta-e Ön, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során okozott károkért a polgári jogi szabályok szerint felel a társasággal szemben? A 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyv szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a képviselt jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A vezető tisztségviselő a szerződésszegéssel okozott károk esetén akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény (pl. vis maior, súlyos üzemzavar, bizonyos politikai-társadalmi események, stb.) és a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, illetve a szerződésszegés időpontjában nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A vezető tisztségviselő kérheti, hogy a társaság legfőbb szerve a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon. Azonban ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak, abban az esetben a társaság a vezető tisztségviselő ellen az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel felléphet.

NAPI TIPP – 2014. március 21.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től látvány-csapatsport támogatása esetén adózónak lehetősége van, hogy kiegészítő támogatást az alaptámogatásban részesülő sportszervezet részére utalja át? 2014. január 1-től a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kiegészítő támogatást az adózó ne kizárólag a látvány-csapatsport szakági sportszövetsége részére, hanem választása szerint akár az alaptámogatásban részesülő sportszervezet részére utalja át. Kiegészítő sportfejlesztési támogatás juttatása esetén a felek döntése alapján akár ellenszolgáltatás kikötésére is sor kerülhet, ez esetben ún. szponzorálási szerződés megkötésére kerül sor, ellenkező esetben támogatási szerződés kerül aláírásra. Szponzorálási szerződés esetén a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportszervezet tevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzorálási szerződés keretében történő juttatása nem befolyásolja az adókedvezmény felhasználhatóságát.

NAPI TIPP – 2014. március 20.

Tudta-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyvébe is bekerült a sérelemdíj jogintézménye? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-val összefüggésben a Munka Törvénykönyvébe is bekerült a sérelemdíj jogintézménye, amely a munkavállaló, illetve a munkáltató személyiségi jogainak megsértése esetén alkalmazandó. A 2013. évi Polgári Törvénykönyvről szóló V. törvény alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jó hírnév megsértése; a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése, illetve a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A hatályos szabályozás alapján akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Munkajogviszony esetén a sérelemdíjra a Munka Törvénykönyve kártérítési felelősségi szabályai az irányadóak.

NAPI TIPP – 2014. március 19.

Tudta-e Ön, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén is terhelheti a magánszemélyt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? Az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatás esetén a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség, azonban a jogszabályban meghatározott összeg feletti juttatás esetén felmerül a magánszemély személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége. A magánszemélynek kizárólag abban az esetben kell az egyszerűsített foglalkoztatás után jövedelmet megállapítania, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg). Ebben az esetben jövedelemként a mentesített keretösszeg meghaladó részét kell figyelembe venni és az adófizetési kötelezettség ez után kell megállapítani. 2013. évben a mentesített keretösszeg: napi 4.510.- Ft volt.

NAPI TIPP – 2014. március 18.

Tudta-e Ön, hogy 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. alapján gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén is felmerülhet a vezető tisztségviselő felelőssége? Amennyiben a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik és a hitelezői tartozások nem kerültek teljes mértékben rendezésre, abban az esetben a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. A 1991. évi a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló IL. törvény alapján a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztének az az időpont minősül, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A fenti szabályozás nem vonatkozik a végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnés esetére.

NAPI TIPP – 2014. március 17.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén minősülhet az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelem, amennyiben annak összege nem haladja meg a juttatás alapjául szolgáló jogviszony megkezdett hónapjai és a 8 ezer forint juttatási összeg szorzatát. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya az adóéven belül megszűnik és a magánszemély magasabb összegű Erzsébet-utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8 ezer forint szorzata, abban az esetben az ezt meghaladó rész már nem minősül béren kívüli juttatásnak és 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Ez esetben a munkáltatónak - önellenőrzés útján – módosítania kell egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét, és önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség is felmerülhet.

NAPI TIPP – 2014. március 14.

Tudta-e Ön, hogy a meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható? A 1999. évi Gazdasági kamarákról szóló CXXI. törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, illetve a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000.- Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje: 2014. március 31. Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba a cég adószámát és a „kamarai hozzájárulás” megjegyzést szükséges feltüntetni. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, amennyiben a tartozás a 10 ezer forintot nem haladja meg, de eléri az 5 ezer forintot. A kamarai hozzájárulás fizetésével a gazdálkodó szervezetek nem válnak kamarai tagokká, a kamarai tagság továbbra is önkéntes maradt, azonban a kamarai tagok jogosultak a kamarai tagdíjuk összegét a kamarai hozzájárulás összegével csökkenteni. A fenti jogszabály hatálya nem terjed ki a főtevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra.

NAPI TIPP – 2014. március 13.

Tudta-e Ön, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a jogszabályi előírásoknak megfelelő adózó társasági adóalap csökkentő tételt érvényesíthet? Amennyiben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, abban az esetben jogosult a legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén társasági adóalap kedvezményt érvényesíteni. Társasági adóalap csökkentő tételként személyenként és havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér számolható el.

NAPI TIPP – 2014. március 12.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adó alapját csökkenti a behajthatatlan követelés? A társasági adóalap megállapítása során adóalap csökkentő tételként számolható el a behajthatatlan követelés értéke. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján behajthatatlan követelésnek minősül a Számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 %-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.

NAPI TIPP – 2014. március 11.

Tudta-e Ön, hogy nonprofit gazdasági társaság esetén nem merül fel innovációs járulék fizetési kötelezettség? Az innovációs járulékról szóló törvény hatálya alá főszabályként a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok tartoznak. Nem tartozik a törvény hatálya alá, így nem terheli innovációs járulék fizetési kötelezettség a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaságot. Nem terheli továbbá innovációs járulék fizetési kötelezettség a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságot, annak előtársaságát, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot.

NAPI TIPP – 2014. március 10.

Tudta-e Ön, hogy a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe? A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. 2014. január 1-től a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van.

NAPI TIPP – 2014. március 7.

Tudta-e Ön, hogy a közös őstermelői igazolvány feltétele, hogy a tagok azonos adózási módot válasszanak? Közös őstermelői igazolvány kiállításának feltétele, hogy a tagok azonos adózási módot válasszanak. Közös nyilatkozat alapján folytatott őstermelői tevékenység, illetve tételes költségelszámolás választása esetén a tagok az e tevékenységből származó bevételüket és költségüket létszámarányosan kötelesek megosztani. Amennyiben azonban az általános forgalmi adó tekintetében adószámmal rendelkező közös őstermelői tevékenységet folytató tagok az őstermelői tevékenység vonatkozásában még sem azonos adózási módot választottak, abban az esetben nincs arra lehetőség, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevételek és költségek a családtagok között egyenlő arányban kerüljön felosztásra. Ebben az esetben a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, illetve a kapott bevétellel szemben kizárólag az adott adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható el költség.

NAPI TIPP – 2014. március 6.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től meghatározott esetekben módosultak a nyugta adattartalmára vonatkozó előírások? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a nyugtának köteles tartalmaznia a kibocsátásának keltét, a sorszámát, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja, a kibocsátójának adószámát, valamint nevét és címét, illetve a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékét. 2014. január 1-től amennyiben a kibocsátott nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a kibocsátás kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.

NAPI TIPP – 2014. március 5.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvény alapján speciális szabályok érvényesek az osztalék nem pénzbeli teljesítése esetén? A Számvitelről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján amennyiben a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

NAPI TIPP – 2014. március 4.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén mentes az ajándékozási illeték alól a követelés elengedése? Az Illetékekről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése. Az illetékmentesség feltétele, hogy a követelés jogosultja ne a csődeljárás, valamint a felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja legyen. Amennyiben a követelés elengedéséről okiratot állítottak ki, illetve ha a követelés elengedés értéke a 150 ezer forintot meghaladja, az ajándékozás tényét az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

NAPI TIPP – 2014. március 3.

Tudta-e Ön, hogy felszámolási eljárás esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülésére speciális szabályok vonatkoznak? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján - főszabályként - az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adózó ellen felszámolási eljárás indul, abban az esetben az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik.

NAPI TIPP – 2014. február 28.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvény alapján a bizonylat-megőrzési kötelezettség a papíralapú dokumentum elektronikus úton történő másolatával is teljesíthető? A Számvitelről szóló törvény alapján az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal is teljesíthető a bizonylat-megőrzési kötelezettség, abban az esetben, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolat készítése során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd biztosítja a jogszabályban előírt metaadatok elhelyezését. Ezen kívül az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező”) és a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással köteles ellátni.

NAPI TIPP – 2014. február 27.

Tudta-e Ön, hogy változtak a külföldi illetőség igazolására vonatkozó rendelkezések? A külföldi illetékességű személyek adójának megállapításával kapcsolatos kifizetői vagy adóhatósági eljárás során szükséges a külföldi illetőség külföldi adóhatóság általi igazolása. 2014. január 1-től módosultak a külföldön kiállított illetőségigazolás formai követelményeire vonatkozó előírások. Ettől az időponttól kezdődően az adóhatóság a külföldi illetőség igazolására az angol nyelvű okiratot, illetve annak magyar nyelvű szakfordítása mellett a más idegen nyelven kiállított illetőségigazolás magyar nyelvű szakfordítását is köteles elfogadni, illetve az igazolás és a szakfordítás másolati példánya is használható az adó megállapítása során. Az adóhatóság az eljárás során elfogadhatja a 2014. évtől hatályos előírások szerint kiállított és bemutatott, de korábbi évekre vonatkozóan kiállított illetőségigazolást is. A 2014. év vonatkozásában csak a 2014-ben kiállított illetőségigazolás fogadható el, mivel az adóügyi illetőséget adóévenként kell az adózónak igazolnia.

NAPI TIPP – 2014. február 26.

Tudta-e Ön, hogy a tartósan álláskereső személy foglalkoztatása során szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető? A tartósan álláskeresőnek minősülő természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatót e jogviszonyra tekintettel szociális hozzájárulási adó adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény összege a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a a foglalkoztatás első 2 évében, 14,5 %-a foglalkoztatás 3. évében. 2014. január 1-től tartósan álláskeresőnek az a magánszemély minősül, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

NAPI TIPP – 2014. február 25.

Tudta-e Ön, hogy a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó meghatározott feltételek esetén jogosult a fizetett kamat után társasági adókedvezmény igénybevételére? A mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke a 2000.12.31. és 2013.12.31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40%-a, a 2013.12.31-ét követően megkötött szerződés esetén igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60%-a, de adóévenként legfeljebb 6 millió forint. Az adókedvezményt az adózó addig az adóévig veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, illetve utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt a szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adózó az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, amennyiben a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

NAPI TIPP – 2014. február 24.

Tudta-e Ön, hogy a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély meghatározott feltételek esetén nyilatkozhat, hogy személyi jövedelemadó tartozását részletekben teljesíti? Amennyiben a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély adótartozásának összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, a magánszemély - a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes, részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó kérelem előterjesztésének sincs helye. Így a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtása esetén a fizetési kedvezmény nem vehető igénybe. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. Amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. Az egyéni vállalkozó esetében ez a részletfizetési lehetőség csak abban az esetben áll fenn, ha vállalkozói tevékenységét az adóév teljes egészében szüneteltette.

NAPI TIPP – 2014. február 21.

Tudta-e Ön, hogy családi járulékkedvezmény érvényesítése esetén az egészségügyi hozzájárulás nem minősül megfizetettnek? Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott egyes jövedelmek megszerzése esetén a magánszemélyt egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, továbbá a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot. 2014. január 1-jétől a magánszemélynek lehetősége van, hogy a családi kedvezményből a személyi jövedelemadó terhére nem érvényesített összeget családi járulékkedvezményként érvényesítse. Amennyiben a magánszemély családi járulékkedvezményt érvényesít, abban az esetben a családi járulékkedvezmény címen az egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített összeg a 450 ezer forintos felső határ megállapítása során nem minősül megfizetettnek.

NAPI TIPP – 2014. február 20.

Tudta-e Ön, hogy jogszabályban meghatározott esetekben nem választható a kisadózó adóalanyiság? A már működő adózó esetén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Nem választhatja a kisadózó adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen került felfüggesztésre. Nem választhatja továbbá a kisadózó adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

NAPI TIPP – 2014. február 19.

Tudta-e Ön, hogy módosult az Illetékekről szóló törvényben a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalma? Az Illetékekről szóló törvény alapján mentes az öröklési, az ajándékozási, illetve a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától, a megajándékozott, vagy a vagyonszerző a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az Illetékekről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet minősül, amelyen a 102. §. f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. Az új szabályozás értelmében tehát nem csak üres telek megszerzése esetén állhat fenn az illetékmentesség, hanem minden olyan esetben is, amikor a telken lévő építmény készültségi foka nem éri el a szerkezetkész állapotot.

NAPI TIPP – 2014. február 18.

Tudta-e Ön, hogy főszabály szerint a belföldi nyilvántartásba vétel céljából megszerzett gépjárművek után a vagyonszerzés helyétől függetlenül vagyonszerzési illetéket kell fizetni? Az Illetékekről szóló törvény 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, vagyoni értékű joga megszerzése esetén az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, amennyiben a gépjárművet, pótkocsit csak később veszik Magyarországon nyilvántartásba (kivéve, ha erről nemzetközi szerződés másként rendelkezik). Így 2014. január 1-től a belföldi nyilvántartásba vétel céljából megszerzett gépjárművek, pótkocsik után a vagyonszerzés helyétől függetlenül, tehát akár belföldön, akár külföldön kerül a vagyontárgy átadásra, vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A hatályos szabályozás alapján amennyiben a külföldön vásárolt gépjárművet a nyilvántartásba vétel előtt Magyarországon értékesítik, akkor főszabály szerint a gépjárművet külföldön megvásárló személynek és a gépjárművet Magyarországon megszerző személynek egyaránt keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Az új szabályozás ellenére továbbra is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. Az új jogszabályi előírásokat először azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben az illetékkötelezettség keletkezésére (a gépjármű, pótkocsi átadása, illetve a szerződés megkötésének napja) 2014. január 1-jét követően került sor.

NAPI TIPP – 2014. február 17.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a gazdasági társaság megszüntetésére kényszertörlési eljárással kerül sor a cégbíróság a legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt 5 évre eltilthatja? Amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárás során azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság – a 2006. V. törvény 62. § (4) bekezdés figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből, és a Gazdasági társaságokról szóló törvény alapján az egyedüli vagy legalább többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja az alábbiak szerint: A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

NAPI TIPP – 2014. február 14.

Tudta-e Ön, hogy kényszertörlési eljárás esetén a legalább többségi befolyással rendelkező tag felelőssége korlátlanná válhat? Amennyiben a legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően úgy törölte, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, abban az esetben a cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt, a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért. A tag csak abban az esetben mentesül a korlátlan felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kényszertörlési eljárás – 2006. évi V. törvény 116. § (1) bekezdés a), c)–d) pontban foglaltak szerinti - megindítása nem az ő mulasztásának a következménye. Amennyiben a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően úgy törölte a cégjegyzékből, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, vagy a cég nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el.

NAPI TIPP – 2014. február 13.

Tudta-e Ön, hogy a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó esetén speciális szabályok vonatkoznak az elhatárolt veszteség elszámolására? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján a mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó jogosult az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségének rendezésére oly módon, hogy az adóévet megelőző két adóévben befizetett társasági adóját önellenőrzéssel helyesbíti, adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Amennyiben az adózó e lehetőséggel nem él, vagy az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre a veszteségelhatárolásra vonatkozó általános szabályok érvényesek.

NAPI TIPP – 2014. február 12.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosultak az EVA alany egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó előírások? Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, abban az esetben, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül. Továbbá 2014. január 1-től abban az esetben is, ha tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll, vagyis a társas vállalkozás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,%-a alapján megfizeti a szociális hozzájárulási adót utána.

NAPI TIPP – 2014. február 11.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben magánszemély esetén az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, az e tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján gazdasági tevékenységnek valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység keretében történik, az e tevékenységből megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és nem alkalmazhatók rá az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó kedvezőbb adózási szabályok. A Kúria jogegységi döntése is megerősítette a fenti szabályok értelmezését, így az internetes üzletszerű kereskedelem esetén is az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni függetlenül attól, hogy az adózó bejelentette-e e tevékenységét, illetve bejelentkezett-e az áfa-körbe. Az adóhatóság a Kúria jogegységi döntését követően lehetőséget biztosít az adózók számára a szükséges önellenőrzések elvégzésére és a fenti körben 2014. május 1-ig nem indít új ellenőrzéseket

NAPI TIPP – 2014. február 10.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosultak a termőföldszerzésre vonatkozó illetékmentességi szabályok? 2014. január 1-től csak abban az esetben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, adásvétel útján történő megszerzése, ha az így vásárolt termőföldet a vagyonszerző a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, továbbá egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A jogszabály rendelkezései szerint nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés, illetve a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere.

NAPI TIPP – 2014. február 7.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től a magánszemély részére juttatott visszaváltható utalvány az adókötelezettség megállapítása során nem minősül utalványnak? Amennyiben a magánszemély részére a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában történik, abban az esetben minősíthető kedvezményes adózású juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, illetve az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a Személyi adóról szóló törvény 70–71. § rendelkezéseinek. 2014. január 1-től a visszaváltható utalvány nem minősül béren kívüli juttatásnak, illetve béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatásnak. A visszaváltható utalvány után az adókötelezettséget a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni.

NAPI TIPP” – 2014. február 6.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosultak a telekadó mentességre vonatkozó előírások? A Helyi adókról szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint mentes a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület. Az adómentesség feltéve, hogy az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt álljon és ezt a tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Mentes továbbá 2014. január 1-től a telekadó alól az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), abban az esetben, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

NAPI TIPP – 2014. február 5.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzés során jogosult a bizonylatok feldolgozására alkalmazott szoftverek vizsgálatára is? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság az ellenőrzést az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. 2014. január 1-től az adóhatóság jogosult az ellenőrzés során az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek vizsgálatára is.

NAPI TIPP – 2014. február 4.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén az adózó jogosult korábbi választásának módosítására? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezési alapján amennyiben a törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az adó megállapításához való jog elévülési idején belül – választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján. Az adózó választásának módosítására abban az esetben jogosult, amennyiben a módosítás az adó, az adóalap, a költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.

NAPI TIPP – 2014. február 3.

Tudta-e Ön, ogy tartós befektetésből származó jövedelem esetén a magánszemély is kötelezett lehet az egészségügyi hozzájárulás bevallására? 2014. január 1-től a tartós befektetésből származó jövedelem esetén, amennyiben a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor, a kamatjövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást – a főszabálytól eltérően - a magánszemély köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

NAPI TIPP – 2014. január 31.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től az önellenőrzés a benyújtott bevallás esedékessége előtt is benyújtható? Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Önellenőrzésre az adózó a bevallás benyújtását követően jogosult. Az Adózás rendjéről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései alapján önellenőrzésre a bevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően is sor kerülhet. Ez esetben a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.

NAPI TIPP – 2014. január 30.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től meghatározott feltételek esetén a doktori képzésben résztvevő munkavállalók után is érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény? A Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2014. január 1-től hatályos módosítása alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti doktori képzésben résztvevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló után is érvényesíthető adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból, vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető esetén. A kedvezmény mértéke a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adóalap számításánál figyelembe vett havi bruttó munkabér, de maximum 200 ezer forint 14,5%-a. Amennyiben a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a kedvezményezett tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. Azon hónap tekintetében, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

NAPI TIPP – 2014. január 29.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetekben a nem megfelelő mértékű adó kiegészítés esetén is mérsékelhető a mulasztási bírság összege? Amennyiben az adózó adókiegészítésre volt kötelezett, és az esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előlegek összegére – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizetésére kötelezett. Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos módosítása alapján a mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbség alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, amennyiben az adóalapot képez. A bírságalap meghatározása során az adóév végéig, de a feltöltési kötelezettség esedékességét követően megfizetett előleget figyelmen kívül kell hagyni, azonban ez a körülmény a bírság mértékének meghatározása során adózó javára értékelhető körülményként vehető figyelembe.

NAPI TIPP – 2014. január 28.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től változtak a gyűjtőszámla kiállítási gyakoriságára vonatkozó szabályok? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos módosítása alapján a teljesítésre kötelezett adóalany csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén bocsáthat ki egy naptári hónapnál hosszabb, illetve az egyik naptári hónapban kezdődő és a egy másik naptári hónapban befejeződő időszakra vonatkozóan gyűjtőszámlát: a) ha nem havi áfa bevallásra kötelezett adóalany és b) a gyűjtőszámla nem tartalmaz az ÁFA tv. 89. §-a szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, továbbá c) a gyűjtőszámla nem tartalmaz olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a HÉA-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő adóalany fizeti, valamint d) a gyűjtőszámla kibocsátási időszaka nem haladja meg az adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszakot. Gyűjtőszámla kibocsátásra továbbra is csak a Felek előzetes írásbeli megállapodása alapján kerülhet sor.

NAPI TIPP – 2014. január 27.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltatónak meghatározott esetekben mégsem szükséges kiadnia az 13M30-as jelű összesítő igazolást? Az Adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, illetve a 13M30-as jelű nyomtatvány korábbi kitöltési útmutatójától eltérően - az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében – az adóhatóság eltekint a 13M30 jelű összesített igazolás kiadásától, azon munkaviszonyban foglalkoztattak esetén, akiknek munkaviszonya év közben szűnt meg és a volt munkavállaló a kilépő adatlapot (Adatlap 2013) a kilépéskor megkapta. A fentiek értelmében az adóhatóság elfogadja a kilépő adatlapot a 2013. évi személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges igazolásként.

NAPI TIPP – 2014. január 24.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től mentes a vagyonszerzési illeték alól az osztalék követelés elengedése? Az Illetékekről szóló törvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései alapján mentes az ajándékozási illeték alól az osztalék követelés elengedése. Így amennyiben a társaság tagjai utólag azt a döntést hozzák, hogy a korábbi időszakokban jóváhagyott osztalékról lemondanak, a Társaságnál, mint vagyonszerzőnél nem merül fel illetékfizetési kötelezettség az osztalék elengedés révén realizált ingyenes vagyonszerzés miatt.

NAPI TIPP – 2014. január 23.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosult a kisadózó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettsége? A kisadózó vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség terheli bármely más személytől megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, amennyiben annak összege a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. A 2014. január 1-től hatályos változások alapján az adatszolgáltatási kötelezettség az adóalanynak nem minősülő más személyek esetén is fennáll, és kizárólag az adóalanynak nem minősülő magánszemélytől megszerzett bevételekre nem terjed ki. Továbbá azokra az esetekre, amikor a kisadózó vállalkozás a megszerzett bevételről nem számlát állított ki.

NAPI TIPP – 2014. január 22.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosult az anyasági ellátásról visszatérő munkavállalók szociális hozzájárulási adó kedvezménye? A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő - munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-ával a foglalkoztatás első 2 évében és 14,5%-ával a foglalkoztatás 3. évében. Amennyiben a munkavállaló a Családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül, abban az esetben a kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27%-ával a foglalkoztatás első 3 évében és 14,5%-ával a foglalkoztatás 4. és 5. évében.

NAPI TIPP – 2014. január 21.

Tudta-e Ön, hogy az adózó által képzett fejlesztési tartalék a lekötése adóévét követő 4 évben oldható fel tárgyi eszköz beszerzés esetén? A társasági adóalany a korábbi időszakban képzett fejlesztési tartalékot – főszabályként - a fejlesztési tartalék lekötése adóévét követő 4 naptári éven belül oldhatja fel – jogkövetkezmények nélkül - tárgyi eszköz beszerzése esetén. A 2008-as beszámolóban lekötött fejlesztési tartalék feloldására 6 év áll az adózó rendelkezésére. Az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Továbbá a fejlesztési tartalék nem használható fel immateriális javak beszerzése esetén sem. A Számvitelről szóló törvény alapján tárgyi eszköznek olyan eszköz minősül, amely tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után - a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel - az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtására előírt határidő napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

NAPI TIPP – 2014. január 20.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től a kisadózó választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet? A 2014. január 1-től hatályos módosítás alapján a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapban 75 ezer forint. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni a választás visszavonása, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése, illetve a kisadózó vállalkozás adóalanyiságának megszűnése hónapjáig. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget választó főállású kisadózó esetén a Tbj.-ben és a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott ellátások számításának alapja havi 136 250 forint.

NAPI TIPP – 2014. január 17.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag részére jóváírt támogatói adományt egészségügyi hozzájárulás is terheli? Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány a Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján egyéb jövedelemként adóköteles. A támogatói adomány címén megszerzett jövedelem után az adóév során nem kell adóelőleget fizetni, hanem az adományt terhelő adót a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig kell a jövedelmet szerző magánszemélynek megfizetnie. A 2013. január 1-től megszerzett támogatói adomány után 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt, így a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapja a támogatói adomány 78%-a. A 2013. év során támogatói adomány címén jövedelmet szerző magánszemély nem kérhet munkáltatói adómegállapítást, hanem a 1353-as bevallás benyújtásával teljesítheti bevallási kötelezettségét.

NAPI TIPP – 2013. december 20.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó megállapítása során meghatározott árbevétel felett módosult az adóalap megállapításának módja? A Helyi adókról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos módosítása alapján, amennyiben az adózó nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke főszabályként csak sávosan progresszív módon vonható le az iparűzési adóalapjának meghatározása során. Az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének teljes összege elszámolható adóalap csökkentő tételként, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítését az adóalany a Számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételeként, vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése utáni belföldi értékesítés nettó árbevételét számolta el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.

NAPI TIPP – 2013. december 19.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től módosulnak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésére vonatkozó illetékszabályok? 2014. január 1-től visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség alá esik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése, függetlenül a társaság cégjegyzékében feltüntetett főtevékenységétől. A jelenleg hatályos szabályozás alapján csak abban az esetben merül fel illetékfizetési kötelezettség, ha a társaság bejegyzett főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. 2014. január 1-től belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak olyan gazdálkodó szervezet minősül, amelynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75%, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75%-os – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, amelynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75% azzal, hogy mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni. Továbbra is mentes azonban a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele

NAPI TIPP – 2013. december 18.

Tudta-e Ön, hogy adómentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben a beszerzéshez kapcsolódó áfát az adóalany nem vonhatta le? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 2013. április 21-étől hatályos módosítása alapján mentes az általános forgalmi adó alól az áfa-alany által történő személygépkocsi értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az nem lett volna levonható. A korábbi szabályozással ellentétben tehát nem csak abban az esetben mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, ha a beszerzéshez kapcsolódott előzetesen felszámított általános forgalmi adó, hanem abban az esetben is, ha a személygépkocsi beszerzéséhez általános forgalmi adó ugyan nem kapcsolódott, de ha kapcsolódott volna, akkor az a törvényben szabályozott levonási tilalom alá esett volna.

NAPI TIPP – 2013. december 17.

Tudta-e Ön, hogy 10 millió forintot meghaladó köztartozás esetén is felmerülhet könyvvizsgálati kötelezettség? A Számvitelről szóló törvény módosítása alapján könyvvizsgálati kötelezettség terheli azt a gazdasági társaságot is, amely a törvényben szereplő árbevételi és foglalkoztatotti létszámra vonatkozó értékhatárokat ugyan nem érte el, de az üzleti év fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozással rendelkezik. A könyvvizsgálati kötelezettség az üzleti évet követő év(ek)re vonatkozik. Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján köztartozásnak minősül törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás továbbá az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.

NAPI TIPP – 2013. december 16.

Tudta-e Ön, hogy magánszemély által gazdasági társaság részére biztosított apport (nem pénzbeli hozzájárulás) esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség merülhet fel? A személyi jövedelemadó törvény alapján ingó vagyontárgy az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). Ingó vagyontárgynak minősül tehát a gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, így a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Amennyiben az apport megszerzésére fordított összeg a fentiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek. Nem merül fel azonban adófizetési kötelezettség, amennyiben az év során az ingó vagyontárgyak átruházásából együttesen származó jövedelem adója nem haladja meg a 32 ezer forintot.

NAPI TIPP – 2013. december 13.

Tudta-e Ön, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés esetén év végén utólagos korrekció elszámolására? A Számvitelről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik az év végén utólagos korrekció elszámolására, abban az esetben, ha év közben a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaztak szerződéses jogviszonyaikban. Az utólagos korrekció alapján a kapcsolt felek között létrejött ügyletek szokásos piaci áron kerülnek kimutatásra, azon a mérlegsoron, amelyre tekintettel a korrekció elszámolására sor került. Az utólagos korrekció alkalmazása esetén az adóalany mentesül a társasági adóalap módosítási kötelezettség alól. Az új előírás 2013. június 30-ától hatályos, azzal, hogy a 2013. évben induló üzleti évre is alkalmazható.

NAPI TIPP – 2013. december 12.

Tudta-e Ön, hogy kapcsolt vállalkozás részére elengedett követelés összege társasági adóalap növelő tétel? 2010. január 1-jétől a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege abban az esetben növeli az adózás előtti eredményt, ha az adózó a követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben a független felek által összehasonlítható körülmények esetén alkalmazandó ellenértéktől eltérnek, és ez által alacsonyabb társasági adóalapot mutatnak ki, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével adózás előtti eredményüket módosítaniuk szükséges. Ezzel együtt, amennyiben az adózót a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő dokumentálási kötelezettség is terheli, az adóévben teljesített jogügyletek vonatkozásában a dokumentációs kötelezettségnek is eleget kell tenni. Követelés-elengedés esetén, mivel itt egy korábban megvalósult, de pénzügyileg nem rendezett ügylet kapcsán keletkezett követelésről van szó, az adózót szokásos piaci ár megállapítási, illetve transzferár dokumentálási kötelezettség nem terheli, kizárólag a társasági adóalap növelő tétel elszámolása szükséges.

NAPI TIPP – 2013. december 11.

Tudta-e Ön, hogy külföldi illetőségű személyt is terhelheti társasági adófizetési kötelezettség ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedésének elidegenítése esetén? Társasági adóalanynak minősül a külföldi illetőségű személy, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Ingatlannal rendelkező társaságnak az az adózó minősül, amely a beszámolójában, vagy a belföldi illetőségű adózónak, vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75% és tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, illetve a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik. Az adó alapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.

NAPI TIPP – 2013. december 10.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett adóalany csak meghatározott esetekben számolhatja a saját dolgozói képzést hozzájárulást csökkentő tételként? 2013. január 1-től saját munkavállalók részére teljesített képzés esetén az a hozzájárulásra kötelezett csökkentheti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, amely havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi. A szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalók számára a Felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés – ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban meghatározott költségei számolhatók el. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a. Az elszámolás feltétele továbbá, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez a tárgyévet követő év január 12. napjáig teljesítse. A fenti határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtására a hozzájárulásra kötelezettnek nincs lehetősége.

NAPI TIPP – 2013. december 9.

Tudta-e Ön, hogy a kapcsolt vállalkozások között létrejött szerződések esetén meghatározott értékhatár alatt nem merül fel transzferár dokumentálási kötelezettség? A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 2013. június 22-től hatályos módosítása alapján nem terheli a kapcsolt vállalkozásokat nyilvántartási kötelezettség azon szerződések esetén, amelyek nettó értéke az adóévben szokásos piaci áron számítva az 50 millió forintot nem haladja meg. (A korábban érvényes szabályozás szerint abban az esetben nem merült fel transzferár dokumentálási kötelezettség, amennyiben a kapcsolt felek a fenti értékhatárt a szerződés megkötésétől az adóév végéig nem érték el.) Az értékhatár megállapítása során az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.

NAPI TIPP – 2013. december 6.

Tudta-e Ön, hogy főszabályként levonható a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybe vett szolgáltatást terhelő áfa 50%-a? 2013. január 1-től - főszabályként - levonható a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 50 %-a, amennyiben a személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Az adóalany köteles annak igazolására, hogy a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használja. Amennyiben az adóalany a személygépkocsit igazoltan adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében használja, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, abban az esetben a levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összegét kell az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni. Amennyiben az adóalany által a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybe vett szolgáltatások legalább 50 %-ára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, abban az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes összege levonásba helyezhető.

NAPI TIPP – 2013. december 5.

Tudta-e Ön, hogy a kisadózó vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség is terhelheti? A kisadózó vállalkozást adatszolgáltatási kötelezettség terheli azokban az esetekben, amikor bármely más adóalanytól megszerzett bevétele a naptári évben az 1 millió forintot meghaladta. Az adatszolgáltatási kötelezettség a bevételt juttató adóalany nevére, címére, valamint az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegére terjed ki. Nem merül fel adatszolgáltatási kötelezettség, ha bevétel egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől származott. Amennyiben a KATA-alanyiság évközben szűnik meg a fenti adatszolgáltatási kötelezettségét az adóalanynak 30 napon belül kell teljesítenie a 13KATA nyomtatványon.

NAPI TIPP – 2013. december 4.

Tudta-e Ön, hogy az innovációs járulék esetén is fennáll az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség? Az innovációs járulék fizetésére kötelezett adózó köteles az adóévben befizetett járulékelőleg összegét az adóévi várható fizetendő járulék összegére kiegészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett adózó a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget adófizetési kötelezettségének.

NAPI TIPP – 2013. december 3.

Tudta-e Ön, hogy a Személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint meghatározott jövedelmek esetén az adókötelezettség a tulajdoni hányad arányában állhat fenn? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény 2014. január 1-től hatályos módosítása értelmében közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli az adókötelezettség.

NAPI TIPP – 2013. december 2.

Tudta-e Ön, hogy 2013. november 16-át követően online pénztárgép megrendelés kizárólag a NAV által kialakított internetes felületen adható le? 2013. november 16-át követően elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép cseréjéhez kapcsolódó online pénztárgép megrendelést kizárólag erre a célra kialakított internetes felületen (www.magyarorszag.hu, eBEV szolgáltatás) adható le. A forgalmazók elérhetőségei az eBEV portálon a Rendelés előjegyzés/Pénztárgép rendelés menüpontban találhatóak meg. Az elektronikus megrendelést követően mind az üzemeltetőnek, mind pedig a forgalmazónak kölcsönösen intézkednie kell a kapcsolatfelvétel iránt a megrendelt pénztárgép beszerzésével kapcsolatos részletek egyeztetése érdekében. Az adóhatóság a megrendelés visszaigazolását minden esetben a rendelést leadó Ügyfélkapu tárhelyére küldi meg.

NAPI TIPP – 2013. november 29.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély nyilatkozhat, ha az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határt várhatóan eléri az adóévben? Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén, mindaddig amíg a törvényben meghatározott hozzájárulás-fizetési felső határt el nem éri. A magánszemély nyilatkozhat a kifizetőnek arról, hogy az adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Amennyiben a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, vagy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemről a magánszemély valótlan nyilatkozatot tesz, az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában köteles bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

NAPI TIPP – 2013. november 28.

Tudta-e Ön, hogy 2014. január 1-től a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások fogyasztóvédelmi referenst kötelesek foglalkoztatni? A 2013. évi CLXXXIII. egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló törvény 2014. január 1-től hatályba lépő módosítása alapján a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára lehet, aki legalább kétéves, fogyasztóvédelmi területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. A fogyasztóvédelmi referens feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése, továbbá kapcsolattartás a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel.

NAPI TIPP – 2013. november 27.

Tudta-e Ön, hogy az adózó csak a jogszabályban meghatározott esetekben élhet az önellenőrzés lehetőségével? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó abban az esetben élhet a bevallás önellenőrzéssel történő módosításával, amennyiben az adó, vagy költségvetési támogatás alapját, az adó, vagy költségvetési támogatás összegét nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba, illetve más elírás miatt - az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében - hibás. Nincs helye önellenőrzésnek, amennyiben az adózó az adóbevallás benyújtása, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése, vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Így az adózó nem nyújthat be önellenőrzést, ha a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózónak azonban lehetősége van az adókedvezmény utólagos, önellenőrzéssel történő érvényesítésére, amennyiben az adott adónemre vonatkozó jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

NAPI TIPP – 2013. november 26.

Tudta-e Ön, hogy a Közösségen belül igénybevett szolgáltatásra tekintettel fizetett előleg összegét is szerepeltetni kell az Összesítő jelentésben? Amennyiben az adóalany az Általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §. hatálya alá eső olyan szolgáltatást vesz igénybe, amely után igénybevevőként adófizetésre kötelezett, illetve a szolgáltatás igénybevétele során előleg fizetésére került sor, és a rá irányadó áfa megállapítási időszak alatt nem történik meg a fizetett előleg elszámolása, abban az esetben az adóalanynak a közösségi szolgáltatásra tekintettel fizetett előleg összege után is fennáll az adó-megállapítási és -bevallási kötelezettsége. Továbbá az adóalany köteles az Összesítő jelentésben is szerepeltetni a közösségi adóalany részére, az áfa törvény 37. §-ának hatálya alá eső szolgáltatásnyújtás igénybevételére tekintettel fizetett előleg összegét.

NAPI TIPP – 2013. november 25.

Tudta-e Ön, hogy jogszabályban meghatározott okból kiszabott mulasztási bírság esetén megszűnik a KATA alanyiság? Megszűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság (KATA alanyiság), amennyiben az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adóalany terhére. A KATA alanyiság ez esetben a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

NAPI TIPP – 2013. november 22.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a nem EVA-alany adózó adókötelezettségét az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként kívánja teljesíteni, bejelentési kötelezettség terheli? Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság az adózó által történő bejelentéssel jön létre. Az adóalany abban az esetben élhet jogszerűen az EVA-alanyiság választásával, amennyiben az Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek megfelel. Az EVA-alanyiság választására szolgáló bejelentést az – EVA-alanynak nem minősülő - adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon teheti meg az állami adóhatóság felé. Azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói alanya és a következő adóévben is EVA-alanyként kívánja adókötelezettségét teljesíteni, bejelentési kötelezettség nem terheli.

NAPI TIPP – 2013. november 20.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott pénzforgalmi szolgáltatók esetén az adózók számára lehetővé vált az adófizetési kötelezettségek egyösszegű pénzügyi teljesítése? A 47/2013. Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló NGM rendelet alapján az adózónak lehetősége van az adófizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetésére a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással. Amennyiben az adózó az EFER igénybevételével történő befizetést választja, a befizetés adónemenkénti felosztásáról az adózónak vagy képviselőjének rendelkeznie kell. A rendelkezésre az ügyfélkapun, az EBEV szolgáltatások / EFER felületen van lehetőség. A felosztási rendelkezés befogadásáról szóló igazolást az állami adóhatóság az adózó elektronikus tárhelyére küldi meg.

NAPI TIPP – 2013. november 19.

Tudta-e Ön, hogy az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat esetén is létezik kézbesítési vélelem? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat esetén a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.

NAPI TIPP – 2013. november 18.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is feltöltési kötelezettség terheli? Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya köteles az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg összegét az adóévi várható éves fizetendő adó összegére 2013. december 20. napjáig kiegészítenie. Az EVA alanyoknak megküldött NAV tájékoztatás szerint a kiegészítési kötelezettségről, illetve annak összegéről a 1343. számú bevallást is be kell nyújtania az adózónak. (Azonban a 1343. számú nyomtatvány jelenleg nem alkalmas az adó-kiegészítés bevallására, továbbá sem a jelenleg hatályos Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, illetve Adózás rendjéről szóló törvény nem tartalmaz adó-kiegészítésre vonatkozó bevallási kötelezettséget.) Amennyiben az adózó a várható egyszerűsített vállalkozói adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőleg összegére is - nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben a fenti határidőig, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 %-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

NAPI TIPP – 2013. november 15.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság által 2012. évre előírt késedelmi pótlék 2013. november 15-én esedékes? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján, amennyiben az adózó adófolyószámlája 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlék összegéről az adózó részére október 31-ig értesítést ad ki. Amennyiben azonban az adózó a bevallás benyújtására, illetőleg az adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan teljesítette adókötelezettségét, abban az esetben az adóhatóság adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlék összegéről nem értesíti postai úton az adózót, hanem az adózó elektronikus úton érheti el a fenti adatokat. Az állami adóhatóság által a 2012. évre felszámított késedelmi pótlék összege 2013. november 15-i esedékességgel kerül az adózó adófolyószámláján könyvelésre. A késedelmi pótlék nem határidőben történő megfizetése esetén további késedelmi pótlék felszámítására nem kerülhet sor.

NAPI TIPP – 2013. november 14.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély adóügyi illetősége adóéven belül is változhat? Amennyiben a magyar adóügyi illetőségű magánszemély a végleges távozás szándékával hagyja el Magyarországot, úgy, hogy egy másik államba költözik és a továbbiakban kizárólag a külföldi államban bír állandó lakóhellyel, akkor a magánszemély adóügyi illetősége megváltozik, és a továbbiakban az adott külföldi állam illetősége vonatkozik rá. Ebben az esetben a magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását. Kérelméhez köteles az adó megállapításához szükséges igazolásokat mellékelni.

NAPI TIPP – 2013. november 12.

Tudta-e Ön, hogy a saját tulajdonban lévő gépjármű hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés esetén bizonylat-megőrzési kötelezettség is felmerül? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés, kirendelés miatt szükséges utazást. Költségtérítés kizárólag saját tulajdonban lévő személygépjármű esetén számolható ezzel, azzal, hogy saját tulajdonban lévő gépjárműnek minősül a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű, valamint a házastárs tulajdonában lévő jármű is. A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolnia, amelyet az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

NAPI TIPP – 2013. november 11.

Tudta-e Ön, hogy a haszonbérleti szerződés 5 éven belül történő megszűnése esetén pótlólagos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség is felmerülhet? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a termőföld haszonbérbeadása, írásbeli szerződés alapján mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra, amennyiben a haszonbérbeadás időtartama az 5 évet eléri. Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik - kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt -, abban az esetben az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé.

NAPI TIPP – 2013. november 7.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó alanya negyedéves bevallási gyakoriságról havi bevallásra köteles áttérni, ha az év elejétől összesített fizetendő forgalmi adója eléri az 1 millió forintot? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az általános forgalmi adó alanyának a reá irányadó negyedéves áfa bevallási gyakoriságról havi bevallási gyakoriságra kell áttérnie, amennyiben az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az adózónak a havi bevallást első ízben arról a hónapról kell benyújtania, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az fenti értékhatárt elérte. Amennyiben tehát az adózó 2013 első három negyedéve alapján fizetendő forgalmi adója 1 millió forint, vagy annál magasabb, 2013 október hónaptól havi áfa bevallásra kötelezett.

NAPI TIPP – 2013. november 6.

Tudta-e Ön, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése esetén az illetékmentesség vonatkozásában átmeneti szabályok is hatályban vannak? Illetékmentes a telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál, mely nyilatkozat alapján az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket felfüggeszti. Az illetékmentességet nem befolyásolja, hogy a telektulajdon megszerzésére ajándékozás, öröklés vagy visszterhes vagyonátruházás keretében került sor. Azokban a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, melyekben a vagyonszerző az illetékmentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az illeték felfüggesztésének időtartama – a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén – az illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év.

NAPI TIPP – 2013. november 5.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése? Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál, mely nyilatkozat alapján az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket felfüggeszti. Az állami adóhatóság a 4 éves határidő elteltét követően megkeresi az építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha az építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, vagy a vagyonszerző a lakóház felépítését az építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A 4 éves határidő jogvesztő, amennyiben jogerős használatba vételi engedély kiadására ezen idő alatt nem kerül sor, a vagyonszerző köteles a felfüggesztett illetéket késedelmi pótlékkal növelt összegben megfizetni az adóhatóság részére.

NAPI TIPP – 2013. november 4.

Tudta-e Ön, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás azon adóév eredményét terheli, amelyik évben annak pénzügyi teljesítése megtörtént? Látvány-csapatsport támogatása esetén, amennyiben az adózó a 75 százalékos mértékű kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét – a várható fizetendő adó alapján – a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozta meg, de a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, úgy köteles az alaptámogatás legalább további 7 százalékát – a támogatás adóévét követő 90 napon belül – kiegészítő sportfejlesztési támogatásként megfizetni. A megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege azon adóév eredményét terheli, amelyben a támogató az átutalást teljesítette. Így a sportfejlesztési támogatás következő évi kiegészítése 2014. évi ráfordításnak és 2014. évi társasági adóalap módosító tételnek minősül.

NAPI TIPP – 2013. október 30.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya is folytathat közösségi kereskedelmet? Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól. A közösségi adószám képezésével az egyszerűsített vállalkozói adó alanya nem veszíti el eva alanyiságát.

NAPI TIPP – 2013. október 29.

Tudta-e Ön, hogy ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75%-a? Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék összegét abban az esetben is a fenti, magasabb mértékkel kell megállapítani, ha a korábbi önellenőrzés során az adózónak önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége nem keletkezett, mivel a korábbi helyesbítés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett.

NAPI TIPP – 2013. október 28.

Tudta-e Ön, hogy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet? Illetékköteles a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése, abban az esetben, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság cégjegyzékében, illetve ennek hiányában létesítő okiratában megjelölt főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A illeték mértéke főszabályként ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek a törvényi előírásoknak megfelelő ingatlanbefektetési társaság általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történő feltüntetés feltételeinek megfelel. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása.

NAPI TIPP – 2013. október 25.

Tudta-e Ön, hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával történő párlatkészítés? A Személyi jövedelemadó törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés (pálinkafőzés).

NAPI TIPP – 2013. október 24.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott összegű adótartozás felett az adózó egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem foglalkoztathat munkavállalót? Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizetendő közteher, illetve az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig nem jogosult, amíg adótartozását ki nem egyenlíti.

NAPI TIPP – 2013. október 22.

Tudta-e Ön, hogy ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti az adózó adólevonási jogát nem gyakorolhatja? Amennyiben az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany az ÁFA törvény szerinti adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – függetlenül attól, hogy az adólevonási jog gyakorlásához az egyéb feltételek rendelkezésre állnak – nem gyakorolhatja. Ha az állami adóhatóság az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany az ÁFA törvény szerinti adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – a törvényi feltételek rendelkezésre állása esetén – ismételten gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

NAPI TIPP – 2013. október 21.

Tudta-e Ön, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelem után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt? Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 %-kal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja a kifizetőt megillető kamat összegét. Amennyiben a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása során a szokásos piaci kamatot kell figyelembe venni. Nem merül fel kamatkedvezményből származó jövedelem a Személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. §. (4) bekezdésében felsorolt jogcímeken fennálló követelések esetén. A kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a személyi jövedelemadó alapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – állapítja meg, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint fizeti meg, illetve vallja be. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg. A kifizetőt a személyi jövedelemadón felül, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli.

NAPI TIPP – 2013. október 18.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van a társasági adóelőleg mérséklését kérelmeznie? Az adózó kérelmezheti az adóhatóságnál a társasági adóelőleg mérséklését, amennyiben az előző időszaki bevallása alapján az adóévben fizetendő társasági adóelőleg összege magasabb, mint az adóévben tényleges eredménye alapján számított társasági adó összege. Az adózó adómérséklési lehetősége minden olyan adónem esetében fennáll, amelyeknél az adóelőleg fizetésére az előző időszak adatai alapján kerül sor (pl. iparűzési adó, innovációs járulék). Amennyiben az adózó előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett az adóévben, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna, 20%-ig terjedő mértékű bírsággal sújtható. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

NAPI TIPP – 2013. október 17.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére csak meghatározott feltételek teljesítése esetén számolható el saját munkavállalók képzési költsége? A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalók képzési költségeit csak azok az adóalanyok számolhatják el, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. A saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolható mértéke a törvényben meghatározott normatívák szerint vehető figyelembe, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-áig terjedhet. A gyakorlati képzésre és a saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege nem haladhatja meg a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség összegét.

NAPI TIPP – 2013. október 16.

Tudta-e Ön, hogy az adó-, jövedelem- és illetőségigazolási kérelmeket meghatározott határidőn belül kell teljesítenie az adóhatóságnak? Az adózó adó-, együttes adó-, jövedelem- illetve illetőségigazolás kiállítására irányuló kérelmét a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesítenie az adóhatóságnak.

NAPI TIPP – 2013. október 15.

Tudta-e Ön, hogy egyéb jövedelemnek minősül az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített nem adómentes kifizetés? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján egyéb jövedelemnek minősül az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás, kifizetés, amely nem a törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem adómentes. Az adómentesség feltételeit az Szja törvény 28. §. (8) bekezdése tartalmazza. A Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén - így az adómentesnek nem minősülő önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés esetén is - 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a magánszemélyt, mivel az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén nem minősül kifizetőnek.

NAPI TIPP – 2013. október 14.

Tudta-e Ön, hogy fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén, amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti a kedvezmény érvényét veszti? Amennyiben az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, és az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

NAPI TIPP – 2013. október 11.

Tudta-e Ön, hogy a kis- vagy mikrovállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot innovációs járulékfizetési kötelezettség terhelheti? A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény alapján a belföldi székhelyű, számviteli törvény hatálya alá tartozó kis- vagy mikrovállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli. A gazdasági társaság KKV besorolása során az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó. A fentiektől eltérően nem merül fel innovációs járulékfizetési kötelezettség a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetén.

NAPI TIPP – 2013. október 10.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalókról nyilvántartás vezetésére köteles? Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére az a munkaadó kötelezett, amely esetében a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartás vezetésére köteles. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a TAJ számát, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

NAPI TIPP – 2013. október 9.

Tudta-e Ön, hogy adóhiány esetén az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-áig is terjedhet? Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke főszabályként az adóhiány 50%-a. 2012. január 1-től az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-áig is terjedhet abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. 2012. január 1-ét megelőzően – a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben - elkövetett jogszabálysértés esetén az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a.

NAPI TIPP – 2013. október 8.

Tudta-e Ön, hogy közhasznú szervezet részére nyújtott adomány társasági adóalap csökkentő tételként számolható el? Az adózó által a közhasznú szervezet tevékenységének támogatására, támogatási szerződés keretében - bármely formában - nyújtott adomány összegének 20%-a, tartós adományozási szerződés esetén az adomány összegének 40%-a, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege társasági adóalap csökkentő tételként számolható el. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány összege amellett, hogy adóalap csökkentő tétel elismert költségnek minősül, tehát az adózónak nem kell annak összegével megnövelnie az adózás előtti eredményét.

NAPI TIPP – 2013. október 7.

Tudta-e Ön, hogy végelszámolási eljárás esetén lefolytatott ellenőrzésekről kiadott jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye? Az általános szabályoktól eltérően a végelszámolási eljárás során lefolytatott ellenőrzések megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben az adózó észrevételt nem tehet. Végelszámolási eljárás esetén az adózó az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv alapján meghozott határozat ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül jogosult fellebbezést előterjeszteni.

NAPI TIPP – 2013. október 4.

Tudta-e Ön, hogy a cégautóadó kötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe, illetve tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik? A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak, illetve a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. A cégautó tekintetében tartós bérletbe adott személygépkocsinak az a személygépkocsi minősül, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbevevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték és a megkötött bérleti szerződés 2013. június 30-a után lépett hatályba.

NAPI TIPP – 2013. október 3.

Tudta-e Ön, hogy a határidőben meg nem fizetett eljárási illeték esetén mulasztási bírság szabható ki? Amennyiben az adózó az eljárás kezdeményezésekor fennálló illetékfizetési kötelezettségét nem, vagy nem teljes összegben teljesítette, az adóhatóság a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban közli az adózóval, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie. Ha az adózó az illetékfizetési kötelezettségének a felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben tesz eleget, akkor a fizetendő illetéken felül késedelmi pótlékot kell fizetnie és a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírsággal is sújtható. A mulasztási bírság esedékessége a határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap.

NAPI TIPP – 2013. október 2.

Tudta-e Ön, hogy a számlaadási kötelezettségnek az adózó által választott meghatalmazott is eleget tehet? A számlaadási kötelezettségnek a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany saját maga, vagy megbízása alapján az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz az adózónak és a meghatalmazottnak előzetesen írásban kell megállapodnia egymással. A meghatalmazás vonatkozhat egy ügylethez kapcsolódó számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy általános érvényű is lehet. A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a meghatalmazott az adózóval egyetemlegesen felelős. A meghatalmazott felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a felek a megállapodásban másként rendelkeztek.

NAPI TIPP – 2013. október 1.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén is felmerülhet egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség? A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelme esetén, amennyiben annak összege meghaladja az 1 millió forintot, a jövedelem teljes összege után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás-fizetési felső határig. A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig köteles nyilatkozni a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 30.

Tudta-e Ön, hogy a KATA hatálya alá tartozó adóalanynak a tételes adót főszabályként minden megkezdett naptári hónapra teljes egészében meg kell fizetnie? Főszabályként a KATA hatálya alá tartozó adózónak a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint, nem főállású kisadózó esetén 25 ezer forint. Nem terheli a kisadózót tételes adófizetési kötelezettség azon hónapokra, melyekben a törvényben meghatározott mentesítésre (pl. táppénz, stb.) okot adó körülmény legalább 30 napig fennáll. Ez esetben a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 27.

Tudta-e Ön, hogy a támogatói adomány után a magánszemélyt terheli az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség? Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány tekintetében nem minősül kifizetőnek. Így a támogatói adomány után felmerülő 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett. A támogatói adomány után felmerülő egészségügyi hozzájárulást az adóévet követően a személyi jövedelemadó bevallásban kell a magánszemélynek bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 26.

Tudta-e Ön, hogy a végelszámolás esetén a társaság korábbi vezető tisztségviselője feladatainak nem jogszabálynak megfelelő teljesítéséből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik? A végelszámolás alatt álló társaság korábbi vezető tisztségviselője a jogszabályban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 25.

Tudta-e Ön, hogy a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények egy része együttesen is igénybe vehető? A START PLUSZ, a START EXTRA vagy a START BÓNUSZ adókedvezmény a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adókedvezménnyel és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendő adó összegét, a különbözetre az Adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 24.

Tudta-e Ön, hogy a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartás elkészítési határideje megegyezik a társasági adóbevallás benyújtásával? Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a társasági adóbevallás benyújtásáig köteles a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartást elkészíteni. A nyilvántartásban az adózó a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint köteles rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 23.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetben mentesülhet az illetékfizetési kötelezettség alól a telektulajdon visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése? Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy önadózás esetén az adóhatóság köteles megvizsgálni az adóbevallást és a számítási hibát kijavítani? Az adót, illetve a költségvetési támogatást – ha törvény előírja – az adózó köteles – önadózás útján - megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adózó által benyújtott adóbevallást az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja. Amennyiben az adóhatósági javítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adóhatóság az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, így az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 19.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi bevallási gyakoriság évközben is változhat? Az adózónak - az általános forgalmi adónemre vonatkozóan - az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. Az adózó éves vagy negyedéves áfa bevallási gyakoriságról havi bevallási gyakoriságra köteles áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 18.

Tudta-e Ön, hogy a külföldről származó osztalék utáni adót a magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie? A 2013. január 1-től hatályos változások alapján a magánszemély külföldről származó osztalék jövedelme után - kifizető hiányában - az adót a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A korábbi szabályozás alapján az adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12. napjáig kellett megfizetni.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 17.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozói vagyon öröklése esetén illetékkedvezmény érvényesíthető? A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Amennyiben a kedvezményben részesülő vagyonszerző az illetékkedvezmény alapjául szolgáló feltételeket nem teljesíti, továbbá a 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 16.

Tudta-e Ön, hogy kérelemre az önellenőrzési pótlék is mérsékelhető? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését is. A mérséklést megalapozó körülményeket az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóság a benyújtott kérelem alapján a bevallott és a helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit vizsgálja, és ez alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, vagy a kérelem elutasítására. Önellenőrzési pótlék mérséklésének nem akadálya, ha az adózó az önellenőrzési pótlék teljes összegét már megfizette az adóhatóság felé.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefonos értesítése nem keletkeztet önellenőrzési tilalmat? Önellenőrzésre az adózónak a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás tekintetében, a vizsgált időszakra vonatkozóan az ellenőrzés megkezdéséig van lehetősége. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, illetve egy példányának átadásával kezdődik, ezért az adózónak az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb ezen megbízólevél kézbesítésének, illetve egy példánya átadásának a napját megelőző napon szükséges az adóhatósághoz benyújtania (postára adnia). Az adóhatósági ellenőrzésről történő telefonos értesítés tehát nem keletkeztet önellenőrzési tilalmat, mivel nem valósul meg a megbízólevél kézbesítése / átadása.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 11.

Tudta-e Ön, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás csak meghatározott feltételek esetén minősül elismert költségnek? Az adózó által az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak, abban az esetben, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, illetve ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. A fenti jogszabályi előírás nem vonatkozhat arra az esetre, ha a juttatás közhasznú szervezet részére történik.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 10.

Tudta-e Ön, hogy az iskolarendszerű képzés költségeinek munkáltató által történő átvállalása meghatározott feltételek esetén béren kívüli juttatásnak minősül? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján, béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér 2,5-szeresét meg nem haladó rész, abban az esetben ha a képzés munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Amennyiben a munkáltató által támogatott iskolarendszerű képzés 2010. január 1-ét megelőzően kezdődött az adókötelezettség megállapítására átmeneti szabályok érvényesek. Az iskolarendszerű képzés kapcsán felmerülő utazási és a szállásköltség nem minősül képzési költségnek, arra az Szja tv. hivatali, üzleti útra vonatkozó rendelkezéseit szükséges alkalmazni.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 9.

Tudta-e Ön, hogy az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók száma nem haladhatja meg a jogszabály szerint számított átlagos statisztikai állományi létszámot? Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében, egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatott munkavállalók létszáma a statisztikai létszám alapul vételével nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt, 6-tól 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20%-át. A statisztikai létszám számítása során az egész évben működő munkáltató esetén a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi statisztikai létszámot, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni. A fentiek alapján meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munkában történő foglalkoztatás törvényi korlátaira. Azonban a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 6.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató / kifizető mulasztási bírsággal sújtható, ha adólevonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta? Abban az esetben, ha a munkáltató / kifizető adólevonási, illetve az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve a megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege, mértéke ennek 50%-áig terjedhet. A mulasztási bírság mértékének megállapítása során az adóhatóság az adózó javára értékelheti ha a levonni, beszedni, megfizetni elmulasztott összeg a teljes kötelezettséghez képest nem számottevő, illetve az adózó terhére, ha az adózó több személy tekintetében mulasztotta el a adólevonási, beszedési kötelezettségének teljesítését.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 5.

Tudta-e Ön, hogy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén meghatározott esetekben nem merül fel illetékfizetési kötelezettség? A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése esetén csak abban az esetben merül fel illetékfizetési kötelezettség, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékében feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 4.

Tudta-e Ön, hogy 2013. augusztus 1-től a Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamatjövedelmekkel összefüggésben egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerülhet? A 2013. augusztus 1-től hatályos változások alapján az Szja tv. 65. § -a szerinti kamatjövedelmekkel összefüggésben esetén az - Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Amennyiben a kamat jövedelmekkel összefüggésben a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a kifizetőt terheli, az egészségügyi hozzájárulás összegét is a kifizető köteles megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség esetén az adó alapja a személyi jövedelemadó alapja, mértéke 6%.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 3.

Tudta-e Ön, hogy - főszabályként - nem jogosult a civil szervezet a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlott összegére, amennyiben köztartozással rendelkezik? A 2012. évi Szja 1 %-ának a felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatokban a magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére az állami adóhatóság 2013. szeptember 1-jéig juttatta el a felhívó-tájékoztató levelet, amelyben a szervezetek tájékoztatást kaptak a részükre felajánlott Szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell. A civil szervezet a levél kézhez vételét követő 30 napon belül köteles a 1337A adatlapot az állami adóhatósághoz benyújtani, ellenkező esetben nem jogosult a felajánlott személyi jövedelemadó összegére, kivéve ha késedelmét - alapos indokkal - kimenteni. Nem jogosult a civil szervezet a javára felajánlott Szja 1 %-os összegére abban az esetben sem, ha 2013. augusztus 1. napja és az adatlap kelte között köztartozása áll fenn. Az állami adóhatóság kivételes méltányosságot érdemlő esetben azonban eltekinthet a fentiekben ismertetett feltételek meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha az Szja 1 %-os összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. Kivételes méltányosság gyakorlása esetén is az Szja 1 %-os összeg átutalását az állami adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a fennálló köztartozását rendezi.

NAPI TIPP – 2013. szeptember 2.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formájában nyújtható? 2013. január 1-től iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, amelyet a munkáltató a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – utalvány formájában juttat. Az iskolakezdési támogatás további feltétele, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Béren kívüli juttatásként iskolakezdési támogatás jogcímen gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész számolható el.

NAPI TIPP – 2013. július 4.

Tudta-e Ön, hogy a szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény meghatározott esetekben több jogcímen is érvényesíthető? A szociális hozzájárulási adó esetén adott foglalkoztatott tekintetében a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adókedvezménnyel és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető legfeljebb két jogcímen. Az így érvényesített együttes kedvezmény összege meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét.

NAPI TIPP – 2013. július 3.

Tudta-e Ön, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévben elszámolt összege nem elismert költség a társasági adó rendszerében? 2013. május 19-től a 2013/2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési programok vonatkozásában, látvány-csapatsport támogatása esetén az adózó – a további feltételek mellett - abban az esetben jogosult társasági adókedvezmény igénybe vételére, ha az adózó az ún. kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportköztestület részére átutalja. A kiegészítő sportfejlesztési összege a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százaléka, melyet az adózó a szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatport országos sportági szakszövetségének köteles befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévben elszámolt összege nem minősül elismert költségnek a társasági adó rendszerében, tehát ennek összege társasági adóalap növelő tételként veendő figyelembe.

NAPI TIPP – 2013. július 2.

Tudta-e Ön, hogy 2013. július 1-től az adózónak lehetősége van más adózó által benyújtott belföldi összesítő jelentés adatainak lekérdezésére? 2013. július 1-jétől az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által - az Adózás rendjéről szóló törvény 31/B. § alapján - teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adataihoz hozzáférhet. Ezzel a lekérdezési lehetőséggel az adózó ellenőrizheti, hogy az általa befogadott számlák tekintetében a számlát kibocsátó az összesítő jelentéstételi kötelezettségének eleget tett-e. Az adózó a szolgáltatást a www.magyarorszag.hu weboldalon, az ügyfélkapus bejelentkezést követően az „e-BEV-szolgáltatások”, „Szolgáltatások”, „Összesítő jelentés adatainak lekérdezése” menüpontokon keresztül érheti el.

NAPI TIPP – 2013. július 1.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a kisadózó a hónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor az adott hónapra a tételes adó teljes összegét meg kell fizetni? A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó teljes egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek teljes tartama alatt a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, illetve egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végez. Amennyiben az adófizetési kötelezettség alóli mentesítés oka nem az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, akkor nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.

NAPI TIPP – 2013. június 28.

Tudta-e Ön, hogy látvány-csapatsport támogatása esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az átutalás tényének az adóhatósághoz határidőben történő teljesítése? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetve a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Kormány rendelet alapján a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezmény igénybevételének feltétele – a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásán túlmenően – az átutalás tényének a pénzügyi teljesítéstől számított, 8 napon belül történő bejelentése az adóhatósághoz. A fenti határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 2013. július 1-től a bejelentési kötelezettség kizárólag az erre rendszeresített nyomtatványon (SPORTBEJ) teljesíthető, más módon nem fogadható el.

„NAPI TIPP” – 2013. június 27.

Tudta-e Ön, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezményt érvényesíthet? A súlyosan fogyatékos magánszemély - az erről szóló igazolás alapján - csökkentheti személyi jövedelemadója megállapítása során az összevont adóalap adóját a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején, havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (személyi kedvezmény). Súlyosan fogyatékos személynek az tekintendő, aki a 335/2009. (XII. 29.) az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A fenti személyi kedvezmény a személyi jövedelemadó-előleg megállapítása során, év közben is figyelembe vehető.

NAPI TIPP – 2013. június 26.

Tudta-e Ön, hogy Közösségen belüli adómentes termékértesítésre tekintettel kapott előleghez nem kapcsolódik adókötelezettség? 2013. január 1-től hatályos rendelkezések alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre tekintettel kapott előleg esetén az előleg átvételének időpontjához nem kapcsolódik adókötelezettség, így az előleg átvételekor nem kell az előlegről számlát kibocsátani, valamint nem kell az előleg összegét az általános forgalmi adó bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni.

NAPI TIPP – 2013. június 25.

Tudta-e Ön, hogy ha az adózó adószámát az állami adóhatóság felfüggeszti a felfüggesztés időszaka alatt az adózó adólevonási jogát nem gyakorolhatja? Amennyiben az adóhatóság az adózó adószámát felfüggeszti, az adózó a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése közti időszakra adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Amennyiben az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti.

NAPI TIPP – 2013. június 24.

Tudta-e Ön, hogy illetékmentes az ajándékozó egyenesági rokona által megszerzett ajándék? Az Illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozó egyenesági rokona által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonoknak azok a természetes személyek minősülnek, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok így a szülők, nagyszülők, dédszülők, lemenő egyenes ági rokonok a gyermek, az unoka, a dédunoka. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatra is. Házasságon kívül született gyermek esetén a vérszerinti apjával és annak felmenőivel rokoni kapcsolat csak abban az esetben jön létre, ha teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet áll rendelkezésre.

NAPI TIPP – 2013. június 21.

Tudta-e Ön, hogy módosultak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések? 2013. június 21-től hatályba lépett a 22/2009. (X. 16.) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet módosítása. A módosított rendelkezéseket az adózó a 2012. évi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítése során választása szerint alkalmazhatja, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint 2013. január 1-e.

NAPI TIPP – 2013. június 20.

Tudta-e Ön, hogy az a vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat tulajdoni hányada meghaladja a 25%-ot nem minősülhet KKV-nak? Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot, nem minősülhet mikro-, kis- és középvállalkozásnak, abban az esetben sem, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak megfelel.

NAPI TIPP – 2013. június 19.

Tudta-e Ön, hogy fordított adózás alkalmazása esetén az előleg után nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is keletkezik adófizetési kötelezettség mivel a jóváírt, kézhez vett előleg összegét úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez a rendelkezés azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett az adófizetésre kötelezett is. Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni (az általános forgalmi adó a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét terheli), akkor az előleg után nem keletkezik általános forgalmi adófizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2013. június 18.

Tudta-e Ön, hogy 2013. július 1-től változtak a járulékfizetésre vonatkozó jogszabályi előírások a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó esetén? A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot főszabályként a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg. Társas vállalkozónak a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetnie. A járulékalap alsó határa arányosan csökkenthető azokkal az időszakokkal, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, feltéve, hogy a folyósítás időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Csökkenthető továbbá a járulékalap alsó határa fogvatartott, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, illetve kamarai tagságát szüneteltető ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző esetén. 2013. július 1-jétől hatályos módosítás értelmében a járulékalap alsó határa csökkenthető arra az időszakra is, amely alatt a társas vállalkozó gyermeknevelési támogatásban részesül függetlenül attól, hogy a társas vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja-e vagy sem.

NAPI TIPP – 2013. június 17.

Tudta-e Ön, hogy visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség merülhet fel belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén? A visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség terheli a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése esetén a vagyonszerzőt, amennyiben a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A vagyonszerzés után illetékfizetési kötelezettség akkor merül fel, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Magánszemély vagyonszerző esetén a házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő tulajdoni részesedését össze kell számítani és együttesen kell figyelembe venni. Együttesen kell figyelembe venni továbbá a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezetek vagyoni betéteinek arányát.

NAPI TIPP – 2013. június 14.

Tudta-e Ön, hogy megszűnik a KATA alanyiság, ha az adózó tartozása meghaladja a jogszabályban meghatározott összeget? Megszűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szerinti adóalanyiság a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A KATA adóalanyok havi adófizetési kötelezettsége – bevallás nélkül - automatikusan könyvelődik adófolyószámlájukra, kivéve, ha az egyéni vállalkozó KATA alany szünetelteti tevékenységét, és ezt bejelenti az állami adóhatósághoz.

NAPI TIPP – 2013. június 13.

Tudta-e Ön, hogy az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást az adózónak a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni? Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást az adózónak a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontját, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapját és összegét, a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. Az önellenőrzési jegyzőkönyvet, illetve a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

NAPI TIPP – 2013. június 12.

Tudta-e Ön, hogy kutatási-fejlesztési tevékenységre irányuló feltételes adómegállapítási kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozó határozatot is? Az adózó feltételes adó megállapítására irányuló kérelmet terjeszthet elő jövőbeni ügylet, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozóan a részletes tényállás közlésével. Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó kérelme alapján adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdések vonatkozásában megállapítja az adózó és – jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén – az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózók adókötelezettségét vagy annak hiányát. Amennyiben a feltételes adómegállapítás kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igényli, az adózónak csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. A adó feltételes megállapítására irányuló eljárás díjköteles eljárás.

NAPI TIPP – 2013. június 11.

Tudta-e Ön, hogy a nem magánszemély EVA alany, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó nem magánszemély adóalany is alanya cégautóadónak? A nem magánszemély EVA alany, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó nem magánszemély adóalany is alanya a cégautóadónak és cégautóadó fizetési kötelezettség terheli a tulajdonában lévő, illetve a pénzügyi lízing keretében használt, valamint a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik és a gépjárműre tekintettel költséget számol el. 2013. július 1-től a cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal esik egy tekintet alá a tartós bérleti jogviszony is. Tartós bérletbe adott személygépkocsinak az a személygépkocsi minősül, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

NAPI TIPP – 2013. június 10.

Tudta-e Ön, hogy alkalmi munkával történő foglalkoztatás esetén az alkalmi munkavállalók foglalkoztathatók száma függ az adózó által munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszámától? Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók napi létszámkerete – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi átlagos statisztikai állományi létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, az egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az így meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeret a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználható, azonban a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Ha a munkáltató az irányadó időszaknál rövidebb ideje működik, a létszámkorlát meghatározása során a működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát fel figyelembe venni. Az alkalmi munkával történő foglalkoztatás nem azonos a mezőgazdasági, illetve a turisztikai idénymunkával, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak.

NAPI TIPP – 2013. június 7.

Tudta-e Ön, hogy látványcsapatsport támogatása esetén az adózót bejelentési kötelezettség terheli? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2013. május 19-től hatályos módosítása értelmében az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a pénzügyi teljesítéstől számított 8 napon belül az állami adóhatóság részére bejelenti, mely bejelentési határidő jogvesztő, elmulasztása esetén annak pótlására nincs lehetőség. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye nem vehető igénybe. (A korábbi szabályozás 8 napon belüli értesítési kötelezettséget írt elő, amely határidő nem minősült jogvesztőnek.) A 2013. május 19-től hatályos módosítások értelmében a támogató – a továbbiakban - nem kötelezett a támogatási igazolás másolatának illetve az átutalást igazoló banki bizonylatnak az állami adóhatósághoz történő benyújtására.

NAPI TIPP – 2013. június 6.

Tudta-e Ön, hogy közösségi szám igénylése esetén a közösségi szám alkalmazhatóságának a kezdete a kérelem előterjesztésének napja? Amennyiben a már működő adóalany még nem rendelkezik közösségi adószámmal és közösségi kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, az állami adóhatóságtól közösségi adószámot kell igényelnie. Közösségi adószám igénylése esetén a közösségi adószám alkalmazhatóságának kezdete a közösségi adószám kiadása iránti bejelentés, kérelem előterjesztésének napjával egyezik meg. Az előterjesztés napja postán érkezett kérelem esetén a postára adás, személyesen benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtásának, elektronikus úton megküldött kérelem esetén a küldés napja.

NAPI TIPP – 2013. június 5.

Tudta-e Ön, hogy a minősített adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelem benyújtása esetén sürgősségi kérelmet is előterjeszthet? Amennyiben a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor minősített adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálására irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. Minősített adózónak az a vállalkozási tevékenységet folytató személy minősül, aki legalább a minősített adózói nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, illetve az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő.

NAPI TIPP – 2013. június 4.

Tudta-e Ön, hogy az előzetesen felszámított áfa összegének erejéig a számla befogadó adóalanynak kezesi felelőssége van? A levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá áthárított adó megfizetéséért, ha az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét nem térítette meg maradéktalanul vagy egészben, illetve túlnyomó részben nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg. Amennyiben az adóalany a számla ellenértékét nem térítette meg maradéktalanul kezesi felelőssége a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki. Nem pénzzel, nem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megfizetés esetén túlnyomó rész alatt az értendő, ha a pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történt megtérítés részaránya a megtérített összeg adótartalmát sem éri el.

NAPI TIPP – 2013. június 3.

Tudta-e Ön, hogy kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania és levonnia, ha a számlát benyújtó magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak vagy őstermelőnek? A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó árbevételből, illetve az egyéni vállalkozói bevételből. Az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén az őstermelőnek jogállását - legkésőbb a kifizetéskor - az adóévre hitelesített értékesítési betétlapjával kell igazolnia, családi gazdálkodó esetén pedig az e jogállását igazoló okirattal. Egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem esetén abban az esetben nem merül fel a kifizető adóelőleg megállapítási kötelezettsége, ha az egyéni vállalkozó számláján feltünteti a jogállását bizonyító közokirat számát. Amennyiben a magánszemély nem minősül őstermelőnek, illetve egyéni vállalkozónak, vagy a fenti feltételek nem teljesülnek, a kifizetőt személyi jövedelemadó előleg megállapítási és levonási kötelezettség terheli, a kapcsolódó járulékfizetési kötelezettséggel együtt.

NAPI TIPP – 2013. május 31.

Tudta-e Ön, hogy adótartozás esetén fizetési könnyítés csak meghatározott feltételek esetén engedélyezhető? Az Adózás rendjéről szóló törvény rendelkezési szerint - az adózó által benyújtott kérelem alapján - fizetési könnyítés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá abban az esetben ha a fizetési nehézség csak átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

NAPI TIPP – 2013. május 30.

Tudta-e Ön, hogy nem merül fel illetékfizetési kötelezettség gépjármű egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházása esetén? Az Illetékekről szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján ha a gépjármű, pótkocsi visszterhes vagyonátruházására egyenes ági rokonok között kerül sor, a vagyon szerzőjét illetékkötelezettség nem terheli. Az illetékmentesség az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat esetén is fennáll.

NAPI TIPP – 2013. május 29.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés? Mentes a személyi jövedelemadó alól a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, ha a magánszemély adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének négyszeresét, illetve a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le vagy a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el. Az adómentesség nem áll fenn, ha a követelés elengedése nem független felek között történik.

NAPI TIPP – 2013. május 28.

Tudta-e Ön, hogy az adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel? Az adóhatóság által megállapított adóhiány esetén a késedelmi pótlék az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel. Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adónemen fennálló túlfizetés összegével.

NAPI TIPP – 2013. május 27.

Tudta-e Ön, hogy élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallás határideje 2013. május 31? Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2013. évre vonatkozó bevallásának határideje 2013. május 31. Felügyeleti díjat az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet köteles fizetni, aki az 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §.-ában meghatározott tevékenysége(ke)t végez. A felügyeleti díj mértéke – főszabályként, a törvény meghatározott eltérésekkel - a felügyeleti díj fizetésére kötelezett személy fenti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy előző évi jövedelmének 0,1%-a. A felügyeleti díj fizetésére kötelezett személy a 2013. évi felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni 2013. július 31., illetve 2014. január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot fizetendő, amelynek megállapításánál az Adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

NAPI TIPP – 2013. május 23

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén az általános forgalmi adó kiutalására nyitva álló határidő 30, illetve 45 nap? Amennyiben az adózó általános forgalmi adó visszaigénylését nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a kiutalás a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül esedékes, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, a kiutalást 45 napon belül kell teljesíteni, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlákban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt. Ezen feltétel fennállásáról az adózónak kell a bevallásában nyilatkoznia. A fenti rendelkezések alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.

NAPI TIPP – 2013. május 23.

Tudta-e Ön, hogy a bevallási, adófizetési kötelezettségének éven túli nem teljesítése esetén felfüggesztésre kerülhet az adózó adószáma? Amennyiben az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget, az adóhatóság jogosult az adózó adószámát határozott időre felfüggeszteni. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 180 nap lehet. Az adóhatóság jogosult az adózó adószámát törölni, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.

NAPI TIPP – 2013. május 22.

Tudta-e Ön, hogy a kisvállalati adó alanyát nem terheli szakképzési hozzájárulási kötelezettség? A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény alapján a kisvállalati adó alanyát nem terheli szakképzési hozzájárulás bevallási és fizetési kötelezettség. Ezzel összefüggésben ha a kisvállalati adó alanya a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján gyakorlati képzést szervez, nem számolhat el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételt, illetve nem nyújthat be visszaigénylést.

NAPI TIPP – 2013. május 21.

Tudta-e Ön, hogy a jogerős határozatban megállapított bírság összege növeli a társasági adó alapját? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján növeli a társasági adó alapját a jogerős határozatban megállapított bírság, illetve az Adózás rendjéről, valamint a Társadalombiztosításról szóló törvényben szereplő jogkövetkezményekből (adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság) adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege. Nem adóalap növelő tétel az önellenőrzéshez kapcsolódóan elszámolt önellenőrzési pótlék.

NAPI TIPP – 2013. május 17.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében elszámolt munkabér meghatározott mérték feletti összege nem számolható el a vállalkozás érdekében felmerült költségként? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a foglalkoztatott részére, az adózó által egy napi munkaért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó összeg. A minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó összeg tehát növeli az adózó adóévi társasági adóalapját.

NAPI TIPP – 2013. május 16.

Tudta-e Ön, hogy a közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kiállítani? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kiállítani, így a közösségen belüli adóalanytól kapott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ezzel összhangban a kapott adóelőleg összegét az összesítő nyilatkozatban sem kell szerepeltetni.

NAPI TIPP – 2013. május 14.

Tudta-e Ön, hogy az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó létszámnövekedés esetén csökkentheti a társasági adó alapját? Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó döntése szerint csökkentheti a társasági adó alapját a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatával. Az adóalap csökkentés további feltétele, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedes jegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, akik az alkalmazást, megelőző tizenkét hónapban az adózó kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, vagy tevékenységüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték. Az igénybe vett társasági adóalap csökkentő tétel társasági adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján az adóévben igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

NAPI TIPP – 2013. május 13.

Tudta-e Ön, hogy az elektronikus úton kézbesített irat esetén is fennáll a kézbesítési vélelem? Adóügyben elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon áll be.

NAPI TIPP – 2013. május 10.

Tudta-e Ön, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadásból származó bevételből meghatározott feltételek fennállása esetén levonható a magánszemély által más településen fizetett bérleti díj? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja. A levonhatóság további feltétele, hogy a bérbevett lakással összefüggésben megfizetett bérleti díjat a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolja el költségként, valamint az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

NAPI TIPP – 2013. május 9.

Tudta-e Ön, hogy a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynél is kötelezett egészségügyi hozzájárulás fizetésére? Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek az minősül, aki nem egyéni vállalkozóként a szálláshely szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerint egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely rendeltetési helyű – lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadózást választó, fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, melynek mértéke a tételes átalányadó 20%-a.

NAPI TIPP – 2013. május 8.

Tudta-e Ön, hogy az illeték nem határidőben történő megfizetése esetén mulasztási bírság szabható ki? Amennyiben az illeték fizetésére kötelezett az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét – felhívás ellenére – egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben, illetve nem a megszabott határidőben teljesíti, akkor a fizetendő illetéken felül, az Adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie. A mulasztási bírság összege a meg nem fizetett illeték 100%-ig terjedhet, de minimum 5 ezer forint és maximum 100 ezer forint lehet. Az illeték késedelmes megfizetése esetén a mulasztási bírságon felül késedelmi pótlék fizetési kötelezettség is felmerül.

NAPI TIPP – 2013. május 7.

Tudta-e Ön, hogy az adózó a kisvállalati adó hatálya alá évközben is bejelentkezhet? A 2013. április 21-étől hatályos törvénymódosítás értelmében az adózóknak lehetőségük van, hogy évközben térjenek át a kisvállalati adó hatálya alá. Az adóalanyiság évközben történő választása esetén az adóalanyiság a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg.

NAPI TIPP – 2013. május 2.

Tudta-e Ön, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli? A 2012. január 1-től hatályos rendelkezések alapján az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő esetén százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is felmerül. Az egészségügyi hozzájárulás alapja az átalányban megállapított jövedelem, mértéke: 15%.

NAPI TIPP – 2013. április 26.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában pótlékmentes részletfizetést kérhet? A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – amennyiben a bevallásában a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem haladja meg a 150 ezer forintot, nyilatkozhat úgy, hogy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított 6 hónapon keresztül egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozattételi lehetőséggel a magánszemély kizárólag személyi jövedelemadó esetén élhet, és nem alkalmazhatja egészségügyi hozzájárulás adónemen fennálló tartozás esetén.

NAPI TIPP – 2013. április 25.

Tudta-e Ön, hogy a jövedelem (nyereség) minimum megállapításakor a taggal szemben fennálló kötelezettség összegét bevételt növelő tételként kell figyelembe venni? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján a jövedelem (nyereség) minimum megállapításakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettségét meghaladó összeg 50%-a. A kötelezettség megállapításakor az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségeket, illetve a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék összegét figyelmen kívül kell hagyni.

NAPI TIPP – 2013. április 24.

Tudta-e Ön, hogy a könyvvezetés devizanemétől függetlenül a helyi iparűzési adó bevallást forintban kell elkészíteni? A Helyi adókról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos kiegészítése alapján a helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A könyveit devizában vezető adózó a helyi iparűzési adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével köteles átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számvitelről szóló törvény rendelkezése nem vonatkozik.

NAPI TIPP – 2013. április 23.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes az illetékfizetési kötelezettség alól? Ingatlannak, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások között átruházása mentes az illetékfizetési kötelezettség alól. Az illetékmentesség akkor alkalmazható, amennyiben az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR: 6820), vagy Saját tulajdonú ingatlan adásvétele (TEÁOR: 6810).

NAPI TIPP – 2013. április 22.

Tudta-e Ön, hogy kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie? A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell sorszámot, a bizonylat számát, a bevétel összegét, és a bevétel megszerzésének időpontját. A bevételi nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

NAPI TIPP – 2013. április 19.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től illetékmentes a túlélő házastárs által megszerzett örökrész? A 2013. január 1-től hatályos Illetékekről szóló törvény alapján mentes az öröklési illeték alól a túlélő házastárs által megszerzett örökrész. Az új rendelkezést azokban az illetékügyekben kell alkalmazni, amelyeket az állami adóhatóság 2013. január 1-én jogerősen még nem bírált el.

NAPI TIPP – 2013. április 18.

Tudta-e Ön, hogy az adózó által adomány céljából adott vissza nem térítendő támogatás a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései alapján adománynak minősül a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Az adomány megítélésének további feltétele, hogy az nem jelent a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben és a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági vagy igazgatósági tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

NAPI TIPP – 2013. április 17.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től változtak az illetékfizetésre vonatkozó kedvezmények a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén? 2013. január 1-től az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha a lakástulajdon teljes forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

NAPI TIPP – 2013. április 16.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től változtak a belföldi illetőségű magánszemély által figyelembe vehető kedvezmények, amennyiben más államban is keletkezik jövedelme? 2013. január 1-től a magyar belföldi illetőségű magánszemély Magyarországon a személyi jövedelemadóból kedvezményt (adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot) csak akkor érvényesíthet, ha ugyanarra az időszakra egy másik államban, ahol az önálló, nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható - figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is - nem vett és nem is vesz igénybe kedvezményt.

NAPI TIPP – 2013. április 15.

A 11KOZ számú nyomtatványon szerepeltetni kell a kedvezményezetteknek mindazon szja 1 %-os összegek felhasználását, amelyeket az állami adóhatóság a 2007- 2010. adóévre benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig a kedvezményezett részére kiutalt, illetve amelyet a kedvezményezett a 10KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel. Amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapítja, hogy a civil szervezet a benyújtásra nyitva álló határidőben jelen nyomtatványt nem nyújtotta be, illetve számszakilag hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepeltette, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követő időszakban határozattal kizárja kedvezményezettet a felajánlásokból történő részesedésből.

NAPI TIPP – 2013. április 12.

Tudta-e Ön, hogy az EVA alanyra is vonatkozó a belföldi összesítő jelentés benyújtási kötelezettség? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyára is vonatkozik a belföldi összesítő jelentés benyújtási kötelezettség, de kizárólag eladói minőségben. Az EVA alanynak az általa kibocsátott mindazon számlák tekintetében kell számlánként nyilatkoznia, amelyben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany nyilatkozatát arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban nyújtja be, amelyben a számlát kiállította.

NAPI TIPP – 2013. április 11.

Tudta-e Ön, hogy megszűnt az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó felső határ? A 2013. január 1-től hatályos változások alapján megszűnt az egyéni nyugdíjjárulék fizetési határa, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül, a teljes járulékköteles jövedelem után kell megfizetniük a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény (EKHÓ) alapján kifizetett jövedelmek esetén sincs a nyugdíjjárulék fizetésnek felső határa.

NAPI TIPP – 2013. április 10.

Tudta-e Ön, hogy a transzerár dokumentálási kötelezettség főszabályként a kisvállalkozásnak nem minősülő társasági adóalanyok esetén merül fel? A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Amennyiben a vállalkozásnak kapcsolódó vagy partnervállalkozásai is vannak, úgy a besoroláshoz a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait tartalmazó konszolidált beszámoló adatait is össze kell számítani a vállalkozás adataival, konszolidált beszámoló hiányában pedig a kapcsolódó vagy partnervállalkozás utolsó rendelkezésre álló beszámolójában szereplő nettó árbevételt, valamint a létszámadatokat a jogszabályban meghatározott módon kell figyelembe venni. Ha a vállalkozás éves szinten túllépi a fenti foglalkoztatotti adatokat vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti, illetve nyeri el a kisvállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. Az adózónak a transzferár dokumentálási kötelezettsége azokra az időszakokra áll fenn, melyben a kapcsolódó, illetve partnervállalkozásaival a jogszabályban meghatározott módon összeszámított adatai alapján – figyelembe véve a kétéves szabályt is – vagy a foglalkoztatotti létszáma meghaladja az 50 főt, vagy az árbevétele, illetve a mérlegfőösszege a 10 millió eurót.

NAPI TIPP – 2013. április 9.

Tudta-e Ön, hogy az újonnon alapított gazdasági társaság esetén is felmerülhet innovációs járulék fizetési kötelezettség? Az innovációs járulék fizetési kötelezettség az újonnan alapított gazdasági társaságokat is terheli, amennyiben azok nem minősülnek kisvállalkozásnak. Annak eldöntéséhez, hogy egy újonnan alakult vállalkozás kisvállalkozásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy lezárt beszámolóval még nem rendelkezik, a vállalkozás tárgyévi üzleti tervéből kell kiindulni, és a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges. Amennyiben azonban az adózónak van kapcsolódó vagy partnervállalkozása, úgy a besoroláshoz a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait tartalmazó konszolidált beszámoló adatait is figyelembe kell venni, konszolidált beszámoló hiányában pedig a kapcsolódó vagy partnervállalkozás utolsó rendelkezésre álló beszámolójában szereplő nettó árbevételt, valamint a létszámadatokat. Ezeket a nettó árbevétel és létszámadatokat össze kell számítani az üzleti tervben szereplő adatokkal. Amennyiben az összeszámítás során kapott árbevétel meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő pénzösszeget, vagy a foglalkoztatotti létszám az 50 főt, akkor az adózó nem minősül kisvállalkozásnak és terheli innovációs járulék fizetési, így előlegfizetési kötelezettség is.

NAPI TIPP – 2013. április 8.

Tudta-e Ön, hogy az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatási kötelezettség terheli 2013. január 1-től? 2013. január 1-től az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása kihirdetésétől számított 5 napon belül köteles a Kincstár részére adatot szolgáltatni a helyi adónem bevezetésének napjáról, az önkormányzat által megállapított adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről, valamint ezen rendelkezések hatályba lépésnek napjáról. Az önkormányzati adóhatóság – amennyiben honlapot üzemeltet – a fenti adatszolgáltatás teljesítésével egyidejűleg köteles az önkormányzat honlapján közzétenni az adórendelet szövegét, az adórendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a rendszeresített bevallási, bejelentkezési nyomtatványokat, illetve az elérhetőségi információkat.

NAPI TIPP – 2013. április 5.

Tudta-e Ön, hogy az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja az ÁFA törvény szerinti pénzforgalmi elszámolást? Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgynaptári évre a pénzforgalmi elszámolást. A kisvállalkozásnak minősülő adózó abban az esetben választhatja a pénzforgalmi elszámolást, ha a tárgyévben ésszerűen várható árbevétele időarányosan nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget. Az értékhatár számítása során figyelmen kívül kell hagyni a vállalkozás tulajdonában lévő használt tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó árbevételt, a közösségen belüli értékesítések összegét, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes értékesítéseket, illetve a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes értékesítések törvényben meghatározott részét.

NAPI TIPP – 2013. április 4.

Tudta-e Ön, hogy a 2012. december 31-étől hatályos jogszabály szerint változtak a szervezetek közhasznú minősítésének feltételei? Közhasznú szervezetté a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző civil szervezet minősíthető, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. A közhasznú szervezet részére megfelelő erőforrás áll rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában vagy az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság abban az esetben mutatható ki, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a jogszabályban meghatározott bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A közhasznú szervezetnek a közhasznúsági jelentésében be kell mutatnia a fenti feltételeknek való megfelelést, amely alapján az illetékes szerv megvizsgálja, és amennyiben a közhasznú szervezetnél nem áll rendelkezésre megfelelő erőforrás vagy megfelelő társadalmi támogatottság, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság törli.

NAPI TIPP – 2013. április 3.

Tudta-e Ön, hogy mulasztási bírság szabható ki, ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget? Amennyiben az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget az állami adóhatóság 30 napos határidő tűzésével, mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót e kötelezettségének teljesítésére. Ha az adózó a felhívás ellenére sem tesz eleget ezen kötelezettségének az állami adóhatóság a határidő elteltét követően 60 napos határidő tűzésével, 1 millió forintig terjedő bírság kiszabása mellett ismételten felhívja adózót közzétételi kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adóhivatal az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot értesíti.

NAPI TIPP – 2013. április 2.

Tudta-e Ön, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyt meghatározott esetekben nem terhel bevallási kötelezettség? A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyt, amennyiben nem foglalkoztat munkavállalókat, nem teljesít kisadózóként be nem jelentett tagok számára kifizetéseket nem terheli a havi adó- és járulékbevallási kötelezettség. Így a kisadózó adóalany mentesül a 1308-as bevallás benyújtása alól, továbbá egyéni vállalkozó esetén az 1358-as, illetve az éves személyi jövedelemadó bevallás alól, valamint társaság esetén a társasági adóbevallás alól. A kisadózónak az általa foglalkoztatott magánszemélyek után az adókötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesítenie.

NAPI TIPP – 2013. március 27.

Tudta-e Ön, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennáll? Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. Amennyiben a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása során ez az összeg vehető figyelembe. A kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a személyi jövedelemadót a kifizető állapítja meg adóévenként, az adóév utolsó napjára. A személyi jövedelemadó alapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa. Ezen túlmenően a kamatkedvezmény után az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is felmerül, a juttatás értékének 1,19-szorosa után 27%-os mértékben.

NAPI TIPP – 2013. március 26.

Tudta-e Ön, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás? A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó összege nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek. Ezért ezen tételek összegét adóalap növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adó megállapítása során.

NAPI TIPP – 2013. március 25.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től a számla megőrzési kötelezettség elektronikus formában is teljesíthető? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos módosítása alapján az adóalanynak lehetősége van a 2012. december 31-ét követő teljesítési időponttal papíralapon kibocsátott számla elektronikus úton történő megőrzésére. Az elektronikus úton kibocsátott számla csak elektronikusan őrizhető meg.

NAPI TIPP – 2013. március 22.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től az elhatárolt veszteség csak korlátozott mértékben vehető figyelembe a társasági adó megállapítása során? Amennyiben az adózó társasági adó alapja bármely évben negatív volt és a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett, abban az esetben az adózó a következő években, döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Azokban az években keletkezett negatív adóalap is figyelembe vehető adóalap csökkentő tételként, amely években az adózó a nyereség (jövedelem) minimum után megfizette a társasági adót. 2012. január 1-től a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el adózás előtti eredmény csökkentő tételként.

NAPI TIPP – 2013. március 21.

Tudta-e Ön, hogy az adózó kérheti a minősített adózói adatbázisba történő felvételét? Minősített adózónak az a vállalkozási tevékenységet folytató személy minősülhet, aki legalább a minősített adózói nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, illetve kényszer-törlési eljárás alatt, illetve az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett nyilvántartásában tünteti fel. Ha a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli. A minősített adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmét sürgősségi eljárásban (sürgősségi kérelem) is előterjesztheti, mely esetén az ügyintézési határidő 15 nap.

NAPI TIPP – 2013. március 20.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó alapjának megállapítása során a foglalkoztatás növelése esetén adóalap kedvezmény vehető igénybe? A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az adóévi működés alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított áltagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe adóalap kedvezmény azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatás igénybevételének a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás minősül, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Amennyiben az adózó adóalap kedvezményt vett igénybe, és a következő adóévben az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző évre igénybe vett adóalap-kedvezmény összegével az iparűzési adó alapját meg kell növelni.

NAPI TIPP – 2013. március 19.

Tudta-e Ön, hogy a 2013. január 1-től hatályos rendelkezések alapján jogszabályban meghatározott esetekben módosult az iparűzési adó alapjának meghatározási módja? 2013. január 1-től, amennyiben az adózó nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének összege főszabályként csak sávosan progresszív módon vonható le az iparűzési adóalapjának meghatározása során. Az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének teljes összege elszámolható adóalap csökkentő tételként, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítését az adóalany a Számviteli törvény szerinti exportértékesítés árbevételeként számolta el.

NAPI TIPP – 2013. március 18.

Tudta-e Ön, hogy a hatályos szabályozás értelmében vagyoni értékű jog fennállása esetén az ingatlan tulajdonosa is kötelezhető a helyi adó megfizetésére? A Helyi adókról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos módosítása értelmében, amennyiben az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárult, az adóhatóság az így előállt adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, a telek tulajdonosát. Ezen rendelkezések a 2012. december 31-ét követően esedékes adótartozások esetén alkalmazandóak.

NAPI TIPP – 2013. március 14.

Tudta-e Ön, hogy az ún. fordított adózás alá eső termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az EVA alanyt is terhelheti általános forgalmi adó fizetési kötelezettség? Az Általános forgalmi adóról szóló törvényben nevesített esetekben, amikor az általános forgalmi adó fizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is terhelheti áfa-fizetési kötelezettség. Az ilyen ügyletek után termékbeszerzőként, szolgáltatás igénybevevőként az EVA-alany abban az esetben köteles az általános forgalmi adó megfizetésére, ha a termék értékesítője, illetve a szolgáltatás nyújtója belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany, vagy eva adóalany, illetve a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának nincs olyan – Áfa tv-ben szabályozott – jogállása, amelynek alapján tőle az adó fizetése nem lenne követelhető (pl. alanyi adómentes minőségben eljáró adóalany).

NAPI TIPP – 2013. március 13.

Tudta-e Ön, hogy a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén az illetékfizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése a kérelem elutasítását vonja maga után? A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidőben köteles az adózó az eljárási illeték megfizetésére. Amennyiben az adózó ennek a jogszabályi előírásnak nem tesz eleget az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi felülvizsgálat nélkül elutasítja.

NAPI TIPP – 2013. március 12.

Tudta-e Ön, hogy a kifizető meghatározott feltételek esetén adómentesen juttathat kulturális szolgáltatás igénybevételére vagy sporteseményre belépőjegyet, bérletet? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a kifizető ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttathat adómentesen kulturális szolgáltatás igénybevételére, vagy sporteseményre belépőjegyet vagy bérletet. Kulturális szolgáltatás igénybevételének minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás (belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj). A fenti adókedvezmény nem vonatkozik a Széchenyi-Pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatásra.

NAPI TIPP – 2013. március 11.

Tudta-e Ön, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanynak a társasági adóalanyként keletkezett osztalék utáni adót kiváltó adót kell megállapítani? Amennyiben társasági adóalanyként kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalany a választást megelőző években társasági adóalany volt, a társasági adó bevallással egyidejűleg meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és jóváhagyott osztalék, részesedés alapján taggal szemben fennálló kötelezettség összege csökkentve a mérlegben kimutatott nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével. Nem kell az adóalanynak megállapítani az osztalékadót kiváltó adót azokra az évekre, amelyekben az egyszerűsített vállalkozói adóalany volt.

NAPI TIPP – 2013. március 8.

Tudta-e Ön, hogy a veszteségleírás 50%-os korlátja nem vonatkozik a 2004. január 1-e előtt keletkezett veszteségek elszámolására? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján a 2004. január 1-e előtt keletkezett veszteségek elszámolására nem vonatkozik az 50%-os korlát. Amennyiben a társasági adóalany különböző években keletkezett elhatárolt veszteséget tart nyilván, akkor először a 2004. év előtti években keletkezett veszteséget kell adóalap csökkentő tételként figyelembe venni maximum a pozitív társasági adóalap összegéig. Ezt követően kerülhet sor a későbbi években keletkezett elhatárolt veszteség elszámolására, amely az így módosított adóalap 50%-áig vehető figyelembe adóalap csökkentő tételként.

NAPI TIPP – 2013. március 7.

Tudta-e Ön, hogy az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni? Az önellenőrzésről készült nyilvántartásnak kötelezően tartalmaznia kell az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapját, a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontját, a helyesbítéssel érintett adónem/támogatásnem megnevezését, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapját, a helyesbített adó, költségvetési támogatás összegét. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, illetve az önellenőrzési pótlék számításának levezetését.

NAPI TIPP – 2013. március 6.

Tudta-e Ön, hogy növeli a társasági adó alapját a jogerős határozatban megállapított bírság? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján növeli a társasági adó adóalapját a jogerős határozatban megállapított bírság, illetve az Adózás rendjéről szóló törvényben, illetve a Társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények adóévben ráfordításként elszámolt összege. Nem merül fel adóalap módosító tétel az önellenőrzési pótlék ráfordításként történő elszámolása esetén.

NAPI TIPP – 2013. március 5.

Tudta-e Ön, hogy a közhasznú szervezet elveszítheti közhasznú besorolását ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg? A közhasznú szervezet jogszabályban meghatározott megfelelő erőforrás vagy megfelelő társadalmi támogatottság hiányában elveszítheti közhasznú besorolását. Megfelelő erőforrásnak minősül, ha a szervezetnél az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában vagy az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül személyi jellegű ráfordításai elérik az összes ráfordítás egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság akkor áll fenn, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában vagy az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott és kiutalt személyi jövedelemadó eléri – az államháztartás alrendszereitől kapott támogatások nélkül számított – összes bevétel 2 százalékát, vagy két év átlagában a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét, vagy két év átlagában a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. A feltételek meglétét minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére jogosult szerv vizsgálja.

NAPI TIPP – 2013. március 4.

Tudta-e Ön, hogy végelszámolás esetén a társaság korábbi vezető tisztségviselőjének kártérítési felelőssége van? Végelszámolás esetén, amennyiben a társaság korábbi vezető tisztségviselője feladatainak elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből adódóan kárt okoz a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén továbbá a végelszámoló vagy a cég hitelezőjének kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja, amennyiben kötelezettségeinek nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesz eleget.

NAPI TIPP – 2013. március 1.

Tudta-e Ön, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat? Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a illeti meg a munkavállalót.

NAPI TIPP – 2013. február 28.

Tudta-e Ön, hogy nem terheli a kisadózót tételes adófizetési kötelezettség keresőképtelensége esetén? A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó adózók esetén nem merül fel tételes adófizetési kötelezettség abban az esetben, amennyiben a kisadózó hónap egészében munka- és keresőképtelen. Munka- és keresőképtelennek akkor minősül a kisadózó ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, vagy katonai szolgálatot teljesít (önkéntes tartalékos katona), vagy fogvatartott, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát nem végez.

NAPI TIPP – 2013. február 27.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adó alanya megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén csökkentheti az adózás előtti eredményét? A társasági adó alanya adóalap csökkentő tételként számolhatja el a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként és havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér összegét, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

NAPI TIPP – 2013. február 26.

Tudta-e Ön, hogy az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az adóalany az adóalapjának forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett árfolyamát is választhatja? 2013. január 1-től az adózónak lehetősége van az adóalap forintban történő megállapítása során az Európai Központi Bank által hivatalosan közzétett árfolyamának alkalmazására. Az alkalmazás feltétele, hogy az adózó ezt a döntését az adóhatóság részére előzetesen bejelentse.

NAPI TIPP – 2013. február 25.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatóság a gazdasági céllal nem letelepedett, de az áfatörvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál vizsgálhatja a tevékenység végzésének jogszabályi feltételeit? Kiutalási előtti általános forgalmi adó ellenőrzés során amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyletek az Adózás rendjéről szóló törvény alapján telephelyet keletkeztetnek, vagy a külföldi adóalany által végzett tevékenység csak gazdasági célú letelepedés mellett végezhető jogszerűen, akkor határidő tűzésével felhívja az ellenőrzés alá vont adóalanyt a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az adózó által végzett tevékenység telephelyet keletkeztet, ebben az esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az áfa regisztrált terhére mulasztási bírságot szabhat ki és határidő tűzésével a bejelentési kötelezettség teljesítésére hívhatja fel. Amennyiben az adóalany a jogsértő állapotot a felhívás ellenére sem szünteti meg, az adóhatóság az eljárást végzéssel megszüntetni arra való hivatkozással, hogy a bevallást, illetve a kiutalási kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be.

NAPI TIPP – 2013. február 22.

Tudta-e Ön, hogy fizetési könnyítés, adómérséklés engedélyezése esetén az adóhatóság a kérelemmel érintett tartozás tekintetében, a döntés jogerőre emelkedéséig, végrehajtási cselekményt nem eszközölhet? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezése kimondja, hogy amennyiben az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési könnyítést, vagy adómérséklést engedélyezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett adótartozás, adók módjára behajtható köztartozás tekintetében az adóhatóság végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.

NAPI TIPP – 2013. február 21.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től kiegészítésre kerültek a cégautóadó mértékének meghatározására szolgáló környezetvédelmi osztályba sorolás szabályai? 2013. január 1-től a környezetvédelmi osztályba sorolás a 2012. augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 5. számú melléklet II. alpontja alapján határozható meg. Ha a KÖHÉM rendelet szerinti osztályba sorolás nem ismert, akkor a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatai, környezetvédelmi osztályát meghatározó egyéb jellemzők (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai alapján kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a „6”-os osztályjelzés alapján szükséges a cégautóadót megállapítani. Ha a személygépkocsi osztályjelzése „15”-nél nagyobb szám, akkor a „15”-ös osztályjelzést kell figyelembe venni az adómérték megállapítása során.

NAPI TIPP – 2013. február 20.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től meghatározott adónemek a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek át? 2013. január 1-től a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóság hatáskörébe került át a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó és az energiaadó. A 2013. január 1-ét követő időszakra vonatkozó bevallások az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon nyújthatók be. Ezzel összefüggésben 2013. február 18-ától a fenti három adónemmel kapcsolatban könyvelt adatok elérhetők az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámlán.

NAPI TIPP – 2013. február 19.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től változtak a távolléti díj számítás szabályai a havi alapbéres bérformában foglalkoztatottak esetén? 2013. január 1-től havibéres foglalkoztatás esetén főszabályként a szabadság időtartamára 174-es osztószám figyelembevételével szükséges a távolléti díj összegét meghatározni. Ez a gyakorlatban ezt jelenti, hogy a szabadság idejére járó távolléti díj megállapítása során a havi alapbért 174-gyel kell osztani, majd az ezt az összeget meg kell szorozni a napi teljes munkaidő óraszámával és a szabadságnapok számával. Az új számítási mód alkalmazása során előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét, ezekben az esetekben az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér (garantált bérminimum) összegére. A fenti számítási módtól, vagyis a 174-es osztószámtól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve kollektív szerződés bármilyen irányban eltérhet.

NAPI TIPP – 2013. február 18.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adózó a kockázatelemzéshez szükséges kérdőívvel kapcsolatos határidőket nem teljesíti? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján az állami adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja az adózót, amennyiben a kockázatelemzéshez megküldött kérdőívet (KOCKERD) határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, vagy a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget. A mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.

NAPI TIPP – 2013. február 15.

Tudta-e Ön, hogy nonprofit szervezet is köteles társasági bevallás vagy nemleges nyilatkozat benyújtására? A nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány, stb.), mivel a társasági adó alanya, függetlenül attól, hogy az előző adóévben folytatott-e vállalkozási jellegű tevékenységet, társasági adó bevallás benyújtására kötelezett. Ha az adózó 2012. évben nem folytatott vállalkozási tevékenységet, akkor a társasági adóbevallás helyett 2013. február 25-éig nyilatkozatot tehet a 1201 számú nyomtatványon. Nyilatkozat hiányában társasági adóbevallást kell benyújtani az erre előírt határidőig.

NAPI TIPP – 2013. február 14.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től lehetőség van filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatására? Filmipari statiszta az a természetes személy, aki 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 ezer forintot. A filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke munkavállalónként és naponta 3 ezer forint. A munkáltató és a munkavállaló között egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

NAPI TIPP – 2013. február 13.

Tudta-e Ön, hogy a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek lehetősége van költségátalány elszámolására? Az a mezőgazdasági kistermelő, aki tételes költségelszámolást alkalmaz, jogosult a korrigált bevételének 40%-át – igazolás nélkül – kistermelői költségátalány címén elszámolni. Mezőgazdasági kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

NAPI TIPP – 2013. február 12.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van az általános forgalmi adó gyakorított elszámolását kérelmezni? Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól. A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha a kérelem benyújtását megelőző két éven belül az adózó adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, az adóhatóság - számla-, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta, illetve szerepel(t) az Art. 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán, vagy 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene. Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból mégis megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.

NAPI TIPP – 2013. február 11.

Tudta-e Ön, hogy elektronikus iratmegőrzés esetén az adózó köteles az adóhatóság részére elektronikus hozzáférést biztosítani? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján, amennyiben az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őriz meg, adóhatósági ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

NAPI TIPP – 2013. február 8.

Tudta-e Ön, hogy a kisadózó, amennyiben más vállalkozásában társas vállalkozónak minősül járulék fizetésére kötelezett? A kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó kisadózó (KATA) által fizetett havi 50 ezer forint tételes adón felül a kisadózót járulék-, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, amennyiben más vállalkozásában társas vállalkozónak minősül. A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alapja a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum), az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapja a járulékalapot képező jövedelem, de legalább minimálbér (középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a, a szociális hozzájárulás alapja pedig az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a. A más vállalkozásban társas vállalkozónak minősülő kisadózó az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül, ha nappali tagozatos hallgatónak minősül.

NAPI TIPP – 2013. február 7.

Tudta-e Ön, hogy 2012. július 1-től a bedolgozói jogviszony is munkaviszonynak minősül? 2012. július 1-től a bedolgozói jogviszony is munkaviszonynak minősül, így a bedolgozó – a havi kifizetett összegtől függetlenül - biztosítottnak minősül és köteles az egyéni járulékok megfizetésére. A korábbi szabályozás értelmében a bedolgozó csak abban az esetben minősült biztosítottnak, ha a havi járulékalapot képező jövedelme elérte a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át.

NAPI TIPP – 2013. február 6.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től az elkésett fellebbezést az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, illetve minden olyan fellebbezést, amely önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányul.

NAPI TIPP – 2013. február 5.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től az adóhatóság önellenőrzésre hívhatja fel a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt? 2013. január 1-től az adóhatóság önellenőrzésre hívhatja fel a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt. amennyiben az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok összevetése alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, illetve az önellenőrzés elmulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot sem szabhat ki. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban szereplő adónem és időszak tekintetében.

NAPI TIPP – 2013. február 4.

Tudta-e Ön, hogy a vevő adószámának feltüntetése nem minden esetben kötelező eleme a számlának? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a vevő adószámát, ha a termékértékesítése, a szolgáltatás nyújtása során az adófizetési kötelezettség a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli (ún. fordított adózás), illetve ha a termékértékesítésére más Közösségi adóalany részére került sor és az értékesítés megfelel az Áfa törvény szerinti közösségi termékértékesítés szabályainak. 2013. január 1-től a számlán kötelező feltüntetni a termékbeszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének az adószámát (adószámának első nyolc számjegyét) abban az esetben is, ha a számlán szereplő áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedése hiányában pedig lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

NAPI TIPP – 2013. február 1.

Tudta-e Ön, hogy a támogatói adományt 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli? Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után a magánszemélyt 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 2013. január 1-től az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - a támogatói adomány tekintetében - nem minősül kifizetőnek, ezért az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett. A magánszemély - a támogatói adomány miatt felmerülő - egészségügyi hozzájárulási kötelezettségét az adóévet követően benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában köteles bevallani, és a bevallás benyújtására vonatkozó határidőig megfizetni.

NAPI TIPP – 2013. január 31.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozónak lehetősége van útnyilvántartás vezetése helyett költségátalány elszámolására? Az egyéni vállalkozónak továbbra is lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése helyett, a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel havi 500 kilométernek megfelelő költséget vegyen figyelembe a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltséget a gépjárműnorma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével és a NAV által közzétett ár alapulvételével, a fenntartási költségeket kilométerenkénti 9 forint személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatja el. Ez a módszer csak a teljes adóévre alkalmazható, illetve ezen módszer esetén az egyéni vállalkozónál nem merül fel cégautóadó fizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2013. január 30.

Tudta-e Ön, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult az őstermelői igazolvány használata jogszerűségének ellenőrzésére? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét, és az abban foglalt adatok valódiságát ellenőrizni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogszerűtlen használatot jelzi az adóhatóságnak a jogszerűtlen használat megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedése negyedévét követő hónap utolsó napjáig. A tájékoztatás a magánszemély adatain túlmenően tartalmazza a jogszerűtlen használatra vonatkozó tényeket, körülményeket, a megállapítás időpontját, illetve azt az időpontot is, melytől a jogszerűtlen használat vagy az eltérés fennáll.

NAPI TIPP – 2013. január 29.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek lehetősége van az éves bevallásban szereplő személyi jövedelemadó különbözet pótlékmentes részletfizetésére? Amennyiben a - vállalkozói tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett - magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában szereplő, fizetendő adókülönbözet összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, a magánszemély a bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a fennálló adókötelezettségét legfeljebb 6 hónapon keresztül havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ez esetben adófizetési kötelezettségének pótlékmentesen tehet eleget. Amennyiben a magánszemély az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik, továbbá az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék fizetésére köteles a magánszemély.

NAPI TIPP – 2013. január 28.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a megváltozott munkaképességű magánszemély rehabilitációs kártyára jogosult? Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a foglalkoztatónak a minimálbér kétszereséig, 2013-ban havi 196 ezer forintig nem merül fel szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.

NAPI TIPP – 2013. január 25.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott esetekben nem terheli munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség a társas vállalkozót? Nem merül fel a 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség annál a társas vállalkozónál, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, valamint a saját jogú nyugdíjas, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött társas vállalkozó esetén.

NAPI TIPP – 2013. január 24.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től módosult a béren kívül juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke? 2013. január 1-től a - kedvezményes adózású - béren kívüli juttatások után az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%-ra változott a 2012. évre érvényes 10% helyett. A hozzájárulás alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szorosa. Az új szabályt azon juttatások esetén kell alkalmazni, mely juttatásokra 2012. december 31-ét követően került sor.

NAPI TIPP – 2013. január 23.

Tudta-e Ön, hogy a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények nem vonhatók össze? 2013. január 1-től, amennyiben az adózó pályakezdő munkavállalót, tartósan álláskereső személyt, gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, vagy azt követően munkavállalót foglalkoztat csökkentheti a szociális hozzájárulás adó alapját. Csökkenthető továbbá a szociális hozzájárulási adó alapja a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által felvett új munkavállalók, illetve a meghatározott feltételeknek megfelelően kutatónak minősülő munkavállalók után. Azonban a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályba lépő új kedvezményei sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatóak össze. Így az új kedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményekkel együtt sem érvényesíthetők.

NAPI TIPP – 2013. január 22.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től a szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók foglalkoztatása esetén? 2013. január 1-től, amennyiben az adózó pályakezdő munkavállalót, tartósan álláskereső személyt, gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, vagy azt követően munkavállalót foglalkoztat csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját. Csökkenthető továbbá a szakképzési hozzájárulási adó alapja a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által felvett új munkavállalók, illetve a meghatározott feltételeknek megfelelően kutatónak minősülő munkavállalók után. A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó megállapításánál figyelembe vett munkabér összegével, de legfeljebb munkavállalónként havonta 100 ezer forinttal (kutatók esetén maximum 500 ezer forinttal) csökkenthető. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében vehető figyelembe. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb a 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

NAPI TIPP – 2013. január 21.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től a jövedelem-(nyereség) minimum meghatározása során az összes bevételt növelheti a taggal szemben fennálló kötelezettség növekedése? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint az adó alapja az adózás előtti eredmény korrigálva a jogszabályban szereplő növelő-csökkentő tételekkel. Amennyiben azonban az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja nem éri el a jövedelem-(nyereség) minimum összegét, akkor az adózó választása szerint vagy kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy a jogszabály szerinti jövedelem-(nyereség) minimum alapján állapítja meg a fizetendő társasági adó összegét. 2013. január 1-től a jövedelem-(nyereség) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget) az adóévet megelőző adóév utolsó napján meghaladó összegének az 50%-a.

NAPI TIPP – 2013. január 18.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től megszűnt az egyéni nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felső határ? 2013. január 1-től az egyéni járulék fizetésére vonatkozó felső határ kikerült a hatályos szabályozásból, tehát az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem teljes összege után meg kell fizetni. Átmeneti rendelkezésként azonban a korábbi járulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyek a 2012. december hónapra vonatkozó bevallásban szerepelnek. A 2012. december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni továbbá azokban az esetekben is, amikor az esedékességet követően, illetve jogerős bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelőző időszakra történik a kifizetés. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék megállapítása során e jövedelmek esetén arra az évre vonatkozó járulékfizetési szabályokat kell figyelembe venni, amelyik évre a kifizetés vonatkozik.

NAPI TIPP – 2013. január 17.

Tudta-e Ön, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) évközben is választható? A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság főszabályként a választás - állami adóhatósághoz történő - bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Az adóalanyiság létrejöttének (évközbeni választásának) nem akadálya, ha az adóalany az adóévre a Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választotta, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya. A tevékenységét évközben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.

NAPI TIPP – 2013. január 16.

Tudta-e Ön, hogy az önkormányzati adóhatóságnak is lehetősége van az adótartozással rendelkező adózók adatainak közzétételére? 2013. január 1-től az önkormányzati adóhatóság a helyi adó és a gépjárműadó vonatkozásában a 100 ezer, magánszemély adózó esetén az 50 ezer forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózók adatait (elnevezés /név, lakóhely / székhely / telephely, adóazonosító szám) és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

NAPI TIPP – 2013. január 15.

Tudta-e Ön, hogy módosult a számla kötelező adattartalma, ha az adó megfizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett? A 2013. január 1-től hatályos Általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján a számla kibocsátója köteles feltüntetni az általa kibocsátott számlán a „fordított adózás” kifejezést, amennyiben az általános forgalmi adó megfizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett.

NAPI TIPP – 2013. január 14.

Tudta-e Ön, hogy a „kisadózó” számláját befogadó adózónak adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság felé? A „kisadózó” számláját befogadó adózónak, feltéve, hogy a naptári évben annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merült fel meghaladta az 1 millió forintot, adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a „kisadózó” vállalkozás nevét, címét, adószámát, a vállalkozás részére a naptári évben juttatott összeget, termékértékesítés esetén ennek tényét, szolgáltatásnyújtás esetén a TESZOR számot. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozóan a ’08-as számú bevallásban kell teljesíteni.

NAPI TIPP – 2013. január 11.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től a közösségi kereskedelem során a számlakibocsátásra vonatkozóan új előírások léptek hatályba? A 2013. január 1-től hatályos szabályozás szerint a közösségi termékértékesítés, illetve minden olyan közösségi szolgáltatásnyújtás esetén, amely jogügylet alapján az általános forgalmi adó a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig köteles gondoskodni.

NAPI TIPP – 2013. január 10.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók esetén a készpénzben teljesíthető kifizetések összege korlátozásra került? Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók között szerződésenként és havonta legfeljebb 1,5 millió forint összegben történhet az ellenérték megtérítése készpénzben. Azokat a készpénzben teljesített összegeket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között létrejött szerződés alapján ugyanazon adózó részére fizet meg egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapításra kerül, hogy a felek közötti jogügyletek a nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt kerültek több szerződésben szabályozásra. A fenti szabályok megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak a 1,5 millió forintot meghaladó része után 20%-os mértékű mulasztási bírság terheli mind a készpénzszolgáltatás nyújtóját, mind a készpénz fizetést elfogadó felet.

NAPI TIPP – 2013. január 9.

Tudta-e Ön, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére adott támogatás? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek – így növelik az adózó társasági adó alapját - a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, illetve az átvállalt kötelezettség adóévi eredmény terhére elszámolt összege.

NAPI TIPP – 2013. január 8.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től módosultak a személygépkocsi üzemeltetéséhez igénybevett szolgáltatásokra vonatkozó adólevonási korlátozások? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezései alapján – a korábbi szabályozással ellentétben - a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó 50%-a levonásba helyezhető. Amennyiben azonban az igénybevett szolgáltatás legalább 50%-os mértékben az adóalany által nyújtott szolgáltatás adóalapjába épül be, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó összege teljes mértékben levonhatóvá válik.

NAPI TIPP – 2013. január 7.

Tudta-e Ön, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos jogszabályban meghatározott határidőben teljesíti, akkor az átruházást követő év első napjától kezdődően nem minősül adóalanynak? A Gépjárműadóról szóló törvény 2013. január 1-től hatályos rendelkezése alapján, amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos külön jogszabály alapján, de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül bejelenti, akkor az átruházási szerződés megkötését követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Amennyiben gépjárműadó tulajdon átruházása esetén a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségnek, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a hatósági nyilvántartásban szereplő üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos a gépjárműadó alanya.

NAPI TIPP – 2013. január 4.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után? 2013. január 1-től a kifizető a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-én hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, erre tekintettel, szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Az igénybe vehető részkedvezmény összege egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető, az adó alapjának megállapításakor figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5%-ával.

NAPI TIPP – 2013. január 3.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től változtak a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárásokhoz kapcsolódó illetékfizetési szabályok? 2013. január 1-től magánszemélynek nem minősülő adózók esetén az adóhatóságnál, vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás esetén az eljárási illeték mértéke 10.000.- Ft. A fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- forintja után 400.- forint, de legalább 15 ezer és legfeljebb 500 ezer forint. Magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén továbbra is illetékmentes a fizetési könnyítésre és adómérséklésre irányuló eljárás.

NAPI TIPP – 2012. december 21.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a negyedéves előleg fizetésére kötelezett adóalanyt társasági adó feltöltési kötelezettség terheli a 2012. IV. negyedévre vonatkozó társasági adóelőleg is 2012. december 20-án esedékes? A társasági adó feltöltésére kötelezett adóalany esetén, amennyiben a társasági adóelőleg fizetésére negyedéves gyakorisággal kötelezett a 2012. IV. negyedévre vonatkozó adóelőleg összege nem 2013. január 20-án, hanem 2012. december 20-án kerül előírásra. Amennyiben a társasági adóelőleg feltöltése során az adóalany ezt nem vette figyelembe, önellenőrzéssel módosíthatja társasági adó feltöltés bevallott összegét, ellenkező esetben a 2012. IV. negyedévre vonatkozó társasági adóelőleg összege után késedelmi pótlék kerül felszámításra annak pénzügyi rendezéséig.

NAPI TIPP – 2012. december 20.

Tudta-e Ön, hogy a kisvállalati adó hatálya alá 2013. január 15-éig van lehetősége az adóalanynak bejelentkeznie? Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

NAPI TIPP – 2012. december 19.

Tudta-e Ön, hogy 2012. december 20-ig van lehetősége az adóalanynak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezni vagy kijelentkezni? Az adóalanynak 2012. december 1. és december 20-a között van lehetősége arra, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá bejelentkezzen, vagy amennyiben már eva-alany, de 2013-tól jövedelemadó kötelezettségét nem az egyszerűsített vállalkozói adóalanyaként kívánja teljesíteni, kijelentkezzen. A december 20-i határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az az adóalany, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, és 2013. január 1-től a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá jelentkezik be, nem szükséges az eva hatálya alól kijelentkeznie, mivel az eva-alanyisága a törvény erejénél fogva megszűnik. Azt az eva-alanyt, aki jövedelemadó kötelezettségét 2013. évben is az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként kívánja teljesíteni, nem terheli bejelentési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2012. december 18.

Tudta-e Ön, hogy 2013. január 1-től az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolással kapcsolatos kérelmeiket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő? A fenti időponttól az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózók kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő adóhatósági igazolással kapcsolatos kérelmeiket. A kérelem kiadásának határideje az eddigi 8 napról 6 napra változik. Az elektronikus úton előterjesztett kérelemben a kért igazolás személyes átvételi helyét az adózó határozhatja meg. Az igazolások elkészültéről, az esetleges hiányosságokról az adóhatóság elektronikus úton tájékoztatja adózót. Amennyiben az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor azzal igazolhatja, hogy nem áll fenn adóhatósági tartozása (nemleges adó- és nemleges együttes adóigazolásnak minősül).

„NAPI TIPP” – 2012. december 17.

Tudta-e Ön, hogy a 2013. január 1-től hatályba lépő tételes belföldi általános forgalmi összesítő jelentésben meghatározott jogügyleteket – függetlenül azok értékétől - nem kell szerepeltetni? A 2013. január 1-től hatályba lépő, az általános forgalmi adó bevallás részét képező belföldi összesítő jelentésben értékhatártól függetlenül meghatározott jogügyleteket nem kell szerepeltetni. Nem kell szerepeltetni a belföldi összesítő jelentésben többek között azon értékesítéseket: - mely nem adóalany részére történt, - amely a külföldi, magyar adószámmal nem rendelkező adóalany részére került teljesítésre, - mely alapján az általános forgalmi adó a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét terheli („fordított adózású” ügyletek), akár belföldi, akár határon átnyúló értékesítésről van szó, - melyek az Áfa törvény alapján a különös adó-megállapítás körébe tartoznak (pl. különbözet szerinti adózás alá tartozó használt termék értékesítés, a kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítés).

NAPI TIPP – 2012. december 14.

Tudta-e Ön, hogy 2012. december 1-től megszűnt a napi készpénz záróállomány összegére vonatkozó korlátozás? 2012. december 1-től a napi készpénz záróállomány összegét a gazdálkodó szabadon határozhatja meg, mivel a napi készpénz záróállomány átlagos értékének maximális összegére vonatkozó korlátozások a Számvitelről szóló törvény alapján megszűntek. Az új szabályozás hatályba lépése előtt a napi átlagos készpénz állomány záróértéke – a gazdálkodó pénzkezelési szabályzata alapján - nem haladhatta meg az előző év összes bevételének 10%-át.

NAPI TIPP – 2012. december 13.

Tudta-e Ön, hogy az innovációs járulék adóévi várható összegére történő kiegészítésének előírásával módosul az utolsó negyedéves járulékelőleg megfizetésének időpontja? Az előleg-kiegészítési kötelezettség előírásával módosul az innovációs járulékra vonatkozó utolsó negyedéves járulékelőleg fizetésének időpontja. A naptári évtől nem eltérő üzleti évet alkalmazó adózók esetén az utolsó negyedéves járulékelőleget az adóalanynak 2013. január 20-a helyett 2012. december 20-áig kell megfizetnie. Az innovációs járulékelőleg kiegészítésének összegéről az adóalanyt bevallási kötelezettség is terheli, a 1201. nyomtatvány alkalmazásával.

NAPI TIPP – 2012. december 12.

Tudta-e Ön, hogy 2013-tól az általános forgalmi adó alanyai meghatározott feltételek fennállása esetén választhatják az ún. pénzforgalmi elszámolást? 2013. január 1-től pénzforgalmi elszámolást olyan általános forgalmi adóalany választhat, amely a KKV. törvény alapján kisvállalkozásnak minősül, gazdasági célú letelepedési helye belföld, nem választott alanyi mentességet, illetve nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt. A választás további feltétele, hogy az adóalany összes nettó értékesítése sem a tárgyévet megelőző évben ténylegesen, sem a tárgyévben ésszerűen ne haladja meg a 125 millió forintot. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak főszabályként a belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után fizetendő adót az ellenérték pénzügyi rendezésekor kell megállapítania. Meghatározott, a törvényben szabályozott jogügyletek (pl. zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.) esetében a pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a beszerzései tekintetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adóhoz kapcsolódó levonási joga csak abban az esetben gyakorolható, ha a számla ellenértéke az adó-megállapítási időszakban pénzügyileg rendezésre került.

NAPI TIPP – 2012. december 11.

Tudta-e Ön, hogy 2013-tól megszűnik a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték? 2013. január 1-től a lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke egységesen 4 százalék lesz. Megszűnik tehát a forgalmi érték első 4 milliója utáni kedvezményes, 2%-os illetékmérték. Az új szabályt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az illetékkiszabásra a 2013. január 1-e után benyújtott dokumentumok alapján kerül sor.

NAPI TIPP – 2012. december 10.

Tudta-e Ön, hogy 2013-tól nem kizáró feltétele az átalányadó választásának, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll? 2013. január 1-től az egyéni vállalkozó abban az esetben választhatja az átalányadózást, amennyiben az egyéni vállalkozói bevétele az átalányadózás megkezdését megelőző adóévben a 15 millió forintot nem haladta meg, és az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot.

NAPI TIPP – 2012. december 7.

Tudta-e Ön, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 6 millió forintra emelkedik? Jogszabályi változás alapján 2013. évre akkor választható az alanyi adómentesség, ha az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása 2012. évben ténylegesen, 2013-ban pedig ésszerűen várhatóan nem haladja meg a 6 millió forintot.

NAPI TIPP – 2012. december 6.

Tudta-e Ön, hogy az innovációs járulék alanyát járulék kiegészítési kötelezettség terheli? A Kutatási és Technológiai Alapról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az innovációs járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie, első ízben a 2012. évben kezdődő adóévben. A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást köteles benyújtani, és eleget kell tennie fizetési kötelezettségének. Amennyiben az adózó a fenti esedékességig az adóévi várható adó összegét az adóév folyamán nem fizetette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-os mértékű mulasztási bírság terheli.

NAPI TIPP – 2012. december 5.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott árbevételt elérő adóalanyok esetén társasági adó és iparűzési adó kiegészítési kötelezettség merülhet fel? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóévben fizetett társasági adóelőleget a várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni, amennyiben a tárgyévet megelőző adóévben – az éves szinten számított - árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. A társasági adóelőlegnek az adóévi fizetendő adó összegének kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg összegét is a várható éves fizetendő adó összegére kell kiegészítenie. Az adó-kiegészítés összegéről az adóalanyt az illetékes adóhatóságok felé bevallási kötelezettség is terheli. Az adó-kiegészítés teljesítési határideje december 20. Amennyiben az adózó a fenti esedékességig az adóévi várható adó összegét az adóév folyamán nem fizetette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-os mértékű mulasztási bírság terheli.

NAPI TIPP – 2012. december 4.

Tudta-e Ön, hogy ha a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással, akkor az értékhatár megállapításakor az adatokat össze kell számítani? A kisvállalati adó hatálya alá – egyéb további feltételek figyelembe vétele mellett - azon vállalkozások jelentkezhetnek be, melynek átlagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt, illetve az összes bevétele (értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevétel) az 500 millió forintot. Amennyiben az adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással, úgy az adatok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni.

NAPI TIPP – 2012. december 3.

Tudta-e Ön, hogy összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár nem lehet alacsonyabb a termék, vagy ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, illetve előállítási értékénél? Szokásos piaci ár az az összeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termék értékesítésével, vagy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban független felek esetén összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a termék beszerzőjének, vagy a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kell. Az Általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján összehasonlító körülmények hiányában a szokásos piaci ár termék értékesítése esetén nem lehet alacsonyabb a termék, vagy ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értéknél. Szolgáltatás nyújtása esetén ez az ár nem lehet alacsonyabb a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült összegnél.

NAPI TIPP – 2012. november 30.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a magánszemélyt egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a kifizetést megelőzően nyilatkozhat, hogy a hozzájárulás fizetési felső határt várhatóan eléri az adóévben? Azon juttatások esetén, melyeknél a magánszemélyt egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék (egészségügyi szolgáltatási járulék) összege az adóévben várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Azonban ha az adóévben a hozzájárulás-fizetési felső határt a megfizetett egészségbiztosítási járulék (egészségügyi szolgáltatási járulék) összege mégsem érné el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában köteles bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

NAPI TIPP – 2012. november 29.

Tudta-e Ön, hogy mentes az általános forgalmi adó alól az a termékértékesítés, melynek beszerzésekor az előzetesen felszámított adó levonását az áfa törvény korlátozta? Mentes az általános forgalmi adó alól az olyan termékértékesítés, melynek beszerzéséhez korábban kapcsolódó felszámított adó levonását az áfa törvény korlátozta. Az adómentes értékesítés feltétele, hogy a beszerzéshez kapcsolódó számlán a terméket korábban értékesítő adóalany előzetesen felszámított általános forgalmi adót szerepeltessen. Amennyiben a beszerzéshez kapcsolódó számlán az eredeti eladó általános forgalmi adót nem számított fel, akkor arra a termékértékesítésre az adómentesség nem vonatkozik.

NAPI TIPP – 2012. november 28.

Tudta-e Ön, hogy az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető? Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást utólag, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések alapján helyesbíti és pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor önellenőrzési pótlékot kell felszámítania. Az adózó az önellenőrzési pótlék mérséklését abban az esetben kérheti, ha tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését is.

NAPI TIPP – 2012. november 27.

Tudta-e Ön, hogy az adózót bejelentési kötelezettség terheli ha az üzletvezetés helyét másik állam területére helyezi át? Az adózó a változás bejelentés szabályai alapján köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, ha a tényleges üzletvezetés helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át. A bejelentésnek tartalmaznia kell az áthelyezés időpontját, illetve az érintett másik állam nevét.

NAPI TIPP – 2012. november 26.

Tudta-e Ön, hogy a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a jogutód nélküli megszűnésre irányadó szabályokat kell alkalmazni? A társasági adó alanya ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit a Kisvállalati adó rendelkezései szerint teljesíti, akkor a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény jogutód nélküli megszűnés esetén irányadó szabályait kell alkalmaznia. E szerint ha az adózó a korábbi években olyan adóalap csökkentési lehetőséggel (pl. fejlesztési tartalék) élt, illetve olyan adókedvezményt vett igénybe, mely feltételeknek nem felel meg, a társasági adót a kapcsolódó jogkövetkezményekkel együtt az áttérést megelőző adóévről benyújtott bevallásában meg kell állapítania.

NAPI TIPP – 2012. november 23.

Tudta-e Ön, hogy a kifizető által viselt képzés összege elismert költségnek minősül a társasági adó rendszerében? A kifizető által átvállalt képzés költsége a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján elismert költségnek minősül. Az iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása esetén azonban személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség merülhet fel. A 2010. január 1-ét követően megkezdett iskolarendszerű képzés esetén az adóévben a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegű juttatás esetén az átvállalt költség 1,19-szerese után 16%-os személyi jövedelemadó és 10%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. Az efeletti összeg után az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27%.

NAPI TIPP – 2012. november 22.

Tudta-e Ön, hogy Közösségen belüli termékbeszerzés adóalapjának utólagos növekedése esetén önellenőrzési kötelezettség terheli az adózót? Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, amennyiben az általános forgalmi adó alapja utólag pozitív irányba változik, az adóalanynak az eredeti bevallását önellenőriznie, eredeti összesítő nyilatkozatát pedig visszamenőleg helyesbítenie szükséges.

NAPI TIPP – 2012. november 21.

Tudta-e Ön, hogy az állami adó- és vámhatóság az általa vizsgált, adózót megillető összeget adótartozás esetén visszatarthatja? Az állami adó- és vámhatóság az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés összegét az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja. A visszatartott összeg erejéig a fennálló adótartozás összege megfizetettnek minősül.

NAPI TIPP – 2012. november 20.

Tudta-e Ön, hogy az eljárási illeték meg nem fizetése nem akadálya az adóhatósági eljárás lefolytatásának? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az eljárási illeték meg nem fizetése nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Az adóhatósági eljárás során az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az adózóval, azzal hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az adóhatóság eljárási illetéket kiszabó határozatában feltételes mulasztási bírságot állapít meg, amennyiben az adózó az illetéket az esedékességig nem fizeti meg. A mulasztási bírság összeg a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedhet, de nem haladhatja meg a 100 ezer forintot.

NAPI TIPP – 2012. november 19.

Tudta-e Ön, hogy alapítványnak adott támogatás csak ebben az esetben minősül elismert ráfordításnak, ha az alapítvány közhasznúnak minősül? Alapítványnak adott támogatás kizárólag akkor számolható el a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként, amennyiben a juttatásban részesülő alapítvány közhasznúnak minősül, illetve a támogatást nyújtó adóalany rendelkezik a közhasznú szervezet igazolásával. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét, a támogatott célt, valamint az alapítvány közhasznúsági fokozatát.

NAPI TIPP – 2012. november 16.

Tudta-e Ön, hogy a belföldi társaság és annak külföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül? 2010. január 1-től a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján a belföldi társaság és annak külföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül. Így ez esetben alkalmazni szükséges a TAO törvény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó előírásait, amely szerint az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt, illetve a fióktelep jövedelmét úgy kell megállapítani, mintha független felekként jártak volna el. Ezen túlmenően transzferár dokumentálási kötelezettség is felmerülhet a felek között elszámolt tételek esetén.

NAPI TIPP – 2012. november 15.

Tudta-e Ön, hogy a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának az adókötelezettség csökkenése miatt nem minden esetben kell önellenőrzést végeznie? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 77. §-a alapján a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának az egyes ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettség utólagos csökkenése esetén egyes esetekben nem szükséges önellenőrzést végeznie. Az adókülönbözet összegét - a számla kibocsátója - csökkentő tételként abban az időszaki áfa bevallásában veheti figyelembe, amelyben az érvénytelenítő, illetve módosító számla az áfa levonásra jogosult rendelkezésére áll. Nem szükséges az adóalanynak önellenőrzést végeznie többek között, ha a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkenése okozza, ha tévesen a megállapodottnál magasabb ellenérték került kiszámlázásra, vagy ha a teljesítés hiánya miatt az előleg összege részben vagy egészben visszafizetésre kerül. Az adókötelezettség utólagos növekedése esetén a fentiek nem alkalmazhatóak, a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját önellenőrzési kötelezettség terheli.

„NAPI TIPP” – 2012. november 14.

Tudta-e Ön, hogy késedelmi pótlék felszámítása során nettó pótlékszámítást kell alkalmazni? A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként külön-külön kell figyelembe venni, azonban csökkenteni kell ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adónemen fennálló túlfizetés összegével. A pótlékszámítás során azt a tartozást, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az állami adóhatóság 2011. évre az adózó terhére késedelmi pótlékot állapított meg, annak részletes levezetése elérhető az EBEV szolgáltatások között. A felszámított késedelmi pótlék esedékessége: 2012. november 15.

NAPI TIPP – 2012. november 13.

Tudta-e Ön, hogy kulturális, művészeti, tudományos, szórakoztatási, sport vagy hasonló események esetén a teljesítési hely meghatározására speciális szabályok vonatkoznak? Azon szolgáltatások esetén, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, az áfa törvény szerinti teljesítési helyet a tényleges teljesítési hely határozza meg, vagyis a rendezvény megrendezési helye. Ugyanez vonatkozik a kiállításhoz, vásárhoz, bemutatóhoz, stb. kapcsolódó járulékos szolgáltatások teljesítési helyének meghatározására is. A teljesítési hely meghatározása független attól, hogy adóalany vagy nem adóalany részére történik a szolgáltatásnyújtás.

NAPI TIPP – 2012. november 12.

Tudta-e Ön, hogy azon mezőgazdasági termékek értékesítése, illetve beszerzése esetén, ahol a fizetendő áfa a vevőt terheli részletes adatot kell szolgáltatni? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 6/A. számú mellékletében (142. § (1) bekezdés i) pont) szereplő termékek értékesítése, illetve beszerzése esetén részletes adatszolgáltatás kell teljesítenie mind a termék értékesítőjének, mind a termék beszerzőjének. A 1265-os bevallás 100. illetve 101. sorában is fel kell tüntetni a jogügylet értékét, illetve 07., vagy 08. lapján szerepeltetni kell az ügyletben résztvevő másik adóalany adószámát, teljesítés időpontját, a termék megnevezését, VTSZ számát, mennyiségét kg-ban, illetve a jogügylet értékét ezer forintban kifejezve.

NAPI TIPP – 2012. november 9.

Tudta-e Ön, hogy magánszemély illetékességének megállapításához illetőségigazolás kérhető a nemzeti adóhatóságoktól? Amennyiben a magánszemély adózónak belföldről és külföldről is származik adóköteles jövedelme és kétség merül fel a magánszemély illetőségének megállapítása során, a magánszemély az illetékes adóhatóságoktól illetőségigazolást kérhet, amely kétséget kizáróan igazolja a magánszemély illetékességét. Amennyiben a magánszemély belföldi illetékességűnek minősül, teljes körű adókötelezettség terheli, tehát az összes bevételére kiterjed az adókötelezettség. Külföldi illetékesség esetén kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható jövedelmére terjed ki az adókötelezettség.

NAPI TIPP – 2012. november 8.

Tudta-e Ön, hogy a kamarai tagdíj elismert költségnek minősül a társasági adó rendszerében? 2012. január 1-től a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény alapján vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az adózó által átvállalt, kamarai tagsághoz tartozó tagdíj összege, feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik.

NAPI TIPP – 2012. november 7.

Tudta-e Ön, hogy az agrár-kárenyhítésre tekintettel befizetett összeg jövedelempótló célt szolgál? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény nem nevesíti sem az egyéni vállalkozók, sem a mezőgazdasági őstermelők által elszámolható költségek között a kárenyhítésre tekintettel befizetett összeget. A kárenyhítésre tekintettel fizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, amely inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg bevételnek minősül.

NAPI TIPP – 2012. november 6.

Tudta-e Ön, hogy a szerződésen alapuló forgalmi engedmény nem minősül adott/kapott támogatásnak? A felek között létrejött szerződésen alapuló, konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott / kapott engedmény szerződés szerinti összegét az egyéb bevételek / egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A forgalomhoz kötődő, szerződésben szabályozott engedmények a gazdasági események részét képezik, és a Társasági adóról szóló törvény alapján nem minősülnek adott / kapott támogatásnak és nem merül fel a társasági adóalap módosítása sem ezen tételek kapcsán.

NAPI TIPP – 2012. november 5.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége társasági adóalap csökkentő tételként elszámolható? A kedvezmény igénybevételéhez a legalább 30%-os részesedés megszerzését a szerzéstől számított 60 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz. A bejelentésre előírt határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelem benyújtására nincs lehetősége az adózónak. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, annak hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül. A kedvezmény igénybevételére a társaság abban az esetben jogosult, ha a bejelentett részesedést az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván.

NAPI TIPP – 2012. október 31.

Tudta-e Ön, hogy ha az adózó adókedvezmény érvényesítése során választási lehetőségével jogszerűen élt, azt utólag nem változtathatja meg? Az adó megállapítása során meghatározott adókedvezmények az adózó döntése alapján vehetőek igénybe. Adózó döntésének minősül az is, ha az adózó az adó megállapítása során a csökkentő tételt nem alkalmazza. Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt utólag, önellenőrzéssel változtatná meg.

NAPI TIPP – 2012. október 30.

Tudta-e Ön, hogy nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség a kiküldetési rendelvény alapján történő hivatali, üzleti utazás elszámolása esetén? Nem merül fel cégautóadó fizetési kötelezettség a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után abban az esetben, amennyiben hivatali, üzleti utazás elszámolására kiküldetési rendelvény alapján kerül sor. Hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. A munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás nem minősül hivatali, üzleti utazásnak, valamint az olyan utazás sem, amely esetén a vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

NAPI TIPP – 2012. október 29.

Tudta-e Ön, hogy nem magánszemély adózó esetén nincs lehetőség az adótartozás elengedésére? Nem magánszemély adózó esetében az Adózás rendjéről szóló törvény kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget, mely esetben az adóhatóság az adózó kérelmére jár el. Az adóhatóság abban az esetben engedélyezi az adózót terhelő szankciók mérséklését, elengedését, amennyiben a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve a tartozás mérséklésével a gazdálkodási tevékenység még helyreállítható. Amennyiben az adóhatóság ez utóbbira nem lát lehetőséget, adózó kérelmét elutasítja, részére a részletfizetést, fizetés könnyítést nem engedélyezi.

NAPI TIPP – 2012. október 26.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van a közösségi adószámának igazolását kérni az adóhatóságtól? Az adózó bármikor kérheti közösségi adószámának igazolását az adóhatóságtól. Az adóhatóság – kérés esetén - illetőségigazolás formájában állítja ki az igazolást a közösségi adószámról. Az igazolás magyar és angol nyelven is kérhető, és kiadása illetékmentes.

NAPI TIPP – 2012. október 25.

Tudta-e Ön, hogy az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőt is terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő minősül, akinek az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg. Átalányadózás választása esetén jövedelmét főszabályként 85%-os jövedelemhányad, az állattenyésztésből, állati termék előállításából származó bevétele esetén 94%-os jövedelemhányad figyelembe vételével állapíthatja meg. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőt ezen felül egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melynek mértéke az átalányban megállapított jövedelmének 15%-a.

„NAPI TIPP” – 2012. október 24.

Tudta-e Ön, hogy a kapcsolt vállalkozással szemben elengedett követelés társasági adóalap növelő tételnek minősül? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján társasági adó alap növelő tételnek minősül az adózó külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelésének elengedése, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

NAPI TIPP – 2012. október 19.

Tudta-e Ön, hogy főszabályként az értékesítési betétlappal nem rendelkező személy nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A hatályos szabályozás alapján az őstermelői igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Amennyiben a magánszemély nem rendelkezik az adóévre érvényes értékesítési betétlappal, nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek, kivéve ha családi gazdálkodónak minősül.

NAPI TIPP – 2012. október 18.

Tudta-e Ön, hogy a napi készpénzkészlet záró állomány maximális mértékének meghatározása során az összes bevételt kell figyelembe venni? A pénztárban lévő készpénz záró állomány maximális mértéke (a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga) nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve amennyiben az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az összes bevételen az előző üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek együttes összege értendő.

NAPI TIPP – 2012. október 17.

Tudta-e Ön, hogy ha egy társaság kölcsönt nyújt egy másik társaságnak, akkor a kölcsönadó társaságnak nem kötelező kamatot felszámítania? A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a gazdálkodó szervezetek között létrejövő kölcsönjogügyletek során kamat megállapítása kötelező lenne. Azonban ha a felek a kölcsönszerződésben a kamat mértékéről külön nem rendelkeznek, akkor a Ptk. 232. § (1) bekezdése alapján kamat illeti meg a kölcsönadó társaságot. Amennyiben a felek rögzítik, hogy a kölcsönadó kamatmentes kölcsönt nyújt, és a jogügylet kapcsolt vállalkozások között történik, akkor a feleknél a nulla forint összegű kamat és a szokásos piaci kamat különbözetével adóalap módosítás merül fel.

NAPI TIPP – 2012. október 16.

Tudta-e Ön, hogy a megbízási jellegű jogviszony esetén is pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell a magánszemélytől levonnia a kifizetőnek? 2012. január 1-jétől - függetlenül attól, hogy a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik - a megbízási díjból a kifizetőnek pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is le kell vonnia. Emiatt a heti 36 órás jogviszony fennállását a magánszemélynek nem kell igazolnia a kifizető felé, illetve ilyen igazolás bemutatását a megbízási díjat fizető foglalkoztató sem kérheti a magánszemélytől.

NAPI TIPP – 2012. október 15.

Tudta-e Ön, hogy 2012. szeptember 1-től módosultak a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható gyakorlati képzés szabályai? 2012. szeptember 1-jétől a tanulószerződéssel megalapozott gyakorlati képzést szervező gazdálkodó a szakképesítésenként megállapított súlyszorzó alkalmazásával állapítja meg a kötelezettség csökkentő tétel összegét. A csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, 2013/2014-es tanév kezdetétől a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.

NAPI TIPP – 2012. október 12.

Tudta-e Ön, hogy ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a törvényben meghatározott bevételi értékhatárt meghaladja, akkor az adóalany eva-alanyisága megszűnik? Az eva alapja főszabályként az adóévben megszerzett összes bevétel (értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek). Amennyiben az adóalany bevétele és a bevételt növelő tételek összege meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az adóalany eva-alanyisága az értékhatár meghaladásának napját követő nappal megszűnik, az értékhatárt meghaladó rész után pedig az eva mértéke 50 százalék.

„NAPI TIPP” – 2012. október 11.

Tudta-e Ön, hogy nem áll fenn illetékmentesség gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén? Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű / pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének a kétszerese. A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog – örökléssel történő - megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%-ának megfelelő illetékfizetési kötelezettség merül fel.

NAPI TIPP – 2012. október 10.

Tudta-e Ön, hogy önellenőrzés esetén nyilvántartást kell készítenie az adózónak? Az önellenőrzés során feltárt adó- és költségvetési támogatás különbözetet – a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell vennie az adóalanynak. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a nyilvántartásba vétel időpontját, - az érintett adónem/támogatásnem megnevezését, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapját, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összegét, - a helyesbítés szöveges indokolását, - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapját, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését.

NAPI TIPP – 2012. október 9.

Tudta-e Ön, hogy gyakorlati képzés szervezése esetén az állami adóhatóság felé fizetendő szakképzési hozzájárulás összege csökkenthető? Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakközépiskolával vagy szakiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének az állami adóhatóság felé fennálló éves és havi bruttó kötelezettségét csökkentheti. A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A gyakorlati képzési normatíva 2012. évre érvényes összege 440.000.- Ft /fő/év, melynek egy napra jutó összegét 130-cal történő elosztásával kell megállapítani. A szakképzési hozzájárulás előlegének megállapításakor havi csökkentő tételként tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata számolható el.

NAPI TIPP – 2012. október 8.

Tudta-e Ön, hogy a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra kapott napidíj meghatározott összege mentes a személyi jövedelemadó alól? 2012. január 1-jétől a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel belföldön kapott napidíj teljes összegéből levonható annak 30 százaléka, de legfeljebb a külföldön töltött napok alapján számított napi 15 euró. A nemzetközi áru– és személyszállításban dolgozók esetében napi 40 euró számolható el adómentesen.

NAPI TIPP – 2012. október 5.

Tudta-e Ön, hogy cégautóadó fizetési kötelezettség alapját képező személygépkocsi fogalmát a Személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít továbbá, ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Azonban ha a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már nem lehet visszaszerelni, és ezért valójában nem alkalmas a továbbiakban kettőnél több utas szállítására.

NAPI TIPP – 2012. október 4.

Tudta-e Ön, hogy a 2012. március 1-e előtt bejegyzett gazdasági társaságok kötelesek a székhely-, a telephely-, illetve a fióktelep használatának jogszerűségét igazolni? Minden olyan gazdasági társaság, amely 2012. március 1-e előtt került bejegyzésre, és nem csatolt be a székhely-, telephely-, illetve fióktelep használatának jogszerűségéről nyilatkozatot, köteles ezt pótolni a cégbíróság felé a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában pedig legkésőbb 2013. február 1. napjáig.

NAPI TIPP – 2012. október 3.

Tudta-e Ön, hogy a jogtalanul igényelt START kártya esetén az adóhatóság a kártya tulajdonosát szankcionálja? Amennyiben az adóhatóság utólag megállapítja, hogy a magánszemély a START kártya igénylése során rosszhiszeműen járt el, vagy valótlan nyilatkozatot tett, abban az esetben az adóhatóság az így megszerzett kártya felhasználásával a foglalkoztató által igénybe vett kedvezmény összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát határozatban kötelezi.

NAPI TIPP – 2012. október 2.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja? A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, tehát minden olyan esetben, amikor nem merül fel szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség (pl. START-kártyás foglalkoztatás) szakképzési hozzájárulási kötelezettség sem terheli az adózót.

NAPI TIPP – 2012. október 1.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak 2013. január 1-től meghatározott értékhatárt elérő jogügyletek esetén részletes adatszolgáltatást kell benyújtaniuk? 2013. január 1-től az adózónak az általános forgalmi adó bevallásában nyilatkoznia kell a belföldi, egyenes adózású, megfelelő értékhatárt elérő termékértékesítései, szolgáltatás nyújtásai, illetőleg termékbeszerzései, szolgáltatás igénybevételei számláinak adatairól. A bevallásban mindazon számlák adatait szerepeltetni szükséges, amelyeken a fizetendő, vagy az előzetesen felszámított áfa összege a 2 millió forintot elérte, vagy meghaladta, illetve szerepeltetni kell, azon számlák adatait is, amelyek az adó-megállapítási időszakban ugyanazon adóalannyal létrejött jogügyletek során a fenti értékhatárt elérték vagy meghaladták. A bevallás tervezett nyomtatványa, és a szükséges tudnivalók elérhetők az adóhatóság (www.nav.gov.hu) weboldalán.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 28.

Tudta-e Ön, hogy az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó kérelmezheti az önellenőrzési pótlék mérséklését. Az adóhatóság abban az esetben csökkenti az önellenőrzési pótlék összegét, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését is. Ezeket a körülményeket minden esetben az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóság a kérelem alapján a bevallott és a helyesbített adó közötti eltérés keletkezésének a körülményeit vizsgálja, és ez alapján dönt az önellenőrzési pótlék mérsékléséről, vagy a kérelem elutasításáról.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 26.

Tudta-e Ön, hogy visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettség esetén meghatározott esetekben pótlékmentes részletfizetés kérelmezhető? Az állami adóhatóság a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezésekor a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Amennyiben a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben válik esedékessé. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 25.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvényben meghatározott feltételek esetén kötelező a könyvvizsgálat? A Számvitelről szóló törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Amennyiben az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a nettó árbevétel meghaladta a 200 millió forintot, és a foglalkoztatotti létszám az 50 főt, a gazdálkodó számviteli beszámolóját könyvvizsgálattal köteles alátámasztani.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 24.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak lehetőségük van a korábban elmulasztott közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségüket teljesíteni? Az adózók a korábban elmulasztott közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségüket a 12EB jelzéssel ellátott nyomtatványok alkalmazásával pótolhatják függetlenül attól, hogy melyik évre vonatkozó számviteli beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségüket kívánják teljesíteni. A nyomtatvány és a szükséges tudnivalók a KIM honlapján (www.e-beszamolo.kim.gov.hu) állnak az adózók rendelkezésére.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 21.

Tudta-e Ön, hogy a szokásos piaci ár meghatározására az Általános forgalmi adóról szóló törvény is tartalmaz rendelkezéseket? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján összehasonlító körülmények hiányában a szokásos piaci ár termék értékesítése esetén nem lehet alacsonyabb a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értéknél. Szolgáltatásnyújtása esetén pedig annál az összegnél, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy az adó megállapításához való elévülési jog - jogszabályban meghatározott esetekben - meghosszabbodhat? Az adó megállapításához való elévülési jog 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás során, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős, vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 19.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adóelőleg fizetés gyakorisága az előző adóévi társasági adó összegétől függ? Az adózó főszabályként havonta, egyenlő részletben köteles társasági adóelőleget fizetni, ha előző adóévi társasági adója az 5 millió forintot meghaladja, negyedévente, ha előző évi fizetendő társasági adója nem haladja meg az 5 millió forintot. A társasági adóelőleg fizetésére havi gyakorisággal kötelezett adózó társasági adófizetési kötelezettségének a tárgyhó 20. napjáig köteles eleget tenni. A negyedéves társasági adóelőleg fizetés határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 18.

Tudta-e Ön, hogy a Számvitelről szóló törvény készpénz állomány maximális mértékére vonatkozó előírásai? A hatályos szabályozás értelmében a gazdálkodónak a napi készpénz záró állomány maximális mértékét főszabályként úgy kell meghatároznia, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 17.

Tudta-e Ön, hogy a munkavállalók számára épített bérlakás esetén az értékcsökkenési leírásra külön szabályok érvényesek? Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített, a könyvekben a tárgyi eszközök között kimutatott, és a tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után a Társasági adóról szóló törvény alapján 6%-os mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 14.

Tudta-e Ön, hogy mentes az illeték alól a gazdálkodó szervezetek közötti követelés ajándékozása? Az Illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása. Tehát gazdálkodó szervezetek esetén követelés elengedés, tartozás átvállalás esetén nem merül fel ajándékozási illeték fizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy az adóbevallási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítő adózók a felszámított késedelmi pótlék levezetését elektronikusan érhetik el? Amennyiben az adózó adóbevallási kötelezettségének elektronikus úton tesz eleget, az állami adóhatóság a késedelmi pótlék felszámításáról és levezetéséről nem értesíti külön az adózót, hanem az adózó a www.magyarorszag.hu weboldalon az EBEV szolgáltatások (Szolgáltatások / Pótléklevezetés) között kérheti le az esetlegesen felszámított késedelmi pótlék levezetését. A szolgáltatás segítségével már elérhető a 2011. évre felszámított késedelmi pótlék levezetése, amelynek összege 2012. november 15-i esedékességgel kerül előírásra az adózó adófolyószámláján. Amennyiben az adózó a felszámítandó késedelmi pótlék levezetésével nem ért egyet, személyesen vagy írásban észrevételt tehet.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 12.

Tudta-e Ön, hogy társasági adóalanyok esetén a társasági adó szerinti értékcsökkenési leírási kulcs nem lehet alacsonyabb a számviteli törvény szerint érvényesítettnél? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2012. január 1-től hatályos rendelkezései alapján az adózónak lehetősége van a törvény mellékletében meghatározott leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat alkalmazni, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számviteli törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 11.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély által az interneten megrendelt és nem az Európai Unió területéről érkező áruk esetén is felmerülhet vám- és adófizetési kötelezettség? Amennyiben a magánszemély az interneten keresztül 22 eurót meghaladó értékű terméket rendel meg, és az nem az Európai Unió területéről érkezik, vámkezeltetnie szükséges, így a beérkezett áru után vámot és általános forgalmi adót kell fizetnie.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 10.

Tudta-e Ön, hogy igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adózót mulasztási bírság terheli? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján, amennyiben az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. 2012. január 1-től hatályos jogszabályok értelmében a mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén minimum 200 ezer forint, más adózó esetében minimum 500 ezer forint.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 7.

Tudta-e Ön, hogy látványcsapatsport támogatása esetén a törvényi feltételek figyelembevételével érvényesíthető társasági adókedvezmény? Az adózónak lehetősége van látványcsapatsport támogatása címén társasági adókedvezmény érvényesítésére, amennyiben a vonatkozó törvényi feltételeknek megfelel. Az adókedvezmény érvényesítésének legfontosabb feltételei: - az adózó rendelkezzen a támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, vagy az országos sportági szakszövetség támogatási igazolásával; - az adózó a támogatási igazolásban szereplő összeget az ott meghatározott bankszámlára a támogatási igazolás kiállítását követően pénzügyileg teljesítse; - az adózó a támogatás megtörténtét 8 napon bejelentse az állami adóhatóság felé. A támogatás igénybevételének további feltétele 2012. április 14-től, hogy a támogató a támogatási összeg 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 6.

Tudta-e Ön, hogy 2012. évben is adható iskolakezdési támogatás? A hatályos jogszabályok alapján béren kívüli juttatásként a munkáltató a munkavállalónak gyermekenként legfeljebb 27.900 forint iskolakezdési támogatást adhat a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel. A juttatás értékének 1,19-szerese után a munkáltatót 16%-os mértékű személyi jövedelemadó, és 10%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. A juttatás összege után más közteher-fizetési kötelezettség nem merül fel és nem képezi részét a magánszemély összevont jövedelmének. Az iskolakezdési támogatás nyújtására kizárólag a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül (tankönyv, taneszköz, ruházat formájában) van lehetőség, amely történhet a munkáltató nevére szóló számla megtérítésével, vagy utalvány biztosításával.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 5.

Tudta-e Ön, hogy adózónak továbbra is lehetősége van az adóelőleg mérséklést kérni társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék adónemek tekintetében? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. Amennyiben az adózó fizetendő adóelőlege mérséklésre kerül és a tényleges adatai alapján magasabb összegű adófizetési kötelezettsége merül fel, mulasztási bírság terheli. A mulasztási bírság mértéke 20%, alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 4.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott értékhatárt meghaladó készpénzfizetés esetén az adózót bejelentési kötelezettség terheli? A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének be kell jelentenie, amennyiben kapcsolt vállalkozása egymillió forintot meghaladó összegben teljesített készpénzszolgáltatást. Nem kapcsolt vállalkozások esetén pedig abban az esetben, ha ez az összeg meghaladja a kétmillió forintot. Ez utóbbi rendelkezés 2012. január 1-től hatályos.

NAPI TIPP – 2012. szeptember 3.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan bérbeadás esetén a kifizetőt személyi jövedelemadó előleg levonási kötelezettség terhelheti? Amennyiben az ingatlan bérbeadási tevékenységet a magánszemély nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében nyújtja, a kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség terheli. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti, a bevétel 50%-át meg nem haladó mértékű költséghányad levonásával meghatározott rész, nyilatkozat hiányában 10%-os költséghányad figyelembevételével számított összeg. Az adóelőleg számítása során főszabályként alkalmazni kell az adóalap kiegészítést, kivéve, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik, hogy az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

„NAPI TIPP” – 2012. június 15.

Tudta-e Ön, hogy 2012. július 1-től bővül a fordított adózás alá eső termékek köre? Az Áfa törvény 2012. július 1-től hatályos rendelkezései alapján a fordított adózás alá eső termékek köre az alábbi mezőgazdasági termékekkel egészül ki: • kukorica (vtsz. 1005), • búza és kétszeres (vtsz. 1001), • árpa (vtsz 1003), • rozs (vtsz. 1002), • zab (vtsz. 1004), • triticale (vtsz 1008 90 10), • napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00), • repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205 ), • szójabab, törve is (vtsz. 1201). A módosítás alapján a termék értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség, ha a termék beszerzője általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy eva adóalany, illetve a termék értékesítője általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy eva adóalany. A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt főszabályként a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és a fent felsorolt termékek beszerzőjeként sem köteles adófizetésre. Az új szabályt azon termékértékesítések esetén kell alkalmazni, amelynek teljesítési időpontja 2012. július 1-ére, vagy azt követő időpontra esik.

NAPI TIPP – 2012. június 14.

Tudta-e Ön, hogy az iskolai szünet időtartama alatt a 15. életévét betöltött tanuló is foglalkoztatható? A Munka törvénykönyve szerint – az iskolai szünet időtartama alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló is foglalkoztatható, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait. A foglalkoztatás munkaviszony, megbízási jogviszony, alkalmi foglalkoztatás vagy akár iskolaszövetkezet útján történhet. A foglalkoztatáshoz szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Az adóazonosító jel igénylésére a 12T34-es nyomtatvány szolgál.

NAPI TIPP – 2012. június 13.

Tudta-e Ön, hogy a kifizetőt vállalkozói bevétel esetén is terhelheti adóelőleg levonási kötelezettség? A kifizetőnek abban az esetben nem kell adóelőleget megállapítani az egyéni vállalkozói bevétel esetén, amennyiben az egyéni vállalkozó a számláján feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását igazoló közokirat számát. Ennek hiányában a kifizetőt adóelőleg levonási kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2012. június 11.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től változtak az adóbírságra vonatkozó szabályok? Az adóbírság mértéke továbbra is az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg legfeljebb 50 százaléka. Azonban ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke - 2012. január 1-től - az adóhiány 200 százaléka. Ez utóbbi alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a jogszabálysértésre 2012. 01. 01-jét követően kerül sor, az ezt megelőző időszakra vonatkozó jogsértés esetében az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka.

NAPI TIPP – 2012. június 8.

Tudta-e Ön, hogy a munkavállaló jogosulatlanul választotta a munkáltatói adómegállapítást a munkáltató köteles ezt az adóhatóság felé jelezni? Amennyiben a munkavállaló jogosulatlanul kérte a munkáltatói adómegállapítást, abban az esetben a munkáltatónak módosítania szükséges a január hónapra vonatkozó 1208-as bevallását a munkáltatói adómegállapítás választására adott nyilatkozat tekintetében. A munkáltatói adómegállapítás határideje 2012. június 11, és adómegállapítás benyújtására a 11M29 jelű nyomtatvány szolgál.

„NAPI TIPP” – 2012. június 7.

Tudta-e Ön, hogy 2012. január 1-től módosultak az „alultőkésítés” miatti társasági adóalap-növelés szabályai? 2012. január 1-től továbbra is társasági adóalap növelő tétel az adózó által fizetett kamat saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó rész átlagos napi állománya. Kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és váltótartozás, valamint minden más kötelezettség, amelyre az adózó kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel a szokásos piaci ár alkalmazása miatt az adózás előtti eredményét csökkenti. A kötelezettség napi átlagos állománya 2012. január 1-től csökkenthető a mérlegben a befektetett eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.

NAPI TIPP – 2012. június 6.

Tudta-e Ön, hogy az Általános forgalmi adóról szóló törvény is tartalmaz előírásokat a szokásos piaci ár mértékére? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében szokásos piaci ár az az összeg, amelyet tisztességes piaci feltételek mellett, az adott jogügylettel összehasonlító körülmények között a teljesítés helye szerinti államban, a teljesítési időpontjában a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kellene egy független félnek. Összehasonlító körülmények hiányában, a szokásos piaci ár nem lehet alacsonyabb a termék, vagy hasonló termék beszerzési, előállítási áránál, szolgáltatásnyújtás esetén pedig nem lehet kevesebb a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében felmerült kiadás összegénél.

NAPI TIPP – 2012. június 5.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság becslési adatbázis segítségével is támogatja a kiválasztási és ellenőrzési tevékenységét? 2012. január 1-től az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységét ún. becslési adatbázis is támogatja. A becslési adatbázis a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján tartalmaz adókötelezettséget megalapozó adatokat az egyes tevékenységek vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb adatok tekintetében. A becslési adatbázis évente aktualizálásra kerül a bevallások adatai, valamint a KSH által adott tájékoztatás keretében rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában.

NAPI TIPP – 2012. június 4.

Tudta-e Ön, hogy az adózót bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozásával történt szerződéskötése esetén? Az adózót bejelentési kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozásával történt első szerződéskötést követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül. Az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint az adózó bejelenti a kapcsolt vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát.

NAPI TIPP – 2012. június 1.

Tudta-e Ön, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett értéke? Az illetékkiszabás során a forgalmi érték része a vevő által fizetendő általános forgalmi adó is, amennyiben az átruházást általános forgalmi adó terheli. Ez igaz abban az esetben is, ha az ügylet ún. fordított adózás alá esik és az általános forgalmi adó megfizetésére a vevő kötelezett. Az állami adóhatóság a forgalmi érték meghatározása során vagy elfogadja a bejelentett forgalmi értéket, vagy maga állapítja meg helyszíni szemle, összehasonlító adatok, stb. figyelembe vételével.

NAPI TIPP – 2012. május 31.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető a tárgyévi statisztikai állományi létszám növekményével? Az iparűzési adó alapja az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás útján jött létre, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

NAPI TIPP – 2012. május 30.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, illetve töröltetheti az adózó adószámát? A kettős könyvvitelt vezető cégeknek – amennyiben üzleti évük megegyezik a naptári évvel - a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton május 31-ig kell megküldeni a céginformációs szolgálatnak. Amennyiben az állami adóhatóság a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt törvényi határidő eredménytelen elteltét állapítja meg, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett hívja fel az adózót arra, hogy kötelezettségének 30 napos határidőn belül tegyen eleget. Amennyiben ez az időtartam is eredménytelenül telik el, abban az esetben az adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívás időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti az adózó adószámának felfüggesztés nélküli hivatalból történő törléséről és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

NAPI TIPP – 2012. május 29

Tudta-e Ön, hogy jogszabályban meghatározott tevékenységet folytatók élelmiszer-lánc felügyeleti díjat kötelesek fizetni? Élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetési kötelezettség terheli többek között azt a természetes személyt vagy gazdasági társaságot, aki állatokat, növényt, vetőmagot, növényi terméket, szaporító és ültetési anyagot hoz forgalomba, engedélyezett élelmiszer-vállalkozás, vagy takarmány-vállalkozás, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba, EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz, állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza, élő állattal kapcsolatos szolgáltatást végez. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke főszabályként az előző évi árbevétel, vagy a természetes személy szja bevallásában személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a A bevallást 2012. május 31-ig kell bevallani. A felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben kell megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig.

NAPI TIPP – 2012. május 25.

Tudta-e Ön, hogy az adózók számára elérhető mely adóalanyok éltek az ingatlanhoz kapcsolódó adókötelessé tétel választásával? Az állami adóhatóság az Adózás rendjéről szóló törvény értelmében honlapján közzéteszi azt a tényt is, hogy az általános forgalmi adóalanynak minősülő adózó az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta,valamint az adókötelessé tétel időpontját. A lekérdezésére az Adatbázisok/Adatbázis-lekérdezések/Adóalanyok listái/Áfaalanyok útvonalon van lehetőség, az érintett áfa-alanyt illetően.

NAPI TIPP – 2012. május 24.

Tudta-e Ön, hogy a járulékos költségek osztják a főtevékenység áfajogi megítélését? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján mindazon felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére a főtevékenység adójogi megítélésével egy tekintet alá esnek. Járulékos költségnek azok a költségek tekintendők, melyek elősegítik, illetve kiegészítik a főtevékenység megvalósulását. Így különösen, de nem kizárólagosan a bizománnyal, az egyéb közvetítéssel, csomagolással, biztosítással, fuvarozással összefüggésben felmerülő költségek.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van minősített adózóként történő nyilvántartásra? Az eljárás az adózó kérelmére indul, és az Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján minősített adózó az a vállalkozási tevékenységet folytató személy lehet, aki - a kérelem előterjesztésének napját megelőzően legalább 3 éven át működött, és - a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, - nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, és - az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés iránti kérelmet terjesztett elő.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 19.

Tudta-e Ön, hogy a korábban jóváhagyott osztalék elengedése csökkenti a társasági adó alapját? A társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztaléknak a tagok részéről elengedett összege rendkívüli bevételként számolandó el. A rendkívüli bevétel növeli a társaság adott évi eredményét, így annak társasági adó alapját is. Mivel jelen esetben kétszeres adóztatás merülne fel, ezért a társaságnak lehetősége van az elengedett osztalék „egyéb” adóalap csökkentő tételként történő elszámolására.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 16.

Tudta-e Ön, hogy a Bt-ben személyesen közreműködő kültag esetén is felmerülhet a járulékfizetési kötelezettség? Amennyiben a betéti társaság kültagja részt a társaság tevékenységében, és más jogviszonyában nem biztosított, járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékfizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a Bt. a kültag részére jövedelmet ezért a tevékenységért nem fizet. A járulékfizetési kötelezettség alapja legalább a minimálbér, illetve középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 15.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat után nincs közteher fizetési kötelezettség? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletében az adómentesen adható juttatások között a szerepel a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat. Mivel a juttatás adómentes, így a munkáltatót közteher fizetési kötelezettség sem terheli. A számítógép-használat azt jelenti, hogy a számítógép nem kerül át a munkavállaló tulajdonába, csak meghatározott időszakra (pl. munkaviszony idejére) vonatkozó használati jogot kap a munkavállaló.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 14.

Tudta-e Ön, hogy egyéni cég is alanya lehet az egyszerűsített vállalkozói adónak (eva)? Az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben szereplő feltételeknek való megfelelés esetén szintén választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót, mint jövedelemadózási módot. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, hasonlóan a korlátlan felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz, választhat, hogy nyilvántartási kötelezettségeinek bevételi nyilvántartás vagy a kettős könyvvitel rendszerében tesz eleget. A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni céget nem illeti meg a választás lehetősége, kötelezett a kettős könyvvitel vezetésére.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó törvény hatályos rendelkezései alapján a lakóingatlannak a lakás céljára létesített ingatlan minősül? Az áfa törvény alapján lakóingatlannak a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még abban az esetben sem, ha az a lakóépületnek része, azzal egybeépült épületrész (pl. garázs, műhely, üzlet, stb.).

NAPI TIPP – 2011. szeptember 12.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 27-től hatályos rendelkezések alapján a próbaidő mértéke főszabályként 30 nap? 30 napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. 30 napnál hosszabb, maximum 3 hónapig (nem egyenlő 90 nap) terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 9.

Tudta-e Ön, hogy az adózót mulasztási bírság terhelheti, ha a pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti? A nem magánszemély adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a számviteli törvényben meghatározott feltételek alapján elkészített pénzkezelési szabályzatot megsérti.

„NAPI TIPP” – 2011. szeptember 8.

Tudta-e Ön, hogy a közösségi kereskedelemről szóló összesítő nyilatkozaton nem kell minden közösségi ügyletet feltüntetni? A 11A60. számú összesítő nyilatkozat 01. Közösségi termékértékesítésekre vonatkozó lapján kizárólag a háromszögügylet szereplőjeként végzett közösségi termékértékesítést kell feltüntetni. A „normál” közösségi termékértékesítést az összesítő nyilatkozaton nem kell szerepeltetni, csak abban az esetben ha az adóalany az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 7.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó alanya előlegfizetésre kötelezett? Az iparűzési adó előleget az adóalany két részletben (március 16, szeptember 15.) köteles megfizetni. A szeptember 15-én fizetendő előleg az előző évi iparűzési adó fizetési kötelezettség és az I. félévre fizetett előleg különbözete. Nem terheli adóelőleg fizetési kötelezettség az adóévben tevékenységet (jogelőd nélkül) kezdő vállalkozót.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 6.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van a szokásos piaci ár adóhatóság általi megállapítását kérni? A díjköteles eljárás során az állami adóhatóság határozatban állapítja meg a szokásos piaci árat, ártartományt és az adózó mentesül a transzferár dokumentálási kötelezettség alól. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet – a törvényben szereplő dokumentumokkal együtt - 3 példányban kell benyújtani ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével. Amennyiben az adóhatóság határozatban állapította meg a szokásos piaci ár mértékét, és a kérelemben szereplő tényállásban változás nem következett be, akkor az adóhatósági ellenőrzés során az adózót joghátrány nem érheti a nem megfelelő szokásos piaci ár alkalmazása miatt.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 5.

Tudta-e Ön, hogy a saját részvény, üzletrész visszavásárlása esetén az azon realizált nyereség csökkenti a társasági adó alapját? A visszavásárolt részvények, üzletrészek bevonásakor a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként, a névértéket pedig rendkívüli bevételként kell elszámolni. A visszavásárolt saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a saját részvény bekerülési értékét meghaladó részével csökkenthető az adózás előtti eredmény a társasági adó megállapítása során.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 2.

Tudta-e Ön, hogy nem tekinthető üzleti ajándéknak az a juttatás, amelynek egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25%-át? Amennyiben a kifizető által juttatott üzleti ajándék értéke meghaladja a minimálbér 25%-át, akkor az SZJA törvény hatályos rendelkezései alapján nem minősül üzleti ajándéknak. Az így megszerzett jövedelem a összevont adóalap részét képezi, és az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

NAPI TIPP – 2011. szeptember 1.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély részére juttatott iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatásnak minősül? Az iskolakezdési támogatás abban az esetben béren kívüli juttatás, ha annak összege nem haladja meg tanuló gyermekenként a minimálbér 30-át. A támogatás esetén, a juttatott összeg 1,19-szorosa után a munkáltatót személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke: 16%.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 31.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan tulajdonnal rendelkező társaságoknak 2011. augusztus 31-ig kell bejelentést tenniük az állami adóhatóság felé? A Társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint ingatlan tulajdonnal rendelkező társaságnak minősül főszabályként az a társaság, amely eszközértékének 75%-át meghaladja a belföldi ingatlan értéke, tagja olyan külföldi államban rendelkezik illetőséggel,amellyel vagy nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Az adókötelezettség az üzletrész átruházása esetén merül fel. Az érintett társaságok a bejelentésben egyúttal nyilatkoznak – az előző naptári év vonatkozásában – a külföldi tagok általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 30.

Tudta-e Ön, hogy 2011-től változtak ingatlan bérbeadás esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás szabályai? A magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére, legfeljebb a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határ mértékéig. 2011. január 1-től már nem mentes az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, abban az esetben, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 29.

Tudta-e Ön, hogy az elektronikus bevallók az ügyfélkapun keresztül megtekinthetik a 2010. évre vonatkozó késedelmi pótlék számítást? Az elektronikus bevallók számára az ügyfélkapun keresztül lehetőségük van a 2010. évre felszámított késedelmi pótlék számítás megtekintésére. A 2010. év után felszámított késedelmi pótlék 2011. november elején kerül könyvelésre az adófolyószámlára, 2011. november 15-i esedékességgel. Az adóhatóság a felszámított késedelmi pótlék késedelmes teljesítése esetén további késedelmi pótlékot nem számíthat fel.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 26.

Tudta-e Ön, hogy a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért felügyeleti illetéket kell fizetni? A felügyeleti eljárásért fizetendő illeték összege 50 e Ft, és azt a céget terheli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Kérelemre indult törvényességi eljárás esetén, ha a cégbíróság azt eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmező 15 e Ft összegű felügyeleti illetékfizetési kötelezett.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 25.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tag esetén is felmerül szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség? A vállalkozás által a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér, társadalombiztosítási járulékalapot képez. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. Így ezen összeg után a vállalkozást szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 24.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek lehetősége van a családi kedvezmény érvényesítésére az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme adóelőlegének megállapítása során? A 2011. január 1-től hatályos személyi jövedelemadó törvény megszüntette az ingatlan bérbeadásból származó bevétel önálló tevékenységként történő adóztatását. Így a 2011. január 1-jét követően ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért érvényesíthető az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezmény. Amennyiben a személyi jövedelemadó-előleg megállapítására a magánszemély kötelezett, a negyedéves adóelőleg megállapítása során érvényesítheti a családi adókedvezmény összegét.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 23.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltató által juttatott helyi bérlettel kapcsolatban nem minden esetben áll fenn személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség? A munkáltató által a munkavégzéshez, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosított helyi bérlet esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem merül fel. Tehát amennyiben a napi munkavégzés feltétele a helyi bérlet megléte, így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető abban az esetben, ha a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 22.

Tudta-e Ön, hogy változtak az ingatlantulajdonnal rendelkező társaságok vagyoni betétjének megszerzése esetére vonatkozó illetékfizetési szabályok? A 2011. július 15-én hatályba lépett módosítások értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség már csak az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy stb.) megszerzésére vonatkozik, amelyiknek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége - épületépítési projekt szervezése, - lakó- és nem lakó épület építése, - saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy - saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 19.

Tudta-e Ön, hogy változtak a túlmunka szabályai munkaidő-beosztás, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén? A Munka Törvénykönyvének módosítása értelmében a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként - a pótlék helyett – szabadidő jár, amely azonban nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 18.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása során eltérő szabályok vonatkoznak a lakóingatlanra, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra? Az ingatlanügyi hatóság nyilvántartásában lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan értékesítése esetén az ingatlanszerzés évét követő 5. évtől nem merül fel adófizetési kötelezettség. Lakásnak nem minősülő egyéb ingatlanok esetén pedig a 15. évtől nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 17.

Tudta-e Ön, hogy a cégautóadó fizetési kötelezettség a rendelkezési jog megszerzését követő hónap első napján keletkezik? A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 16.

Tudta-e Ön, hogy a Start, Start Plusz, Start Extra kártyával foglalkoztatott munkavállaló után szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség nem minden esetben merül fel? A szakképzési hozzájárulás alapja a fizetésre kötelezett adózó társadalombiztosítási járulék alapja. Amennyiben a munkáltató Start kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, és a juttatott összeg nem haladja meg a kedvezményes mértéket, akkor nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik társadalombiztosítási járulékalap. Azonban ha a juttatott összeg meghaladja a törvényben meghatározott kedvezményes mértéket, akkor a kedvezményes mértéket meghaladó összeg társadalombiztosítási járulékalapnak minősül, így ezután felmerül a hozzájárulás fizetési kötelezettség.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 15.

Tudta-e Ön, hogy követelés elengedés, illetve tartozás átvállalás esetén ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel? Az Illetékekről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a követelés, illetve tartozás elengedése vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról való - ellenszolgáltatás nélküli lemondás - ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik. A törvény azonban mentesíti az ajándékozási illeték alól a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő vagyoni értékű jog megszerzését. Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, a tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól. Magánszemélyek esetében azonban az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség ezekben az esetekben fennáll, kivéve, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között történik a követelés elengedés, tartozás átvállalás.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 5.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozónak lehetősége van szüneteltetni vállalkozási tevékenységét? Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama minimum 1 hónap, maximum 5 év lehet. Az egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya is szünetel, vagyis erre az időszakra nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor ha az egyéni vállalkozó más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor meg kell fizetni a havi 5.100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. augusztus 1-i hatállyal módosításra kerültek az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok? Az új szabályozás értelmében alkalmi munkavégzés esetén egyszerűsödött a viszonyítási alap, nem kell minden hónapban megállapítani a főállású munkavállalók számát. Továbbá újraszabályozták a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, illetve idénymunka néven új meghatározás került a jogszabályba.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 3.

Tudta-e Ön, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapítása során a megváltozott munkaképességűek figyelembe vételére más szabályok vonatkoznak 2011. I. és II. félévében? Átmeneti szabályként 2011. január 1. és 2011. június 30-a között a 2010. december 31-én hatályos 177/2005 (IX.2.) kormányrendelet alapján történik a megváltozott munkaképességűek vizsgálata. 2011. július 1-től a megváltozott munkaképességűek meghatározására a Flt. 2011. január 1-től hatályos szabályait kell alkalmazni.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 2.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től érvényes módosítások alapján eltérhet a munka jogviszony és a biztosítási jogviszony kezdete? Amennyiben a munkavállaló érvényes munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkaszerződésben szereplő „munkába lépés napján” nem kezdi meg a munkavégzést, akkor a munkavállaló nem válik biztosítottá, tehát nem keletkezik biztosítási jogviszonya. Biztosítási jogviszony hiányában a munkáltatót 27%-os egészségügyi hozzájárulás, a munkavállalót pedig kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. augusztus 1.

Tudta-e Ön, hogy 2011. augusztus 1-től Munka Törvénykönyve változása kapcsán változnak a próbaidőre vonatkozó szabályok is? 2011. augusztus 1-át követően létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartama harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

NAPI TIPP – 2011. július 28.

Tudta-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása alapján változik a betegszabadság napjainak számítása? A 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a munkavállalót naptári évenként megillető 15 munkanap betegszabadságba nem számít be az üzemi baleset és foglalkoztatási betegség miatti keresőképtelenség, valamint veszélyeztetett terhesként gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenség.

NAPI TIPP – 2011. július 27.

Tudta-e Ön, hogy számla módosítás esetén, amennyiben a módosító számlán szereplő teljesítési időpontként a tényleges teljesítési időpontot kell szerepeltetni? Abban az esetben, ha a kiállított számla adattartalma nem felel meg a valóságnak és ezért azt módosítani szükséges, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont kizárólag az ügylet tényleges, áfatörvény szerinti teljesítési időpont lehet. Ha az eredeti bizonylaton a teljesítés időpontja nem volt hibás, akkor a módosító számlán szereplő teljesítési időpont azonos az eredeti bizonylaton szereplő teljesítési időponttal. A számla kelte minden esetben az adott bizonylat elkészítésének napját kell hogy jelölje. Így könnyen előfordulhat, hogy a módosító bizonylatban megjelölt kiállítási időpont későbbi, mint az ügylet teljesítési időpontja.

NAPI TIPP – 2011. július 26.

Tudta-e Ön, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem foglalkoztathat az adózó munkavállalót, amennyiben adótartozása áll fenn? Amennyiben a foglalkoztatónak a tárgyhónapban több mint 300 ezer Ft összegű adótartozása van, a kedvezményes közteher fizetési lehetőséggel mindaddig nem élhet, amíg e tartozását ki nem egyenlíti. Az adótartozásba a társadalombiztosítási járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és a személyi jövedelemadó (előleg) jogcímeken fennálló adótartozást kell érteni.

NAPI TIPP – 2011. július 25.

Tudta-e Ön, hogy egyéni cégnek is lehetősége van az eva alanyiság választására? A korlátlan mögöttes felelősséggel működő evás egyéni cég választhat, hogy bevételi nyilvántartás, vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíteni nyilvántartási kötelezettségét. A korlátozott felelősségű evás egyéni cég a kettős könyvvitel szabályai alapján vezetheti nyilvántartásait.

NAPI TIPP – 2011. július 22.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 1-től hatályba lépett HÉA irányelv fokozott figyelmet kíván a közösségen belül nyújtott szolgáltatások áfa mentes számlázása során? 2011. július 1-től megszigorodtak a közösségen belül nyújtott szolgáltatások áfa-mentességének szabályai. Az adóalany a számlázás napján köteles meggyőződni arról, hogy a közösségen belüli szolgáltatást igénybevevő valóban adóalanynak minősül-e. Az adóalany az ún. VIES-rendszerben tudja lekérdezni partnere adóalanyiságát. Az ehhez szükséges link a www.apeh.hu oldalon érhető el, „Közösségi adószámok megerősítése” menüpontban (http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do). Amennyiben a partner adószáma érvényes, csak abban az esetben állíthat ki áfa-mentes számlát. A kapott eredményt a dokumentálás érdekében nyomtatnia és megőriznie is szükséges.

NAPI TIPP – 2011. július 21.

Tudta-e Ön, hogy elektronikus úton kibocsátott számla esetén további törvényi feltételeknek kell megfelelni? Elektronikus úton kibocsátott számla esetén a számla adattartalmának meg kell egyeznie a „hagyományos” módon (papír alapon, számítógépes programmal) előállított számlákéval. Azonban a számlát ezen felül az Elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerint legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni. A „hagyományos” módon kiállított, elektronikus úton továbbított számla önmagában nem felel meg a törvényi előírásoknak.

NAPI TIPP – 2011. július 20.

Tudta-e Ön, hogy gépjármű bérbeadás esetén az általános forgalmi adó szerinti teljesítési hely függ a bérbeadás időtartamától? Amennyiben a gépjárművet 30 napnál rövidebb időre adják bérbe a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol azt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Amennyiben azonban a bérbeadás időtartama meghaladja a 30 napot, a szolgáltatást igénybevevő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye. Személygépjármű bérlete esetén az adózó nem jogosult a felszámított általános forgalmi adó levonására.

NAPI TIPP - 2011. július 19.

Tudta-e Ön, hogy illetékfizetési kötelezettség esetén kérelmezhető a részletfizetés? Amennyiben az adóalany a megszabott határidőre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor részletfizetési kérelmet terjeszthet elő. A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A maximálisan kérelmezhető részletek számát jogszabály nem tartalmazza. A részletfizetés esetén az illetéktartozást pótlékkal növelten kell megfizetni, azonban kivételes méltánylást igénylő esetben az adóhatóság eltekinthet ettől.

NAPI TIPP - 2011. július 18.

Tudta-e Ön, hogy civil szervezeteket nem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1%-os összege, ha köztartozásuk van? A civil szervezeteket - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat 2011. évben sem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1 %-os összege abban az esetben, ha - a 2011. augusztus 1-je előtt esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozását legkésőbb 2011. július 31. napjáig, , továbbá - a 2011. augusztus 1. napja és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 1137A számú adatlap keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozását legkésőbb annak esedékessége napján nem fizeti meg. Kivételt képez ez alól, ha olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kaptak.

NAPI TIPP – 2011. július 15.

Tudta-e Ön, hogy az alkalmi munkavállaló e jogviszonyára tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére? Az alkalmi munkavállaló alkalmi munkavállalói jogviszonyára tekintettel nem jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Így – ha más jogcímen sem biztosított (pl. nyugdíjas, stb.) – akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek mértéke napi 170.- Ft, havi 5.100.- Ft.

NAPI TIPP – 2011. július 14.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanynak lehetősége van az általános forgalmi adó tekintetében a gyakorított elszámolás kérelmezésére? Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenkénti bevallásra kötelezett havonkénti elszámolás és bevallás engedélyézését kérheti az állami adóhatóságtól. Az adóhatóság a gyakorított elszámolást az adóév végéig engedélyezheti az adóalanynak, különösen akkor, ha az adózó beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósított meg.

NAPI TIPP – 2011. július 13.

Tudta-e Ön, hogy START-kártya kiváltására való jogosultság megállapítása esetén meghatározott jogviszonyokat figyelmen kívül kell hagyni? A START-kártya kiváltására jogosult a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét be nem töltött fiatal, aki tanulmányait befejezte vagy megszakította, illetve a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, és ezt megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.

NAPI TIPP – 2011. július 12.

Tudta-e Ön, hogy az adózó a hibásan benyújtott bevallás esetén is szankcionálható? Az adóhatóságnak – amennyiben az adózó hibásan nyújtotta be bevallását – lehetősége van mulasztási bírság kiszabására. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 20 ezer, más adóalany esetén 100 ezer forintig terjedhet. Amennyiben az adóalany a hibás bevallását késedelmesen nyújtotta be, akkor csak a késedelemért szankcionálható az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései szerint.

NAPI TIPP – 2011. július 11.

Tudta-e Ön, hogy meghatározott feltételek esetén az oktatás – a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel - mentes az általános forgalmi adó alól? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján mentes az általános forgalmi adó alól az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzést adó oktatás (OKJ képzés), valamint a felnőttképzésről szóló törvény alapján szervezett és akkretidált képzés. Mindazon képzések esetén, melyeket ugyan akkreditált képző szervezet nyújt, de a képzés önmaga nem akkreditált, nem áll fenn az áfa mentesség.

NAPI TIPP – 2011. július 8.

Tudta-e Ön, hogy fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén kérelemre pótlékmentes részletfizetést engedélyez az állami adóhatóság? A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra, havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez az adóhatóság. A fiatal első lakástulajdonának szerzése esetén az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, tehát a törvény erejénél fogva engedélyezi a részletfizetést. A fenti feltételnek nem megfelelő lakásszerzés esetén is kérhető a részletfizetés, azonban ebben az esetben az állami adóhatóság dönt a részletfizetés engedélyezéséről.

NAPI TIPP – 2011. július 7.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás 2011. I. félévre vonatkozó összegét az adózóra irányadó bevallási gyakoriságtól függetlenül 2011. július 20-ig kell teljesíteni? A havi, negyedéves, illetve éves bevallásra kötelezett adózó is a szakképzési hozzájárulás első félévre vonatkozó összegét 2011. július 20-ig kell, hogy bevallja és megfizesse. A bevallásra a 1101. számú nyomtatvány szolgál.

NAPI TIPP – 2011. július 6.

Tudta-e Ön, hogy az innovációs járuléknak nem alanya a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság? Az innovációs járulékkötelezettségről szóló törvény kiemeli az adóalanyok közül a közhasznú, kiemelkedő közhasznú nonprofit gazdasági társaságot. Ugyanakkor a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az innovációs járulékról szóló törvény alapján főszabályként adóalanynak minősül, kivéve a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság, illetve annak előtársasága, valamint a kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

NAPI TIPP – 2011. július 5.

Tudta-e Ön, hogy 2011. július 1-től hatályba lépett a TANÁCS 282/2011/EU végrehajtási rendelete, amely az általános forgalmi adó tekintetében változtatja meg az eddigi hatályos rendelkezéseket? A végrehajtási rendelet értelmében az adózónak nagyobb a felelőssége és dokumentálnia szükséges, hogy közösségen belüli szolgáltatás nyújtása során az igénybevevő valóban adóalanynak minősül. A rendelet értelmében változott továbbá a székhely, illetve az állandó telephely fogalmi meghatározása és értelmezése.

NAPI TIPP – 2011. július 1.

Tudta-e Ön, hogy az egyes művészeti és sporttevékenységet folytató magánszemélyek választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kedvezményes adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (EKHO) szóló törvényben meghatározott FEOR szám alá tartozó foglalkozás esetén választható az e törvény szerinti adózás. Az EKHO törvény szerinti adózás választása esetén a magánszemély 15%-os mértékű ekho-t fizet, a kifizetőt pedig 20%-os mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 30.

Tudta-e Ön, hogy az adóalanynak a pénzforgalmi számla nyitását nem kell változás-bejelentésként bejelentenie az adóhatóság felé? Pénzforgalmi bankszámla megnyitását és megszűnését annak időpontját követő 15 napon belül a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével a pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató köteles az állami adóhatóság felé bejelenteni.

NAPI TIPP – 2011. június 29.

Tudta-e Ön, hogy a közös hozzáadott-értékadóról szóló Irányelv alapján 2011. július 1-től éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás áfa rendszerbeli megítélése megváltozik? 2011. július 1-től amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik – vagyis a szolgáltatást nyújtó adóalany biztosítja a felszolgálást, terítést, megfelelő környezetet, helyiséget stb., vagyis az értékesítés során a szolgáltatás dominál, annak csak egy részeleme az adott „termék eladása”, akkor olyan szolgáltatásnyújtásról van szó, amely nem tartozik a kedvezményes, 18%-os áfa-kulcs alá. Abban az esetben, ha termékértékesítés valósul meg (cukrászsütemény, pékáru elvitelre történő értékesítése, vagy házhoz szállítva történő értékesítés), akkor alkalmazható a 18%-os, kedvezményes áfa-kulcs.

NAPI TIPP – 2011. június 28.

Tudta-e Ön, hogy az Általános forgalmi adó törvényben meghatározott szolgáltatások esetén teljesítési helynek a főszabálytól eltérően a tényleges teljesítési hely minősül? 2011. január 1-jétől adóalany részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy hasonló események, rendezvények esetén, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában is a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az eseményt ténylegesen megrendezik.

NAPI TIPP – 2011. június 27.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély részére kifizetendő osztalékra 16%-os adókulcs vonatkozik? 2011. január 1-jétől az osztalékot 16%-os személyi jövedelemadó terheli, függetlenül attól, hogy mely adóévekben megállapított osztalék kifizetésére kerül sor. Az osztalékot a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli, a hozzájárulás fizetési felső határig. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása során kizárólag - az osztalék kifizetés évében – már levont járulékot lehet figyelembe venni. A különbözet a személyi jövedelemadó bevallással igényelhető vissza.

NAPI TIPP – 2011. június 24.

Tudta-e Ön, hogy 2011. évtől megváltoztak az adó-visszatérítési szabályok? 2011. január 1-től túlfizetés csak abban az esetben téríthető vissza az adózónak, ha maradéktalanul eleget tett bevallási kötelezettségeinek. Természetesen a korábbi feltétel is megmarad, miszerint más adónem(ek)en sem állhat fenn adótartozása.

NAPI TIPP – 2011. június 23.

Tudta-e Ön, hogy „csekély értékű ajándék” évente 3 alkalommal adható? Csekély értékű ajándékként a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegű juttatás számolható el, amely személyenként, évente három alkalommal adható. A juttatás után a kifizetőt az ajándék értékének 1,19-szerese után 16 %-os mértékű személyi jövedelemadó és 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 22.

Tudta-e Ön, hogy adóhatósági ellenőrzés esetén késedelmi pótlék maximum 3 évre számítható fel? Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt állapít meg, az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

NAPI TIPP – 2011. június 21.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó rendelkezései alapján termékértékesítésnek minősülhet a lízingszerződés vagy bérleti szerződés alapján létrejövő jogügylet? Az Általános forgalmi adóról szóló törvény termékértékesítésnek minősíti a termék birtokba adását olyan határozott időre szóló bérleti szerződés, vagy részletfizetésről szóló megállapodás esetén, ha a jogosult a termék tulajdonjogát legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megfizetésével megszerzi. Termékértékesítés esetén az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a termék átadásának időpontjában merül fel, valamint az előzetesen felszámított általános forgalmi visszaigénylésének joga is ebben az időben nyílik meg, amennyiben a visszaigénylési jogot az áfa törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.

NAPI TIPP – 2011. június 20.

Tudta-e Ön, hogy ingó vagyontárgyak értékesítése esetén a magánszemélynek nem minden esetben keletkezik adófizetési kötelezettsége? Amennyiben a magánszemély által értékesített ingó vagyontárgy eladási ára nem haladja meg a vagyontárgy beszerzési árát, a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, így adófizetési kötelezettség sem merül fel. Nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége akkor sem, ha az ingó értékesítésből származó jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

NAPI TIPP – 2011. június 17.

Tudta-e Ön, hogy az adózónak lehetősége van az előző időszak adatai alapján előírt / megállapított adóelőleg mérséklésére? Mindazon adónemek esetén, melyek adóelőleg fizetése az előző adóév adatai történik, az adózónak lehetősége van a fizetendő előleg összegeinek mérséklését kérni az adóhatóságtól. Amennyiben azonban a tényleges adatok alapján fizetendő adó összege meghaladja a csökkentett mértékű adóelőleg összegét, akkor az adózót 20%-ig terjedő mulasztási bírság terheli. A mulasztási bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

NAPI TIPP – 2011. június 15.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozás által fizetett osztalékelőleg nem számít bele a magánszemély összes jövedelmébe? Az osztalékelőleg kifizetését követő évben - az osztalékfizetésről szóló tulajdonosi határozat alapján - válik véglegessé, hogy a fizetett osztalékelőlegből mekkora összeg minősül osztaléknak. Amennyiben a kifizetett osztalékelőleg meghaladja a határozatban szereplő, tagot megillető osztalék mértékét, abban az esetben a magánszemélynek vissza kell fizetnie a különbözetet, vagy más módon elszámolnia a társasággal.

NAPI TIPP – 2011. június 15.

Tudta-e Ön, hogy a társas vállalkozás által fizetett osztalékelőleg nem számít bele a magánszemély összes jövedelmébe? Az osztalékelőleg kifizetését követő évben - az osztalékfizetésről szóló tulajdonosi határozat alapján - válik véglegessé, hogy a fizetett osztalékelőlegből mekkora összeg minősül osztaléknak. Amennyiben a kifizetett osztalékelőleg meghaladja a határozatban szereplő, tagot megillető osztalék mértékét, abban az esetben a magánszemélynek vissza kell fizetnie a különbözetet, vagy más módon elszámolnia a társasággal.

NAPI TIPP – 2011. június 14.

Tudta-e Ön, hogy a segítő családtag nem kötelezett munkaerő-piaci járulék fizetésére? Segítő családtagnak minősül az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozói tevékenység során személyesen és díjazás ellenében munkát végez, és nem áll munkaviszonyban. Nem segítő családtag az a nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A segítő családtag abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy nem teljes havi foglalkoztatás esetén a naptári napokra számítva annak 30-ad részét. Amennyiben a segítő családtag biztosítási jogviszonya fennáll, akkor az egyéni vállalkozót/társas vállalkozást 27%-os TB-járulék terheli, a segítő családtag pedig 10%-os mértékű nyugdíjjárulék, és 6%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

NAPI TIPP – 2011. június 10.

Tudta-e Ön, hogy ingatlan-bérbeadás esetén egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is fennállhat? Amennyiben magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben meghaladja az 1 millió forintot egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14%, és a magánszemély az egészségügyi hozzájárulási fizetési felső határig (450 ezer forint) köteles megfizetni.

NAPI TIPP – 2011. június 9.

Tudta-e Ön, hogy a fejlesztési tartalék adómentes felhasználására főszabályként 4 év áll rendelkezésre? A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény átmeneti szabálya azonban a 2008. évi beszámolóban szereplő lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására 6 adóévet biztosít. A fejlesztési tartalék – törvényben meghatározott időtartam alatt - fel nem használt része után az adózót pótlólagos társasági adófizetési kötelezettség, valamint késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. június 8.

Tudta-e Ön, hogy ha az egyéni vagy társas vállalkozó munkaviszonyban is áll, akkor fizetés nélküli szabadság esetén járulékfizetési kötelezettsége merül fel? Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó vállalkozói jogviszonyával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, akkor vállalkozóként meg kell fizetnie a munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér után.

NAPI TIPP – 2011. június 7.

Tudta-e Ön, hogy az adózót változás bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben kapcsolt vállalkozásával szerződést köt? Az adózó köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, amennyiben kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik vállalkozással szerződést köt. A bejelentést az első szerződéskötést követő 15 napon belül kell megtennie és tartalmaznia kell a kapcsolt vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát. Amennyiben az adózó ezen kötelezettségét elmulasztja 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

NAPI TIPP – 2011. június 6.

Tudta-e Ön, hogy társaság üzletrészének megszerzése esetén is keletkezhet illetékfizetési kötelezettség? Amennyiben olyan társaság üzletrészének megszerzésére kerül sor, amelyik az Illetékekről szóló törvény rendelkezései alapján belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, akkor illetékfizetési kötelezettség merül fel. Nem merül fel illetékfizetési kötelezettség, ha az üzletrész megszerzése kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részvénycsere keretében kerül sor, vagy kapcsolt vállalkozások közötti átruházás valósul meg.

NAPI TIPP – 2011. június 3.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély a bérbeadás céljából beszerzett ingatlan után értékcsökkenési leírást számolhat el? Az ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemély is elszámolhatja költségként a bérbeadás céljából beszerzett ingatlan eszköz értékcsökkenési leírását a beruházási költség alapján. Beruházási költségnek minősül az üzembe helyezésig felmerült beszerzési ár, saját előállítás esetén pedig az anyagvásárlások és a mások által végzett munka számlával igazolt összege. Amennyiben a szerzéskori érték bizonylatok hiányában nem állapítható meg, akkor az adózó szakértőt vehet igénybe annak érdekében, hogy - az építkezés idején érvényes árszinten - a forgalmi értéket megállapítsa.

NAPI TIPP – 2011. június 2.

Tudta-e Ön, hogy ha az adóalany az általa kezdeményezett adóhatósági eljárás megindításakor az eljárási illeték-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget mulasztási bírsággal szankcionálható? Adóalany által kezdeményezett adóhatósági eljárás (pl. fellebbezés) esetén az eljárás megindításakor illeték-fizetési kötelezettség merül fel. Amennyiben az adóalany ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de maximum 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki terhére. Az eljárási illeték meg nem fizetése azonban nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

NAPI TIPP – 2011. június 1.

Tudta-e Ön, hogy a számlának nem kötelező tartalmi eleme a VTSZ, illetve az SZJ szám feltüntetése? A 2008. január 1-től hatályos Általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a számla kötelező adattartalma - többek között - az értékesített termék, illetve nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – a Vámtarifaszám, illetve a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolása. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a számlán – a felek megállapodásának megfelelően, vagy attól függetlenül - feltüntetésre kerüljön a VTSZ, illetve az SZJ szám.

NAPI TIPP – 2011. május 31.

Tudta-e Ön, hogy az alkalmi munkavállaló az alkalmi munkavállalói jogviszonyára tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra? Az alkalmi munkavállaló alkalmi foglalkoztatására tekintettel nem jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére. Amennyiben más jogcímen sem jogosult erre (nyugdíjas, hallgató, tanuló, stb.), akkor egészségügyi szolgáltatási járulék (5.100.- Ft/hó) fizetési kötelezettség terheli.

NAPI TIPP – 2011. május 30.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től létrejövő egyéni cégek is a társasági adó alanyává váltak? A 2010. évtől létrejövő egyéni cégek is a társasági adó alanyai és kettős könyvvezetésre kötelezett adózók. Ezért – a többi társasági adóalanyhoz hasonlóan - társasági adóbevallást kell benyújtaniuk (1029 számú bevallás). A 2011. évre az Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást első alkalommal választó adózók a 2010. évre vonatkozó társasági adó kötelezettségüket nem a 1029 számú bevallási nyomtatványon, hanem a 1071EVA számú bevalláson kötelesek teljesíteni. A bevallások benyújtási határideje, valamint a társasági adó különbözet teljesítési határideje: 2011. május 31.

NAPI TIPP – 2011. május 27.

Tudta-e Ön, hogy pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén lehetőség van kedvezményes mértékű járulék fizetésére? A pályakezdő fiatal jogosult START-kártya kiváltására, amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az első ízben létesített jogviszony meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a tanulói (hallgatói) jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése után az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített foglalkoztatást.

NAPI TIPP – 2011. május 26.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adóalany csökkentheti társasági adóalapját, amennyiben fejlesztési tartalékot képez? A fejlesztési tartalék adóalap kedvezményként figyelembe vett összegét az eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni, összege legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, és legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet. A fejlesztési tartalék összegét 4 éven belül a társasági adóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint tárgyi eszköz beszerzésre kell fordítani.

NAPI TIPP – 2011. május 25.

Tudta-e Ön, hogy a személygépkocsi bérlete esetén a bérleti díj áfá-ja nem helyezhető levonásba? Amennyiben a személygépkocsit közösségi adóalany adja bérbe, akkor az, közösségen belüli szolgáltatásnyújtásnak minősül. A bérbeadó ebben az esetben a bérleti díj összegét áfa területi hatályán kívül (áfa-mentesen) számlázza a bérlő felé. A bérlő a bérleti díj után 25%-os mértékű áfa kötelezettséget állapít, anélkül, hogy a fizetendő áfa összegét levonásba helyezhetné, mivel az levonási tilalom alá esik.

NAPI TIPP – 2011. május 24.

Tudta-e Ön, hogy a külföldi rendszámú személygépkocsik után is felmerülhet cégautó-adófizetési kötelezettség? A cégautó-adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsikra is kiterjed, amennyiben a személygépkocsi után költséget számoltak el. A cégautó alanya ebben az esetben az a személy, aki a külföldi rendszámú gépjárművel kapcsolatban költséget számol el.

NAPI TIPP – 2011. május 23.

Tudta-e Ön, hogy a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő alkalmazása esetén járulékfizetési kötelezettség merül fel? A nyugdíjas foglalkoztatott után a munkáltató 27%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjas pedig 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot, és 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet 2011. évben. Amennyiben a nyugdíjas nyugellátása szünetel, akkor a fentieken túlmenően a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettség is felmerül.

NAPI TIPP – 2011. május 19.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-tól minden vagyontárgy ajándékozása, amennyiben egyenes ági rokonok között történik mentes az ajándékozási illeték alól? Az egyenes ági rokoni kapcsolatok körébe tartozik a gyermek, a házastárs, a szülő, valamint a háztartásban nevelt szülő nélküli unoka, az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat (szülő, gyermek), a mostoha és nevelt gyermek-szülő viszony. Az ajándékozási illetékmentesség minden vagyontárgyra (például készpénz, ingatlan, gépkocsi) értékhatártól függetlenül kiterjed, de az ajándékozás tényét 30 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni.

NAPI TIPP – 2011. május 18.

Tudta-e Ön, hogy a társasági adótörvény hatályos rendelkezései alapján a társaság által viselt képzés költsége minden esetben elismert költség? A társasági adótörvény 2010-től hatályos szabályozása alapján a vállalkozás elismert költségének minősül a kifizető által viselt képzés költsége, függetlenül a képzés formájától, céljától, a képzésben részesülő személyétől. A személyi jövedelemadóról szóló azonban az adóalany által finanszírozott iskolarendszerű képzés esetén további közteher-fizetési kötelezettséget ír elő. Így 2011. január 1-től a kifizető által átvállalt iskolarendszerű képzés összege a minimálbér kétszeresét meg nem haladó mértékig béren kívül juttatásnak minősül, értékének 1,19-szorosa után 16%-os személyi jövedelemadó terheli. Az afölötti juttatás esetén 27%-os egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is felmerül.

NAPI TIPP – 2011. május 17.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély devizában megszerzett bevétele esetén, annak forintra történő átszámításakor eltérhet az MNB-árfolyamtól? A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezése alapján magánszemélynek az általa megszerzett bevétel forintra történő számításakor főszabályként a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben azonban rendelkezik a bevétel megszerzését megelőző vagy követő 15 napon belül a külföldi pénz eladását igazoló, nevére kiállított bizonylattal, akkor a bizonylaton szereplő összeg mértékéig alkalmazhatja a tényleges átváltási árfolyamot.

NAPI TIPP – 2011. május 16.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélyek 98%-os különadójával kapcsolatban új jogszabály lépett életbe? Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában 2010. december 30-ára visszamenő hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóra vonatkozó azon szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmek után kell megfizetni. Ezt követően az Országgyűlés 2011. május 9-én elfogadta az új törvénymódosítást, amely alapján a különadóra vonatkozó rendelkezéseket a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

NAPI TIPP – 2011. május 13.

Tudta-e Ön, hogy az adótartozás végrehajtásához való jognak is van elévülési ideje? Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján az adótartozás végrehajtásához való jog főszabályként az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtást foganatosított az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik, illetve felszámolási eljárás esetén a felszámolás időtartama nem számít bele az elévülési időbe.

NAPI TIPP– 2011. május 12.

Tudta-e Ön, hogy gépjármű bérbeadása esetén a teljesítés helye függ a bérbeadás időtartamától? Amennyiben a gépjárművet 30 napnál rövidebb időre adják bérbe a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol azt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Amennyiben a bérbeadás tartama meghaladja a 30 napot, a főszabály szerint alakul a teljesítés helye, vagyis a szolgáltatást igénybevevő letelepedettségéhez igazodik a teljesítés helye. Az áfa törvény ezen szabályának akkor van jelentősége, ha az egyik szerződő fél közösségi vagy közösségen kívüli adóalanynak minősül.

NAPI TIPP – 2011. május 11.

Tudta-e Ön, hogy a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanynak lehetősége van szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtására? A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles. A díj mértéke függ az eljárás fajtájától, valamint a szokásos piaci ár mértékétől. A szokásos piaci ár megállapításáról szóló határozat határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 évre érvényes, amennyiben a tényállás változatlan marad. Adóhatósági előzetes szokásos piaci ár megállapítása esetén az adóalany mentesül a transzferár dokumentáció-készítési kötelezettség alól, és minden olyan bírság, szankció alkalmazásától, amelyek az adóhatósági ellenőrzési eljárás során felmerülhetnek. A kérelem benyújtására adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő és ügyvéd jogosult.

„NAPI TIPP” – 2011. május 10.

Tudta-e Ön, hogy termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, valamint közösségi termékbeszerzés esetén, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, akkor az adóalanynak az MNB árfolyam alkalmazását előzetesen be kell jelenteni az állami adóhatóságnak? Az adóalanynak a fenti jogügyletek esetén választása lehetősége van, hogy belföldi pénzintézet deviza eladási árát, vagy az MNB hivatalos devizaárfolyamát alkalmazza. Amennyiben az adóalany az MNB árfolyam alkalmazása mellett dönt, akkor azt az állami adóhatóság felé előzetesen be kell jelentenie, és ettől a választás évét követő naptári év végéig nem térhet el.

„NAPI TIPP” – 2011. május 9.

Tudta-e Ön, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának és az adókülönbözet megfizetésének határideje 2011. május 20-a? A vállalkozási tevékenységet nem folytató, nem áfa-alany magánszemélynek, amennyiben 2010. évben keletkezett adóköteles jövedelme és nem választhatta a munkáltatói adó-megállapítást, vagy nem nyilatkozott az állami adóhatóság felé az egyszerűsített bevallás választásáról 2011. május 20-áig kell adóbevallást benyújtani, illetve az esetleges adókülönbözetet megfizetnie. Amennyiben a magánszemély a fenti határidőig nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, az adó késedelmes megfizetése esetén pedig késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége merül fel.

„NAPI TIPP” – 2011. május 6.

Tudta-e Ön, hogy a sportoló és a törvényben meghatározott sportszakember is választhatja az ekhó szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény 2010. augusztus 18-ától hatályos változása alapján sportoló és a törvény feltételeinek megfelelő sportszakember is választhatja az e törvény szerinti adózás, amennyiben a kifizetést megelőzően erről nyilatkozik. Ekhó szerinti adózás esetén a kifizetőt 20%-os mértékű közteher, a magánszemélyt 15%-os ekhó fizetési kötelezettség terheli. Az ekhó szerinti adózás bevételi értékhatárát a hivatkozott törvény szabályozza.

„NAPI TIPP” – 2011. május 5.

Tudta-e Ön, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettség attól függetlenül fennállhat, hogy a társaság által használt személygépkocsik között belföldi, illetve külföldi rendszámú személygépkocsik egyaránt szerepel? A külföldi rendszámú személygépkocsik után is meg kell fizetni az adót abban az esetben, ha a társaság bármilyen, a járművel kapcsolatos költséget, ráfordítást – ide értve az értékcsökkenési leírást is – számol el.

„NAPI TIPP” – 2011. május 4.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya esetén az egyszerűsített vállalkozói adó több adónemet is kivált? Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a bruttó bevétel utáni 30%-os mértékű vállalkozói adóval megfizetésével mentesül az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól, szemben a társasági adó alanyával, ahol az osztalék után mind a személyi jövedelemadó, mind az egészségügyi hozzájárulás (felső határig) fizetési kötelezettség felmerül.

„NAPI TIPP” – 2011. május 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től lehetőség van arra, hogy az állami adóhatóság kérelemre megállapítsa a kapcsolt felek közötti jövőbeni jogügyletekben érvényesíthető szokásos piaci árat? A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációt kezdeményezhet az eljáró hatóságnál. Az állami adóhatósághoz benyújtandó kérelem díjköteles. Az adóhatóság által hozott, a szokásos piaci ár mértékéről hozott határozat határozott időre, legalább 3, legfeljebb 5 évre érvényes.

„NAPI TIPP” – 2011. május 2.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni cégek is a társasági adó hatálya alá tartoznak? A 2010. január 1-jétől létrejött egyéni cégek is a társasági alanyaivá váltak és kettős könyvvezetésre kötelezettek. Így ugyanazon jogszabályi kötelezettségek terhelik, mint a másfajta gazdasági társaságokat.

„NAPI TIPP” – 2011. április 29.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től kikerült a külföldi szervezet fogalma a társasági adó rendszeréből? A 2010. évben hatályos jogszabályok alapján a társasági adó alanya volt a külföldi szervezet is. Külföldi szervezet adófizetési kötelezettsége akkor merült fel, ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapott nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól és Magyarországnak a külföldi szervezet székhelye szerinti állammal nem volt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

„NAPI TIPP” – 2011. április 28.

Tudta-e Ön, hogy a levonható általános forgalmi adó erejéig az adóalany kezesként felel, amennyiben nem tett eleget a szállítóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének? A levonható előzetesen felszámított áfa összegének erejéig az adóalany kezesként felel abban az esetben, ha a kibocsátott számla ellenértékét nem térítette meg maradéktalanul, vagy nem pénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, illetve nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg. A kezesi felelősség a meg nem térített összeg adótartalmának megfizetésére terjed ki.

„NAPI TIPP” – 2011. április 27.

Tudta-e Ön, hogy hatósági ellenőrzés esetén a kis- és középvállalkozásokkal szemben első esetben előforduló jogsértés esetén főszabályként bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak? Nem alkalmazható a fenti általános szabály adó- és vámhatósági eljárás esetén. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.

„NAPI TIPP” – 2011. április 26.

Tudta-e Ön, hogy ha egy társaság kölcsönt nyújt egy másik társaságnak nem kötelező kamatot felszámítania? A hatályos magyar jogban nincs olyan jogszabály, amely alapján kölcsön nyújtásakor kötelező lenne kamat megállapítása, illetve felszámítása. Amennyiben azonban a fenti jogügylet kapcsolt felek között valósul meg, akkor a nulla százalékos mértékű kamat és a szokásos piaci kamat különbözetével társasági adóalap módosítás merül fel a kapcsolt feleknél.

„NAPI TIPP” – 2011. április 22.

Tudta-e Ön, hogy a közösségi kereskedelem adatait tartalmazó összesítő nyilatkozat bevallási gyakorisága eltérhet az áfa bevallás gyakoriságától? Amennyiben az adóalany közösségi termékértékesítése és a közösségi termékbeszerzése az adóévben meghaladja a 100 ezer eurót, akkor annak a hónapnak az utolsó napjával, melyben meghaladta ezt az értékhatárt be kell nyújtania az összesítő nyilatkozatot. Következő hónaptól pedig - az egyébként rá irányadó áfa bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi adatszolgáltatásra kötelezett az összesítő nyilatkozat tekintetében.

„NAPI TIPP” – 2011. április 21.

Tudta-e Ön, hogy a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti költségtérítés a személyesen közreműködő tagra nem vonatkozik? A fent hivatkozott kormányrendelet a munkáltatókra terjed ki, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját nem illeti meg adómentes költségtérítés a munkába járásra tekintettel, amennyiben lakóhelye és a társaság székhelye közigazgatásilag elkülönült helyen található.

„NAPI TIPP” – 2011. április 20.

Tudta-e Ön, hogy áfa-alany tulajdonában lévő kereskedelmi áru csak az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum birtokában szállítható? Az áru eredetét hitelt érdemlően igazoló dokumentum számla vagy fuvarlevél lehet. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti az áru szállítását végző személyt arról, hogy mely személy javára végzi a szállítást, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, valamint a dokumentumok meglétét. Amennyiben megállapítást nyer az igazolatlan eredetű áru forgalmazása, akkor az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

„NAPI TIPP” – 2011. április 19.

Tudta-e Ön, hogy a magánszeméllyel szemben fennálló követelések elengedése esetén a magánszemélynek nem minden esetben keletkezik jövedelme? A közüzemi szolgáltató, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás által a magánszeméllyel szemben fennálló követelés részben vagy egészben történő elengedése esetén, amennyiben az adós nyilatkozata alapján a tartozás elengedése ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg, akkor a kötelezettség elengedésével nem keletkezik a magánszemélynek jövedelme, így adófizetési kötelezettsége sem merül fel.

„NAPI TIPP” – 2011. április 18.

Tudta-e Ön, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén csökkentheti társasági adó alapját? Amennyiben az adóalany által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, és az adózó legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló(ka)t foglalkoztat, akkor társasági adóalapját csökkentheti. Az adóalap csökkentő tételként személyenként és havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összege számolható el.

„NAPI TIPP” – 2011. április 15.

Tudta-e Ön, hogy a nyomtatványforgalmazóknak vevőnkénti részletezettséggel adatot kell szolgáltatniuk az általuk értékesített számla-, illetve nyugtatömbökről? A nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatási kötelezettsége 2011. január 1-től kiegészült a számlatömböt megvásárló magánszemély nevével és adóazonosító számával. Az adóalany által vásárolt számla-, illetve nyugtatömböt szigorú számadás alá kell vonni, és az adóhatóság kérésére ezen nyilvántartást az adóalany köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Fontos tehát, hogy minden szigorú számadású nyomtatvány bevezetésre kerüljön ebbe a nyilvántartásba, mivel az adóhatóság a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatása alapján kontroll adatokkal rendelkezik erre vonatkozóan, illetve a számla- és nyugtatömbök felhasználása során az azokat megvásárló adóalany használja.

„NAPI TIPP” – 2011. április 14.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben az adóalany megfizeti a cégautó-adót, akkor nem kell útnyilvántartást vezetnie? Az adóalanynak cégautó-adófizetési kötelezettsége merül fel az szja törvény fogalmai között meghatározott személygépkocsi után abban az esetben, ha a személygépkocsira tekintettel költséget (amortizáció, üzemanyag, karbantartás, stb.) számol el. Nem keletkezik cégautó-adófizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, amennyiben a személygépkocsi „hivatalos” használatával kapcsolatban maximum havi 500 km-re - a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott keretek között - költségátalányt számol el. Az adóalany a cégautó-adó bevallási és fizetési kötelezettségének – az egyébként rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül – negyedévente köteles eleget tennie. A cégautó-adófizetési kötelezettség teljesítésével az adóhatóság nem kérheti a személygépkocsira vonatkozóan az útnyilvántartás rendelkezésre állását.

„NAPI TIPP” – 2011. április 13.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a gazdasági társaság nem a Gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az alapító okirata szerint működik, törvényességi felügyeleti eljárás indulhat ellene? A törvényességi felügyeleti eljárást a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság folytatja le. A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 e Ft felügyeleti illetéket kell fizetni, abban az esetben, ha a cégbíróság a cég törvénysértő működését állapítja meg. Amennyiben a törvényességi eljárás kérelemre indult, és a kérelmet a cégbíróság elutasítja (alaptalannak bizonyul a kérelem) 15 ezer felügyeleti illeték terheli a kérelmezőt.

„NAPI TIPP” – 2011. április 12.

Tudta-e Ön, hogy az áfa törvény hatályos előírásai alapján az adóalany meghatározott esetekben köteles nyugtát kibocsátani? Főszabályként, amennyiben a bruttó eladási ár nem haladja meg a 900 ezer forintot, akkor az adóalany mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, abban az esetben, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem áfa-alany személy számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani. Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és – ellentétben a számlával - kizárólag magyar nyelven állítható ki. Meghatározott tevékenységet folytató adóalanyok (pl. kiskereskedelem, taxi-szolgáltatás, stb.) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, illetve taxaméterrel tehetnek eleget.

„NAPI TIPP” – 2011. április 11.

Tudta-e Ön, hogy a cégnyilvántartásban szereplő cégadatok nyilvánosak? A cégnyilvántartásban szereplő adatok bárki által ingyenesen lekérdezhetőek a www.e-cegjegyzek.hu weboldalon, a társaság elnevezése, a társaság adószáma, vagy a társaság cégjegyzékszáma alapján.

„NAPI TIPP” – 2011. április 8.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózónak negyedévente kell előleget fizetnie? Az EVA alany a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig a tárgynegyedévben „megszerzett” bevétel alapján adóelőleget fizet. A bevétel megszerzésének időpontját az EVA-ról szóló törvény határozza meg. Az EVA alanyt az adóév során nem terheli a fizetendő előlegekről bevallási kötelezettség. A bevallási kötelezettség a tényleges adókötelezettség megállapításakor merül fel, az adóévet követő február 25-ig, vagy a számviteli törvény hatálya tartozó EVA-alany esetén május 31-ig.

„NAPI TIPP” – 2011. április 7.

Tudta-e Ön, hogy adott támogatás meghatározott esetekben társasági adóalap növelő tételnek minősül? Amennyiben „A” társaság támogatást nyújt „B” társaságnak, akkor az „A” társaság köteles a társasági adó alapját megemelni a támogatás összegével. Amennyiben azonban „A” társaság rendelkezik „B” társaság nyilatkozatával, miszerint a „B” társaság eredménye a juttatás adóévében - a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - nem lesz negatív, akkor „A” társaságnak nem kell adóalap növelő tételként elszámolni az adott juttatást. Az éves beszámoló elkészítését követően ezt igazolni is szükséges. A „B” társaságnál a juttatás következtében illetékfizetési kötelezettség merülhet fel. A két fél között létrejött szerződést illetékkiszabás végett be 30 napon belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz, ha az illetékfizetés törvényi feltételei fennállnak.

„NAPI TIPP” – 2011. április 6.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az adózó mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben számviteli beszámolója nem felel meg a Számvitelről szóló törvény előírásainak? Az adózó 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ha beszámolója részben, vagy egészben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. A Számvitelről szóló törvény korábban is tartalmazta az adóhatósági bírság kiszabásának lehetőségét, azonban az Adózás rendjéről szóló törvény nem határozta meg az ezen mulasztáshoz kapcsolódó bírság összeget.

„NAPI TIPP” – 2011. április 5.

Tudta-e Ön, hogy az illeték kiszabásának alapja a forgalmi érték? Amennyiben a forgalmi értéket a felek a szerződésben nem tüntették fel, nem jelentették be az adóhatósághoz, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint külső szakértő bevonásával állapíthatja meg.

„NAPI TIPP” – 2011. április 4.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő saját maga köteles a személyi jövedelem adóelőleget megállapítani és megfizetni? Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani a személyi jövedelemadó előleg összegét és megfizetni az adóelőleget. Az adóelőleg alapjának kiszámításánál a megszerzett bevételből az szja-törvény szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával kell megállapítani a jövedelmet. Az adóelőleg alapjaként a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (1,27%) növelt összegét kell figyelembe venni. Az adóelőleg mértéke: 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. április 1.

Tudta-e Ön, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett magán-nyugdíjpénztári tag rendelkezhet a tagdíj-kiegészítés, valamint az infláció feletti hozamrészről? A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett pénztártag nyilatkozhat volt magán-nyugdíjpénztárának, hogy az infláció feletti hozam, és az esetleges tagdíj-kiegészítés befizetett összegéről. A magánszemély a fenti összeg kifizetését kérheti bankszámlára, postai címre, átutaltathatja az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára is kérheti a jóváírást. Amennyiben a magánszemély az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba kéri az összeg átutalását, abban az esetben személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthet, melynek mértéke az összeg 30%-a, maximum 300 ezer forint. Amennyiben a magánszemély a volt magán-nyugdíjpénztára felé nem nyilatkozik, akkor az infláció feletti hozam, valamint a tagdíj-kiegészítés összege postai úton kerül részére kifizetésre.

„NAPI TIPP” – 2011. március 31.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott béren kívüli juttatások után a munkáltatót (kifizetőt) személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli? A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) 16%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetnie. A béren kívüli juttatások körébe a következők tartoznak: · üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig, · az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig · a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig, · az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig, · az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig, · a helyi utazási bérlet juttatása, · az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig, · a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig, · a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig, · a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig, · a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

„NAPI TIPP” – 2011. március 30.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltoztak az innovációs járulék terhére elszámolható kutatás-fejlesztési tevékenységek köre? 2011. január 1-től az állami adóhatóság felé fizetendő innovációs járulék terhére csökkentő tételként a saját kutatás-fejlesztési (a továbbiakban: K+F) tevékenység közvetlen költsége mellett kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, és a közhasznú szervezetként, illetve annak keretében működő nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége számolható el. Amennyiben az adózó a kutatásra állami támogatás kap, a levonható költségeket csökkenteni kell ezen összeggel.

„NAPI TIPP” – 2011. március 29.

Tudta-e Ön, hogy az összevont adóalap után személyi jövedelemadót fizető magánszemélyek minden évben rendelkezhetnek személyi jövedelemadójuk 1 + 1 százalékáról? A magánszemély az egyik 1 százalékos összeget vagy egyházak, vagy kiemelt költségvetési előirányzatok számára ajánlathatja fel, a másik 1%-os összeget pedig arra jogosult szervezetek kaphatják. A 2011. évben benyújtandó bevallás részét képező 1 százalékos rendelkező nyilatkozatokban az állami adóhatóság által papír alapon kiküldött kitöltési útmutatóval ellentétben nem lehet a parlagfű mentesítés feladataira vonatkozóan 1%-os összeget felajánlani. Amennyiben a magánszemély adózó a bevallásában – érvénytelenül – a parlagfű mentesítés feladatai javára rendelkezett, megteheti, hogy a törvényi határidőig (2011. május 20.) új, a bevallástól elváló rendelkező nyilatkozatot nyújt be, melyben a Nemzeti Tehetség Program vagy valamely egyházi kedvezményezett részére rendelkezhet.

„NAPI TIPP” – 2011. március 28.

Tudta-e Ön, hogy állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetősége van az adóalanynak az adóalap egyszerűsített meghatározására? Amennyiben az adóalany éves nettó árbevétele, illetve nem teljes adóévi működés esetén éves szintre számított nettó árbevétele nem éri el a 8 millió forintot, az adóalanynak lehetősége van adóalapként a nettó árbevétel 80%-át alkalmaznia. A Helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogkörük keretében meghatározhatják az adómentességre jogosító bevételi értékhatárt, melynek összege nem lehet magasabb 2,5 millió forintnál. (Főváros esetén ez az összeg 700 ezer forint.) Amennyiben az adózó az adóévben az adómentes értékhatár alatti árbevételt ér el, adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, azonban bevallási kötelezettség terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. március 25.

Tudta-e Ön, hogy önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság jogosult az adótartozás behajtására? Önkormányzati adóhatósági megkeresés esetén az állami adóhatóság jogosult a helyi adóval és gépjárműadóval összefüggő tartozások behajtására, függetlenül attól, hogy az adós magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet. Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

„NAPI TIPP” – 2011. március 24.

Tudta-e Ön, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás esetén a munkáltatónak kötelessége a munkabértől történő levonás? A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ig terjedhet a levonás, kivéve a tartásdíj, a munkabér követelés, a jogalap nélkül felvett munkabér, társadalombiztosítási ellátás, mely követelések esetén a munkabér legfeljebb 50%-áig lehet a levonást érvényesíteni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 23.

Tudta-e Ön, hogy az alanyi adómentességet választó adóalany nem minden termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába? Az alanyi adómentes értékhatárba nem számít bele többek között: - az adóalany vállalkozásában használt tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése, - a tevékenység közérdekű jellege miatt adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, - meghatározott tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az alanyi adómentesség naptári évre választható, értékhatára 5 millió forint.

„NAPI TIPP” – 2011. március 22.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek lehetősége van az éves bevallásban szereplő személyi jövedelemadó különbözet pótlékmentes részletfizetésére? Amennyiben a - vállalkozói tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett - magánszemély éves személyi jövedelemadó bevallásában szereplő fizetendő adókülönbözet összege nem haladja meg a 100 ezer forintot, akkor nyilatkozhat, hogy fennálló adókötelezettségét legfeljebb 4 hónapon keresztül havonként egyenlő részletekben megfizeti. Ez esetben adófizetési kötelezettségének pótlékmentesen tehet eleget. Amennyiben a magánszemély az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik, továbbá az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék fizetésére köteles a magánszemély.

„NAPI TIPP” – 2011. március 21.

Tudta-e Ön, hogy „egy vagyonnal” csak egy korlátlan felelősséget lehet vállalni? Így egyéni vállalkozó nem lehet betéti társaság, közkereseti társaság korlátlan felelősségű beltagja, továbbá ezen társaságok beltagja nem regisztrálhatja magát egyéni vállalkozóként.

„NAPI TIPP” – 2011. március 18.

Tudta-e Ön, hogy az adóalany adókötelezettsége nem csupán az adó megfizetésére terjed ki? A nem magánszemély adóalany köteles jogszabályban vagy az Adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott: - bejelentésre, nyilatkozattételre, - adó-megállapításra, - bevallásra, - adófizetésre és adóelőleg fizetésére, - bizonylat kiállítására és megőrzésére, - nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), - adatszolgáltatásra, - adólevonásra, adóbeszedésre, - pénzforgalmi számlanyitásra. Az adó határidőben történő meg nem fizetés esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra az adóhatóság részéről, egyéb adókötelezettség elmulasztása esetén pedig mulasztási bírság szabható ki az adózó terhére.

„NAPI TIPP” – 2011. március 17.

Tudta-e Ön, hogy ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, akkor az adóalany adólevonási jogát nem gyakorolhatja? Az adóalany adószámának felfüggesztése esetén az adóalany az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően áfa-levonási jogát nem gyakorolhatja. Amennyiben az adóhatóság úgy szünteti meg az adószám felfüggesztését, hogy nem törli az adóalanyt, akkor az adóalany a határozat jogerőre emelkedését követően ismét élhet áfa-levonási jogával, azonban a felfüggesztés időszakára utólag sem érvényesíthet adólevonási jogot.

NAPI TIPP” – 2011. március 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től ismét hatályosak a közbeszerzések pénzügyi teljesítéséhez kapcsolódó szabályok? A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók közötti szerződések, illetve minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha Ř az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy Ř az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Amennyiben az alvállalkozónak tartozása áll fenn, a kifizetést teljesítőnek az adóhatóság intézkedéséig vissza kell tartania a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.

„NAPI TIPP” – 2011. március 11.

Tudta-e Ön, hogy a helyi adók közül a „vagyoni típusú” adók esetén az adó alanya az, aki az adóév első napján a vagyontárgy tulajdonosa? Így az építményadó, a telekadó, gépjárműadó esetében azt terheli a teljes évi adófizetési kötelezettség, aki az adóév első napján a vagyontárgy tulajdonosa. Építmény megszűnése esetén az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, akkor az adófizetési kötelezettség az év második felében már terheli az adóalanyt. A gépjárműadó esetében, amennyiben a gépjárművet év közben kivonták a forgalomból, akkor az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

„NAPI TIPP” – 2011. március 10.

Tudta-e Ön, hogy a kétszeres adózás kizárása érdekében az adóalany által fizetendő cégautó-adóból levonható a gépjárműadó? Az adóalany által az önkormányzat felé teljesített gépjárműadó összegét levonhatja a fizetendő cégautó-adóból. A levonásra a negyedév azon hónapjaiban van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. A levonás feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó adó fizetési kötelezettséget határidőben eleget tegyen az önkormányzati adóhatóság felé. A gépjárműadó I. félévi kötelezettségének fizetési határideje: 2011. március 16.

„NAPI TIPP” – 2011. március 9.

Tudta-e Ön, hogy aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre? A munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyen túl a főfoglalkozású egyéni vállalkozót is terheli a munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség. A járulékfizetési kötelezettség alapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, havonta legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum. A munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség teljesítésével az egyéni vállalkozó is jogot szerez álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.

„NAPI TIPP” – 2011. március 8.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től új Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) lépett hatályba? A változásra tekintettel az állami adóhatóság részére korábban – még FEOR-93 kóddal - bejelentett biztosítási jogviszony 2011. január 1-jén vagy azt követően is folyamatos, akkor a FEOR kódváltozás miatt nem kell változás-bejelentést benyújtani a foglalkoztatónak. A 2011. január 1-től hatályos FEOR-szám alapján kell viszont a 2011. január 1-ét követően létesített, vagy megszüntetett jogviszonyt bejelenteni, valamint a havi adó- és járulékbevallásban is a jogviszony adatokat szerepeltetni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 7.

Tudta-e Ön, hogy az adózó által kiállított termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tartalmazó számlán meghatározott esetben fel kell tüntetni a vevő adószámát? A belföldi vevő adószámát abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az általános forgalmi adó megfizetésére a vevő kötelezett. Közösségi vevő esetén pedig a számla kötelező tartalmi eleme az eladó közösségi adószáma mellett a vevő közösségi adószáma.

„NAPI TIPP” – 2011. március 4.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételének adóelőleg megállapításakor nyilatkozhat a költséghányad mértékéről? A kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján, az abban szereplő költséghányad figyelembe vételével köteles az adóelőleg-alapot, illetve az adóelőleg összegét megállapítani. Nyilatkozat hiányában a kifizető a jövedelem megállapításánál a 10%-os mértékű költséghányadot alkalmazhatja. Ez utóbbi esetben a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. A 2011.január 1-jétől hatályos rendelkezések alapján az adóév során a kifizető felé csak egyfajta (tételes vagy 10 százalék igazolás nélkül elszámolható költséghányad) költség-elszámolási módról lehet nyilatkozni.

„NAPI TIPP” – 2011. március 3.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek a legalább heti 36 órás munkaviszonya mellett létesített további jogviszonya esetén nem kell bizonyos egyéni járulékokat megfizetnie? A heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás mellett létesített további jogviszony (pl. megbízási, további munkaviszony) esetén a magánszemélyt nem terheli a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék. A magánszemély „főállású” jogviszonyát minden esetben munkáltatói igazolással kell alátámasztani.

„NAPI TIPP” – 2011. március 2.

Tudta-e Ön, hogy az iparűzési adó megállapítása során a foglalkoztatás növelése esetén csökkenthető az adóalap? A Helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján az adóévi működés hónapjai alapján számított statisztikai állományi létszámnak és az előző adóévre számított statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint / fő összegben érvényesíthető adóalap-kedvezmény. Nem vehető igénybe adóalap-kedvezmény azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybe vételével jött létre. Amennyiben a vállalkozó igénybe veszi az adóalap-kedvezményt és az átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-os mértékű csökkenés következik be, akkor az adóévet megelőző évre igénybe vett adóalap kedvezmény növeli a tárgyévi adóalapot.

„NAPI TIPP” – 2011. március 1.

Tudta-e Ön, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Mind az egyéni vállalkozó nyugdíjast, mind a társas vállalkozó tevékenységében személyesen közreműködő nyugdíjast terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100.- Ft (napi 170.- Ft).

„NAPI TIPP” – 2011. február 28.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély saját gépjárművének hivatalos célú használatáért a kifizetőtől / munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést? A Személyi jövedelemadóról szóló törvény kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit, mely alapján: A kiküldetési rendelvény a kifizető/munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés adó- és járulékmentes juttatás, melynek összegét a személyi jövedelemadó bevallásban sem kell szerepeltetni. A szja törvény vonatkozó rendelkezései alapján saját gépjárműnek minősül a magánszemély vagy a házastársa tulajdonában lévő, valamint az általuk lízingelt jármű is.

„NAPI TIPP” – 2011. február 25.

Tudta-e Ön, hogy mind az egyéni vállalkozónak, mind a társas vállalkozónak a jövedelemadójuk elszámolása során ún. elvárt jövedelem (nyereség) szintet el kell érniük? A jövedelem (nyereség) szint, így az adóalap (adózás előtti eredmény) minimális értéke leegyszerűsítve a vállalkozás összes bevételének az eladott áruk beszerzési értékével, valamint közvetített szolgáltatások értékével csökkentett összegének 2%-a. Azonban a jogszabályok egyéb módosító tételeket is meghatároznak a jövedelem (nyereség) minimum számítása során. Amennyiben a vállalkozó adóalapja (adózás előtti eredménye) nem éri a jövedelemminimumot, az adózó választhat, hogy jövedelemminimum szerint állapítja meg adóját, vagy kiegészítő nyilatkozatot tesz. Kiegészítő nyilatkozat esetén az adóhatóság kockázatelemző program segítségével választja ki az adózókat ellenőrzésre, illetve a 2011. évi ellenőrzési irányok között kiemelten számíthatnak ellenőrzésre azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakokban a jövedelemminimum alapján állapították meg adójukat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 24.

Tudta-e Ön, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke minden évben közzéteszi az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányokat? A 2011. évre közzétett dokumentációban a kiemelt adóhatósági ellenőrzési feladatok mellett meghatározásra kerültek az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök. Így kiemelten számíthatnak ellenőrzésre az alábbi területeken tevékenykedő gazdálkodók: - gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása; - nagykereskedelem, különösen a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, a ruházat, lábbeli nagykereskedelme, a számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme, és a fa-, építőanyag-, szaniteráru nagykereskedelem, vegyes termékkörű nagykereskedelem; - biztonsági, nyomozói tevékenység; - építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés; - pénzügyi tevékenység, különösen vagyonkezelés (holding); - üzletvezetési, vezetői tanácsadás. - épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés; - élelmiszergyártás, különösen az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, valamint a húsfeldolgozás, -tartósítás. - erdőgazdálkodás, különösen a fakitermelés. - saját tulajdonú ingatlan adásvételével, - összetett adminisztratív szolgáltatással, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított, az alábbiak szerinti táblázatban megjelölt jövedelmezőségi mutató 50%-a.

„NAPI TIPP” – 2011. február 23.

Tudta-e Ön, hogy az illeték megfizetésére nyitva álló határidő megállapításában törvényi pontosítás történt? 2011. január 1-től a fizetési meghagyásban megállapított illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon, az illetékelőleg a fizetési meghagyás közlését követő 30. napon, és a tényleges illeték valamint az illetékelőleg különbözete pedig a közléstől számított 30. napon válik esedékessé. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az illeték késedelmi pótlékmentes megfizetésére a közléstől számított 30. napig van lehetősége a kötelezettnek.

„NAPI TIPP” – 2011. február 22.

Tudta-e Ön, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóra való áttérés esetén a bevételi nyilvántartás vezetését választó adóalanynak meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót? Eva-adóalanyként bevételi nyilvántartás vezetés választására kizárólag a korlátlan felelősségű társaságok (Bt, KKt, egyéni cég) jogosultak. Az osztalék utáni adót az eva-alany a társaságiadó- bevallásában elkülönítve köteles megállapítani, majd három egymást követő évben, három egyenlő részletben megfizetni. Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 2011. január 1-től 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 21.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles? Egyszerűsített bevallási nyilatkozatot nyújthat be az az őstermelő, akinek előző évben az árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot és nyilatkozik arról, hogy rendelkezik a bevétel 20%-át kitevő számlával. Az egészségügyi hozzájárulás alapja a bevétel 5%-a, mértéke: 15%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 18.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 km utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén? Amennyiben az egyéni vállalkozó emellett az elszámolási mód mellett dönt, az adóév egészére, illetve ha az egyéni vállalkozása nem áll fenn egész évben, akkor a fennállásának időtartamára csak ezt a módszert alkalmazhatja. A havi 500 km gépkocsi használat átalányban történő elszámolása esetén az egyéni vállalkozót nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség. (Minden más költség-elszámolási mód esetén azonban a cégautóadó fizetési kötelezettség felmerül.)

„NAPI TIPP” – 2011. február 17.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben 2010. évben a szakképzési hozzájárulás terhére saját munkavállalói képzést számolt el, akkor a regionális munkaügyi központ felé adatszolgáltatást kell teljesíteni? Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó nyomtatványokat a 15/2009. (VII. 24.) a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló SZMM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatási határidő: 2011. február 25. A hivatkozott rendelet tartalmazza továbbá a saját munkavállalói képzések elszámolására vonatkozó előírásokat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a társaságok kötelesek gazdasági végzésük telephelyeit közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni? A gazdasági társaságoknak mindazon gazdasági tevékenység végzésük helyszíneit kötelesek az állami adóhatósághoz bejelenteni, amelyet a létesítő okiratban ugyan nem jelöltek meg, és a cégbírósághoz sem jelentettek be, de megfelel a telephely adózási fogalmának. /Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő- szolgáltató tevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található./

„NAPI TIPP” – 2011. február 15.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezés illetékfizetési kötelezettséggel jár? A fellebbezési eljárás illetékének mértéke a vitatott összeg függvényében változik, illetve amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg tételes illetéket kell fizetni. A megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket az adóhatóság köteles visszatéríteni az adózónak abban az esetben, amennyiben a kifogásolt döntés vagy intézkedés az adózó hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul.

„NAPI TIPP” – 2011. február 14.

Tudta-e Ön, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítani a számlaadásra kötelezett magánszemély alapján számlázott bevételből? A kifizetőnek ettől függetlenül kötelező levonni az adóelőleget, ha azt a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély kéri. Az adófizetési kötelezettség mellett az adószámos magánszemély esetén járulékfizetési kötelezettség is felmerül. Amennyiben a kifizető nem állapít meg, és nem von le adóelőleget, akkor a teljes összeg után felmerül a járulékfizetési kötelezettség. A járulékfizetési kötelezettség vagy 27%-os TB-járulék, vagy 27%-os egészségügyi hozzájárulás formájában merülhet fel, attól függően, hogy a díj összege megalapozza-e a biztosítási jogviszonyt (eléri-e a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át).

„NAPI TIPP” – 2011. február 11.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek juttatott béren kívüli juttatás vagy béren kívülinek nem minősülő juttatás esetén az adófizetési kötelezettsége a juttatás hónapjának kötelezettségeként keletkezik? Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállalónak utalványt juttat pl. 2011. január hónapra vonatkozóan, de az átadás csak 2011 februárjában történik meg, akkor az adófizetés február havi kötelezettségként jelenik meg, és csak 2011 márciusában kell a kapcsolódó személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás fizetési, bevallási kötelezettséget teljesíteni.

„NAPI TIPP” – 2011. február 10.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni vállalkozó 2011. február 25-ig köteles személyi jövedelemadó bevallását benyújtani az állami adóhatósághoz? Az egyéni vállalkozónak adófizetési kötelezettsége az alábbi jogcímeken merül(het) fel 2010. évben: - Vállalkozói kivét: A magánszemély által az adóévben vállalkozói kivétként kivett jövedelme az összevont adóalap képezi, normál adókulccsal sávosan adózik. - Vállalkozói jövedelem: A magánszemély adóévben keletkező vállalkozói jövedelme után átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózás. Vállalkozói jövedelemadózás esetén az adó alapja: bevétel – bevételt csökkentő törvényben meghatározott tételek – elismert költségek. Adó mértéke: 19% vagy 10%. (Adóoptimalizálás szempontjából javasolt a bevételt csökkentő tételek végiggondolása!) - Vállalkozói osztalékadó: Adó alapja: vállalkozói jövedelemadó alapja, mértéke: 16%. (változás: 2011-től!) - Egészségügyi hozzájárulás: Alapja: vállalkozói jövedelemadó alapja, mértéke: 14%. Az egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határt.

„NAPI TIPP” – 2011. február 9.

Tudta-e Ön, hogy 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt egyes, törvényben meghatározott juttatások után? A 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség fennáll - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett egyes jövedelmek után, valamint - a külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege (vagyis a jövedelem 1,19-szerese), illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások többek között: a cégtelefon használata, a csoportos életbiztosítás, a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli része, stb.

„NAPI TIPP” – 2011. február 8.

Tudta-e Ön, hogy adómentes a munkáltató által kötött kockázati betegségbiztosítás díja is? Adómentes a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagjára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező kockázati betegségbiztosítás díja.

„NAPI TIPP” – 2011. február 7.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemély adózónak a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás melletti további jogviszony esetén nem kell minden egyéni járulékot megfizetnie? Így pl. megbízási jogviszony esetén, amennyiben a magánszemély adózó rendelkezik heti 36 órát meghaladó jogviszonnyal és ezt igazolja, akkor a megbízási jogviszonyból származó jövedelme után nem kell 2%-os mértékű egyéni pénzbeli egészségbiztosítási, valamint 1,5%-os mértékű egyéni munkaerő-piaci járulékot fizetnie. A kifizetőt azonban az adóköteles jövedelem után 27%-os TB járulék terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. február 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltoztak az önellenőrzésre vonatkozó szabályok? Az Adózás rendjéről szóló törvény 2011. január 1-től érvényes változásai alapján az adóellenőrzés alávont adónemre és időszakra csak akkor van önellenőrzésre lehetősége az adózónak, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés kézhezvételét , illetve a megbízólevél bemutatását megelőző napon benyújtotta az adóhatósághoz. 2011-től tehát nincs lehetőség arra, hogy az adóellenőrzés megkezdésékor az adózó folyamatban lévő önellenőrzést befejezzen, illetve folyamatban lévő önellenőrzésre hivatkozzon.

„NAPI TIPP” – 2011. február 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től nem szabható ki mulasztási bírság arra a személyre, és annak közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelessége a foglalkoztatott bejelentése? Ugyanakkor a foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztatót mulasztási bírság terheli, amelynek összege be nem jelentett munkavállalónként 1 millió forint. Ezen felül az adóhatóság utólag előírja foglalkoztatás időtartamára vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettséget. Amennyiben a valós járulék megállapításához nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, akkor becsléssel, legalább 3 havi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg a járulékokat.

„NAPI TIPP” – 2011. február 2.

Tudta-e Ön, hogy ha nem magánszemély adózó kölcsönt ad egy magánszemélynek és nem számít fel meghatározott mértékű kamatot, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik? Amennyiben nem magánszemély adózó nem törvényben meghatározott célokra (pl. lakásépítés, munkabérelőleg, stb.) ad kölcsön magánszemélynek és nem számít fel legalább a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamatot, akkor a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, mértéke: 16%.

„NAPI TIPP” – 2011. február 1.

Tudta-e Ön, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyok (pl. megbízási, vállalkozási, bedolgozási, segítő családtagi jogviszony) nem minden esetben keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség? Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok esetén csak akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át. Amennyiben a jogviszony nem áll fenn egész hónapban, akkor a foglalkoztatás naptári napjain eléri annak a harmincad részét.

„NAPI TIPP” – 2011. január 31.

Tudta-e Ön, hogy továbbra sem kötelezhető a munkáltató a munkavállaló személyi jövedelemadó bevallásának elkészítésére abban az esetben sem, ha az adóévben kizárólag a munkáltatójától szerzett jövedelmet? A munkáltató a hatályos jogszabályok alapján dönthet arról, hogy elkészíti a vele munkaviszonyban álló magánszemély adózó(k) személyi jövedelemadó bevallását vagy sem. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a személyi jövedelemadó bevallás elkészítését, úgy a magánszemély adózó – amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek - kérheti az adóhatóságtól az ún. egyszerűsített bevallás keretében a személyi jövedelemadó megállapítását vagy önadózás keretében állapítja meg a személyi jövedelemadóját. Az egyszerűsített bevallás esetén a magánszemély 2011. február 15-ig, a 1053NY nyomtatványon kérheti az állami adóhatóságtól az egyszerűsített adómegállapítást, mely határidő jogvesztő.

„NAPI TIPP” – 2011. január 28.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás az általános forgalmi adó hatályos rendelkezései alapján mentes az általános forgalmi adó alól? Az adózó a főszabálytól eltérően választhatja az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételét akár a lakóingatlanok, akár a lakóingatlantól eltérő ingatlanok, akár mindkettő vonatkozásában. Az az adózó, aki az adókötelessé tételt választja, választása évét követő 5. naptári év végéig nem térhet át. Amennyiben az adózó nem választja az adókötelessé tételt, akkor az adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységével összefüggésben felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét vagy elkülöníti, vagy ha ez nem lehetséges arányosítja az adóköteles és adómentes tevékenységei között. Az adómentes tevékenységével összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem helyezhet levonásba.

„NAPI TIPP” – 2011. január 27.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től változott a minősített adózó fogalma? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján – a korábbi szabályozással ellentétben – minősített adózóvá válhat az az átmeneti nehézségekkel küzdő adózó is, aki egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal kérvényez fizetési könnyítést, vagy adómérséklést. Továbbra sem változott, hogy a minősített adózónak legalább 3 éves működéssel kell rendelkeznie, az állami adóhatóság korábban nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt. A minősített adózót, amennyiben az adóhatóság először állapít meg terhére adóhiányt, az 50%-os adóbírság helyett 20%-os mértékű adóbírság terheli.

„NAPI TIPP” – 2011. január 26.

Tudta-e Ön, hogy szünetel a biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

„NAPI TIPP” – 2011. január 24.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az egyéni nyugdíjjárulék 10%-ra nő, a korábbi 9,5% helyett? Az egyéni nyugdíjjárulékot a magánszemélynek valamennyi jogviszonyában meg kell fizetnie az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2011. évben napi 21.000.- Ft, évi 7. 665.000.- Ft. Magán-nyugdíjpénztári (magán-nyugdíjpénztárban maradó) tagok esetén 2011. évben – 2010. november és december hónapokhoz hasonlóan - a magán-nyugdíjpénztárak felé nem történik tagdíjfizetés, a 10%-os egyéni járulék teljes összege az állami nyugdíjbiztosítási alapba fizetendő.

„NAPI TIPP” – 2011. január 24.

Tudta-e Ön, hogy az egyéni és társas vállalkozónak nem minden esetben kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie? Továbbra sem változott az a jogszabályi előírás, hogy az egyéni és társas vállalkozónak nem kell 1,5%-os egyéni munkaerő-piaci járulékot fizetnie, amennyiben munkaviszonyban áll vagy nappali tagozaton tanul. A munkaerő-piaci járulék a fedezete a munkanélküli ellátásnak. Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll, munkaviszonya után megfizetésre kerül a munkaerő-piaci járulék, ezért nem terheli vállalkozási jogviszonyában járulékfizetési kötelezettség.

„NAPI TIPP” – 2011. január 21.

Tudta-e Ön, hogy a 2011. január 1-től pontosításra került a minimálbér fogalma? A minimálbér továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a tárgyhónap első napján teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítható bér havi legkisebb összegét jelenti. Azonban főállású egyéni és társas vállalkozók esetében, amennyiben a főtevékenységük legalább középfokú végzettséget igényel a minimálbér a garantált bérminimummal egyezik meg. Ezáltal tehát egységes lett a szabályozás, mind a munkavállalói, mind a „vállalkozói” oldalon. Középfokú végzettséget nem igénylő feladatellátás esetén a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő feladatellátás esetén pedig a garantált bérminimum a járulékfizetés alapja. A minimálbér összege 2011. évben 78.000.- Ft, a garantált bérminimum összege: 94.000.- Ft.

„NAPI TIPP” – 2011. január 20.

Tudta-e Ön, hogy a cégautóadó adófizetési kötelezettség teljesítése negyedévente esedékes, függetlenül az adózó egyéb adókra vonatkozó bevallási gyakoriságától? A cégautóadó bevallási és befizetési kötelezettség teljesítési határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. Adóköteles az a személygépkocsi, amelyre a vállalkozás költséget számolt el az adott időszakban. A személygépkocsi fogalmát a Személyi jövedelemadó törvény határozza meg, és a nem a gépjármű forgalmi engedélyében szereplő besorolás.

„NAPI TIPP” – 2011. január 18.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a túlfizetés csak téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett adóbevallási kötelezettségeinek? Az új szabályozás alapján, amennyiben az adózó az egyes adóneme(ke)n fennálló adótúlfizetésének kiutalását kéri, az adóhatóság minden esetben ellenőrzi, hogy az adózó minden bevallási kötelezettségét teljesítette-e. Az adóhatóság a bevallások jogszabályi megfelelőségét a kiutalás előtt nem vizsgálja, csupán azok megléte a feltétele a túlfizetés kiutalásának.

„NAPI TIPP” – 2011. január 17.

Tudta-e Ön, hogy az éves gyakoriságú áfa kötelezettség teljesítési határideje a tárgyévet követő év február 25-e? Azonban, ha az adózó 2010. évi elszámolandó (fizetendő – levonható) általános forgalmi adója az adóév utolsó negyedévében – éves szinten összesítve – előjeltől függetlenül meghaladta a 250 ezer forintot, akkor az adózónak negyedéves áfa bevallásra kell áttérnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves áfa kötelezettség helyett „negyedéves elszámolási kötelezettség” terheli, így a teljes adóévről szóló, 2010. évi áfa bevallás és befizetés határideje 2011. január 20-a lesz. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az adózó áfa bevallási gyakorisága éves volt 2010. évben, de 2010. utolsó negyedévében közösségi adószámot kapott.

„NAPI TIPP” – 2011. január 14.

Tudta-e Ön, hogy 2010. szeptember 27-i hatállyal változtak a számítástechnikai eszköz útján előállított számlával kapcsolatos előírások? Az Európai Bizottság kifogása miatt hatályon kívül helyezték a papírra nyomtatott számla eredeti és másolati példányának megkülönböztethetőségéről, illetve az első példány egyszer történő nyomtatásáról szóló szabályozásokat. Az Európai Bizottság a fenti szabályozást a Héa-irányelvben meghatározott számla adattartalomhoz képest többletadatnak minősítette, így az irányelvvel ellentmondónak tekintette.

„NAPI TIPP” – 2011. január 13.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megváltozott az ellenőrzött külföldi társaság fogalma? Ellenőrzött külföldi társaságnak az a társaság minősülhet, amelyik nem fizet legalább 10%-os mértékű, társasági adónak megfelelő adót. Nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 10 százalékot.

„NAPI TIPP” – 2011. január 12.

Tudta-e Ön, hogy az áfa bevallási és befizetési gyakoriságot főszabályként a tárgyévet megelőző második évben elszámolt általános forgalmi adó összege határozza meg? Ez alapján a 2011. évben az áfa bevallási gyakoriság a 2009. évben elszámolt (fizetendő – levonandó) általános forgalmi adó alapján kerül meghatározásra. Amennyiben az általános forgalmi adó éves szinten összesített, vagy időarányosan éves szintre átszámított összege - pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte havonta, - ha – előjeltől függetlenül - a 250 ezer forintot nem érte el évente, - egyéb esetben pedig negyedévente kell az áfa kötelezettséget elszámolni. Mindezektől függetlenül havonta kell az áfa kötelezettséget teljesíteni többek között a csoportos áfa-alanynak, illetve negyedévente a jogelőd nélkül alakult, valamint a közösségi adószámmal rendelkező adózónak.

„NAPI TIPP” – 2011. január 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. június 17-től a közcélú természetbeni adomány után nem kell megfizetnie az áfát az adományozónak? A 2010. június 17-től hatályos rendelkezések alapján az adományozót nem terheli áfafizetési kötelezettség, ha olyan terméket, szolgáltatást adományoz, amelyet eddig vállalkozása adóköteles tevékenységéhez használt, vagyis a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. Azonban ha az adózó eleve abból a célból szerzi be a terméket, rendeli meg a szolgáltatást, hogy továbbadja, nem jogosult erre a kedvezményre. Közcélú adományról abban az esetben beszélünk, ha az adományozott közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet vagy egyház, és az adományozás nem jár vagyoni előnnyel az adományozó számára.

„NAPI TIPP” – 2011. január 10.

Tudta-e Ön, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított? Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. törvény alapján nem jogosult. Biztosítási jogviszony fennállásától függetlenül egészségügyi szolgáltatási járulék terheli továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozást. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2011. évben havi 5.100.-, napi 170 Ft.

„NAPI TIPP” – 2011. január 7.

Tudta-e Ön, hogy az egyes adónemen nyilvántartott adótúlfizetést átvezetési kérelem benyújtásával lehet más adónemeken lévő adótartozás rendezésére felhasználni? Az átvezetési kérelem benyújtásánál figyelembe kell venni, hogy magán-nyugdíjpénztári tagdíjak esetén fennálló túlfizetést az Adózás rendjéről szóló törvény alapján kizárólag olyan adónemre lehet átvezetni, amelyek nem mutat adóhiányt a kérelem benyújtásának napján. Amennyiben az átvezetést olyan adónemre szeretnénk, amely adóhiányt mutat, akkor azt két átvezetési kérelem benyújtásával tehetjük meg. Az első átvezetési kérelemben a magán-nyugdíjpénztár adónemen fennálló túlfizetést átvezetjük olyan adónemre, amelyen nem áll fenn adótartozás. Az átvezetési kérelem teljesítését követően pedig erről az adónemről átvezethetjük a tényleges adóhiányt mutató adónemre.

„NAPI TIPP” – 2011. január 6.

Tudta-e Ön, hogy a 2010. május 15-től a társasági adóról szóló törvény alapján nem minősül elismert költségnek a külföldi illetőségű személy részére térítés nélkül adott juttatás? A külföldi személy részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen adott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, ingyenesen nyújtott szolgáltatás tehát nem számolható el költségként, vagyis növeli a társaság társasági adó alapját.

„NAPI TIPP” – 2011. január 5.

Tudta-e Ön, hogy a 2011. január 1-étől hatályos változások alapján az adóterhet nem viselő járandóság fogalma - az egykulcsos adó miatt – kikerült a személyi jövedelemadó törvényből? Emiatt csökkent a magánszemély adózó által a munkáltatónak, a kifizetőnek adandó nyilatkozatok száma. A magánszemélynek a következőkről kell nyilatkoznia a munkáltató (kifizető) felé: adójóváírás igénybevétele; családi kedvezmény igénybevétele; személyi kedvezmény igénybevétele (súlyos fogyatékosság esetén);meghatározott feltételek fennállása esetén az érvényesítendő költségek mértékéről.

„NAPI TIPP” – 2011. január 4.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a társaságok közvetlenül az állami adóhatósághoz kötelesek bejelenteni a cégjegyzékben nem szereplő telephelyüket? A 2011. január 1-től hatályos szabályok alapján a gazdasági társaságok kötelesek az állami adóhatóság részére bejelenteni, mindazon helyszíneket, ahol gazdasági tevékenységet folytatnak és a cégbírósághoz nem jelentettek be. Az Adózás rendjéről szóló törvény alapján telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő- szolgáltatótevékenységének helyét, függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

„NAPI TIPP” – 2011. január 3.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó általános mértéke 16%? A 2011. január 1-től hatályos szabályok alapján a személyi jövedelemadó alapja – összevonandó jövedelmek esetén – továbbra is az adóalap-kiegészítéssel (27%) növelt összeg. Így a 16%-os személyi jövedelemadó mérték tulajdonképpen 20,32%-os mértékű adóterhelésnek felel meg. A 16%-os adómértéket kell alkalmazni továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre, így például az ingó és az ingatlan vagyon átruházásából származó jövedelem esetén is. Kivételt képez a 16%-os adómérték alól az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem 3, illetve 5 év eltelte után.

„NAPI TIPP” – 2010. december 21.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10%-os) adója? A 2011. január 1-től az osztalékból származó jövedelem után egységesen 16% a forrásadó mértéke.

„NAPI TIPP” – 2010. december 20.

Tudta-e Ön, hogy 2011-től megszűnik az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése, illetve a társas vállalkozó személyes közreműködői díj kiegészítése? A 2011. január 1-től hatályos változások alapján az egyéni vállalkozó saját döntése alapján számolhat el egyéni vállalkozói kivétet, valamint a társas vállalkozás is döntése alapján díjazhatja a személyesen közreműködő tagját, tehát megszűnt az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján történő kiegészítés. A 2011-től érvényes szabályokat az adóalanyok már a 2010. évre is alkalmazhatják!

„NAPI TIPP” – 2010. december 17.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től sem terheli az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó adózó által kifizetett osztalékot 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás? Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény alapján nem terheli a magánszemély adózót az eva hatálya alá tartozó adóalany által juttatott osztalék után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény új rendelkezése, mely az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség jogcímeit határozza meg - az adóhatóság véleménye szerint - nem értelmezhető kiterjesztően valamennyi osztalékra, csak az Szja törvény 66.§-a szerint adóköteles osztalékjövedelemre, amelyet az Szja törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott 16 százalék mértékű adó terhel. A fentiek alapján tehát 2011-ben sem keletkezik a magánszemély adózónak egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az eva hatálya alá tartozó adóalany által juttatott osztalékkal összefüggésben.

„NAPI TIPP” – 2010. december 16.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től kamatadó fizetési kötelezettség terhel egyes, jelenleg kamatadó-mentes kifizetéseket? Így 2011. január 1-től kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú 2006. szeptember 1-e előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-ét megelőzően kötött életbiztosítási szerződés kivonása révén a befektetések hozamára.

„NAPI TIPP” – 2010. december 15.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a fizetett helyi iparűzési adó nem adóalap csökkentő tétel? Sem a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó, sem a társasági adó hatálya alá tartozó adózó nem csökkentheti 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a társasági adó alapját az adóévben megfizetett iparűzési adó összegével. 2010. január 1-ét megelőzően az adózó abban az esetben csökkenthette a fizetett helyi iparűzési adó összegével az adó alapját, ha az adóév utolsó napján sem az állami, sem az önkormányzati adóhatóságnál nem állt fenn adótartozása.

„NAPI TIPP” – 2010. december 14.

Tudta-e Ön, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések esetén érvényes moratórium 2010. december 31-ig meghosszabbításra került? Az Adózás rendjéről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján 2010. december 31-ig van arra lehetőség, hogy a 200 ezer forintot meghaladó kifizetés esetén az ajánlattevő az alvállalkozóknak nemleges adóigazolás nélkül is teljesíthet kifizetést. Ezen időpontot követően csak az alvállalkozó által benyújtott nemleges együttes (állami adóhatóság, vámhatóság) igazolás birtokában teheti meg, vagy ha az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

„NAPI TIPP” – 2010. december 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 1-től maximalizálásra került az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére kifizethető munkabér összege? Mind az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, mind a társasági adó hatálya tartozó adózó esetén nem elismert költségnek minősül az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak egy napra a napi minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér. A szja rendszerében a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett összeg nem számolható el költségként, a társasági adó alany esetén pedig növeli a társasági adó alapját.

„NAPI TIPP” – 2010. december 10.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től a 35 éven aluli, első lakást megszerző magánszemélyek jogosultak részletekben megfizetni a lakás után vagyonszerzési illetéket? Az állami adóhatóság a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

„NAPI TIPP” – 2010. december 9.

Tudta-e Ön, hogy 2010. december 16-tól változik az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára? Az új szabályozás értelmében az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. A módosított árbevételi határt azoknak is alkalmazniuk kell, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség (adófeltöltés) mind a társasági adó, mind az iparűzési adó tekintetében fennáll.

„NAPI TIPP” – 2010. december 8.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított internethasználat adómentessége a magánszemélynél? A jelenleg hatályos szabályozás alapján a munkáltató adómentesen nyújthatja vagy térítheti meg számla ellenében a magánszemély otthoni internet használatának egy részét vagy akár annak teljes összegét. 2011. január 1-től azonban ez a juttatás havi 5 ezer forint összegig béren kívüli juttatásnak minősül. Ez az új fogalmi meghatározás azt jelenti a személyi jövedelemadó rendszerében, hogy az ilyen jogcímen elszámolt összeg 1,19-szorosa után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie a munkáltatónak. A havi 5 ezer forint feletti rész béren kívüli juttatásnak minősül és a személyi jövedelemadón kívül 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. december 7.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től megszűnik a vállalkozások kommunális adó fizetési kötelezettsége? A jelenleg hatályos szabályozás alapján azon vállalkozásokat terheli kommunális adófizetési kötelezettség, akik olyan önkormányzat területén foglalkoztatnak munkavállalókat, amely önkormányzat élt a Helyi adóról szóló törvény adta lehetőséggel és bevezette ezt az adónemet. Az adó maximális mértéke az adott önkormányzat területén foglalkoztatott munkavállalók után 2.000.- Ft/év/munkavállaló.

„NAPI TIPP” – 2010. december 6.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-i hatállyal hatályon kívül helyezték az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény még hatályban lévő rendelkezéseit? A vonatkozó jogszabály hatályon kívül helyezésre nem visszamenőleges hatállyal történt, tehát az abban foglalt adókötelezettséget (bevallás, befizetés, stb.) 2010. január 1. és 2010. augusztus 16-a közötti időszakra teljesíteni kell. A bevallást pótlására, illetve a már benyújtott bevallás önellenőrzésére a 1042. számú nyomtatvány szolgál, mely benyújtására az elévülési időn belül, 2015. december 31-ig van lehetősége az adózónak.

„NAPI TIPP” – 2010. december 2.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 14-étől illetékmentes a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása kapcsolt vállalkozások között? A kapcsolt vállalkozás meghatározását a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései alapján kell értelmezni.

„NAPI TIPP” – 2010. december 1.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től az ingó és ingatlan vagyon átruházásából származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16%? A 2011. január 1-től hatályos rendelkezések alapján mind az ingó, mind az ingatlan átruházásából származó jövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 16% lesz. Az ingó vagyontárgy átruházása esetén, amennyiben a jövedelem (bevétel – költség) nem haladja meg a 200 ezer forintot, továbbra is adómentes marad. Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása esetén az elvek nem változnak 2011. évre, ugyanakkor új szabályozás jelenik meg a megszerzésre fordított összeg megállapításával kapcsolatban az öröklés, illetve ajándékozás esetén.

„NAPI TIPP” – 2010. november 30.

Tudta-e Ön, hogy 2010. december 1-e és december 20-a között lehet bejelentkezni az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) hatálya alá? A 2011. január 1-től érvényes egyszerűsített vállalkozói adózás mód választását az adóalany a 10T103 számú, illetve 10T203 számú adatbejelentő lapon teheti meg, mely bejelentést az adózó 2010. december 20-áig írásban vissza is vonhat. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az egyszerűsített vállalkozói adó választására abban az esetben jogosult az adóalany, ha az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételnek megfelel. Nem kell ismételten bejelentkeznie annak az adóalanynak, aki 2010. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2011. évre is ezt a jövedelemadózási módot kívánja fenntartani, feltéve, ha továbbra is megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.

„NAPI TIPP” – 2010. november 29.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli beszámoló benyújtásának elmulasztása esetén az állami adóhatóság felfüggesztheti az adózó adószámát? A beszámoló elektronikus benyújtása a törvény által előírt mellékletek, illetve közzétételi költségtérítés fizetését igazoló nyugta csatolásával az IRM Céginformációs Szolgálata részére történik, amely a kötelezettségüket nem teljesítő adózók kiszűrése érdekében továbbítja a szükséges adatokat az APEH részére. Az APEH a beszámoló benyújtását elmulasztó adózókat felszólítja kötelezettségük teljesítésére. Amennyiben a felszólító levélben előírt határidő eredménytelenül telik el az állami adóhatóság határozatban kezdeményezi az adózó adószámának 60 napos felfüggesztését, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Amennyiben az adózó a felfüggesztés ideje alatt sem teljesíti közzétételi kötelezettségét, az állami adóhatóság kezdeményezi a cég megszüntetését a cégbíróságnál.

„NAPI TIPP” – 2010. november 26.

Tudta-e Ön, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható a saját munkavállalók jogszabályban meghatározott képzési költsége? Főszabályként a saját munkavállalói képzési költség a bruttó kötelezettség 33%-áig, mikro- és kisvállalkozások esetén a bruttó kötelezettség 60%-áig számolható el. Az elszámolás feltételei többek között: - a képzés a munkavállaló munkaköri kötelezettségének ellátásához szükséges, - a képzés minimális időtartama 20 óra, - a képzésről a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettségének a tárgyévet követő év február 25-éig eleget tegyen, - a képzést akkreditációs intézmény végezze, - a munkáltató a jogszabály szerinti dokumentációs kötelezettségének eleget tegyen. Saját munkavállalói képzés esetén az elszámolható mérték főszabályként általános képzés esetén 60%, speciális képzés esetén 25%, illetve a résztvevőnként elszámolt 1 órára eső költség nem haladhatja meg a minimálbér 6%-át.

„NAPI TIPP” – 2010. november 25.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a munkaadó által foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség terhelheti? Rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Létszámon a tárgyévi statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmi meghatározását a 177/2005. (IX. 2.) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

„NAPI TIPP” – 2010. november 24.

Tudta-e Ön, hogy az adózó adataiban bekövetkezett változások esetén az adóalanyt változásbejelentési kötelezettség terheli az adóhatóság felé? Bejelentési kötelezettség terheli többek között: - ha változik az iratőrzés helye, - ha változik az adózó képviselője, akkor az új képviselő adóazonosító száma tekintetében, - ha változás következik be az adózó tulajdonosi szerkezetében, akkor az új tulajdonos(ok) adóazonosító számát illetően, - ha a társaság létesítő okiratában nem szereplő tevékenységet kíván végezni.

„NAPI TIPP” – 2010. november 23.

Tudta-e Ön, hogy a kedvezményes adóztatású meleg étkeztetési utalványt a munkáltató előre és utólag (akár több hónapra, adóévre) is nyújthatja? Meleg étkeztetési utalvány esetén munkavállalónként havi 18.000.- Ft összegig érvényesíthető a kedvezményes adókulcs, a fölött normál természetbeni juttatásként adózik. A kedvezményes személyi jövedelemadó mértéke: 25%. Az adófizetési kötelezettség a juttatás hónapját követő hó 12. napján merül fel.

„NAPI TIPP” – 2010. november 22.

Így a felek között létrejött szerződésben szereplő egyes biztosítékok esetén áfa fizetési kötelezettség merül fel, míg más esetben nem. Az adófizetési kötelezettség főszabályként abban az esetben keletkezik, ha a biztosíték összege a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül vagy abba beleszámít. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek lehetnek: az előleg, a foglaló, a kötbér, a bánatpénz és az óvadék. Az előleg, a foglaló az ellenérték beleszámít, tehát áfa-fizetési kötelezettség a jóváírás napján az előleget, foglalót kapó félnél felmerül. Foglaló esetén, ha az ügylet meghiúsul, akkor módosítani szükséges a foglalóról kiállított, vagy a foglaló összegét is tartalmazó számlát, és utólag lehet a fizetendő adó összegét csökkenteni. Kötbér esetén a hibás teljesítés, a késedelmes teljesítés valamint a meghiúsulás esetére kapott kötbér nem képez általános forgalmi adó alapot, tehát adófizetési kötelezettség nem merül. Bánatpénz kikötése esetén, vagyis ha az egyik szerződő fél a szerződéstől bánatpénz fizetése ellenében elállhat, akkor ő a szerződésben vállalt kötelezettségeitől megszabadulhat. Az áfatörvény hatályos rendelkezései alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany ellenérték fejében kötelezettséget vállal valamely cselekménytől való tartózkodásra. Így a bánatpénz fizetése esetén áfa-fizetési kötelezettség is felmerül. Az óvadék a nem teljesítés esetére kikötött szerződéses biztosíték, mely szerint, ha a vevő nem fizet, akkor a szállító az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti a fennálló követelésének összegét. Tehát alapesetben az óvadék esetén sem merül fel áfa-fizetési kötelezettség. Mindezek alapján látható, hogy nem mindegy, hogy a felek szerződéses kapcsolatában mely szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmazzák, hiszen egy-egy jogintézmény hasonló tartalma mellett azok elnevezése keletkeztet, vagy éppen nem keletkeztet általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget.

„NAPI TIPP” – 2010. november 19.

Tudta-e Ön, hogy adóigazolás elektronikus úton igényelhető az állami adóhatóságtól? Az általános vagy nemleges adóigazolás a 10U11. nyomtatvány elektronikus úton való benyújtásával igényelhető. A kérelem benyújtására mind az adóalany képviselője, mind meghatalmazottja jogosult. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján, vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság (APEH) által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján, vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs.

„NAPI TIPP” – 2010. november 18.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 1-től hatályba lépett egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi jogviszonyban foglalkoztatható munkavállalók számát a munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók statisztikai állományi létszáma határozza meg? Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka nem minősül a törvény szerint alkalmi munkának, így ezek esetében a fenti szigorúbb szabályok nem érvényesek.

„NAPI TIPP” – 2010. november 17.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től csökkentek a gépjárművek esetén elszámolható üzemanyagnormák? Az üzemanyagnormák csökkentése érinti mind a magánszemély (vagy házastársa) tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célú használatára tekintettel fizetett üzemanyag-térítés, mind az adózó tulajdonában, használatában lévő személygépkocsi tekintetében elszámolható üzemanyag megtakarítás összegét. Az elszámolható normák az alábbi oldalon érhetők el: http://www.apeh.hu/uzemanyag/fogyaszt_normak/gjnorma.html. Amennyiben az adóév során nem a hatályos normák szerint kerültek elszámolásra a fenti tételek, érdemes ezek korrekcióját elvégezni. Egyéb esetben a különbözet pl. saját gépjármű hivatalos célú használata esetén nem minősül költségtérítésnek, hanem adóköteles jövedelemmé válik és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt adófizetési kötelezettség terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. november 16.

Tudta-e Ön, hogy 2010. május 1-től új kormányrendelet (39/2010 Korm. rend.) lépett hatályba a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről? A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot. A munkáltató az új szabályozás értelmében a napi munkába járással kapcsolatban köteles a munkavállalónak a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-át megtéríteni. A Kormányrendelet szerint munkába járásnak minősül: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel. Ezért az szja‑törvény alapján 2010. május 1‑jétől lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe. Azonban a magánszemélyt - a munkába járásra tekintettel - megillető költségtérítés kizárólag a munkában töltött napokra számolható el (nem jár szabadság-, betegség-, ünnep- és szabadnapokra).

„NAPI TIPP” – 2010. november 15.

Tudta-e Ön, hogy 2011. január 1-től új FEOR-szám rendszer (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08) lép hatályba? Az új besorolási rendszer hatályba lépésével változik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alkalmazhatóságára vonatkozó FEOR számok meghatározása, valamint a 2011. január 1-ét követően létesítendő munkaviszonyok esetén is az új rendszer használandó.

„NAPI TIPP” – 2010. november 12.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a társasági adóalanyok esetében műemlék helyreállítási kedvezmény érvényesíthető? A hatályos rendelkezések alapján csökkenthető a társasági adó alapja a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségével. Az adóalap csökkentési lehetőség mellett az adóalany az aktiválást követően értékcsökkenést is érvényesíthet.

„NAPI TIPP” – 2010. november 11.

Tudta-e Ön, hogy az állami adóhatóság az előző évre felszámított késedelmi pótlék összegét november 15-i esedékességgel könyveli fel az adózók adófolyószámlájára? Az adózó által benyújtott bevallás alapján, amennyiben az adózó az általa megállapított és bevallott adó- és járulékkötelezettség összegét késedelmesen teljesíti, az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel. A 2009. évre felszámított késedelmi pótlék összegét az adóhatóság 2010. október 31-ig állapítja meg és 2010. november 15-i esedékességgel könyveli fel az adózó adófolyószámlájára. A felszámított késedelmi pótlék után az Art. (Adózás rendjéről szóló törvény) rendelkezései alapján késedelmi pótlék nem számítható fel, azonban a fennálló késedelmi pótlék és más adónemen fennálló tartozás erejéig az adóhatóság végrehajtási eljárást indíthat el.

„NAPI TIPP” – 2010. november 10.

Tudta-e Ön, hogy az üdülési csekk kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minősül a jogszabályban meghatározott összegig? A munkáltató, a kifizető által biztosított üdülési csekk 25%-os személyi jövedelemadó megfizetése mellett évenként magánszemélyenként a minimálbér összegéig adómentes. Az üdülési csekk juttatható többek között a munkavállaló, a személyesen közreműködő tag és azok közeli hozzátartozója számára. A juttatást megelőzően a magánszemélynek nyilatkoznia kell, hogy az adóévben kapott-e üdülési csekket, és ha igen, akkor milyen összegben. Ha a magánszemély már kapott üdülési csekket, akkor a juttatás során figyelembe kell venni, hogy az adóévi kedvezményes juttatás – a korábbi juttató(kk)val összesítve - nem haladhatja meg a minimálbér összegét. A minimálbér összege felett nyújtott üdülési csekk „normál módon” adózó természetbeni juttatás (54%-os szja, a szja-val növelt rész után 27% TB-járulék, vagy 27% egészségügyi hozzájárulás, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás). Amennyiben a magánszemély valótlan nyilatkozatot tesz, akkor az ebből adódó jogkövetkezmények (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) őt terhelik. Az üdülési csekk juttatóját a juttatással kapcsolatos bevallási, és adófizetési kötelezettség az üdülési csekk átadását követő hónap 12. napján terheli.

„NAPI TIPP” – 2010. november 9.

Tudta-e Ön, hogy támogatás esetén a támogatásról rendelkező jogszabály előírhatja, hogy a támogatás összegét a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó tőketartalékba vagy eredménytartalékba helyezze? A Számvitelről szóló törvényen kívül tehát más jogszabályok is rendelkezhetnek a számviteli elszámolás során alkalmazandó szabályokról. Ilyen esetben a gazdálkodó kettős - pozitív - hatással számolhat. Egyrészt a gazdálkodó saját tőkéjét (a tőketartalékon, az eredménytartalékon keresztül) növeli a kapott támogatás, illetve ezáltal javítja a gazdálkodó tőkeerősségének megítélését. Másrészt pl. a támogatással beszerzett eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolása növeli a társaság adóévi költségeit, így csökkenti a társasági adóalapot, anélkül, hogy a másik oldalon a támogatás összege, mint bevétel megjelenne.

„NAPI TIPP” – 2010. november 8.

Tudta-e Ön, hogy a munkáltatók számára járulékkedvezményt biztosító Start-kártyákat a foglalkoztatás megkezdése előtt szükséges igényelni? A járulékkedvezményre jogosít a START kártya, a START PLUSZ kártya, valamint a START EXTRA kártya. START kártyára, az a pályakezdő jogosult, aki a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és ezt megelőzően sem megbízási szerződés, sem vállalkozási szerződés alapján, sem egyéni vállalkozóként nem végzett munkát. START EXTRA kártyára, az a tartósan álláskereső jogosult, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. START PLUSZ kártyára, az a személy jogosult, aki a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. START PLUSZ kártyára jogosult továbbá az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként tart nyilván és a kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapja (kivéve, ha a kedvezőbb feltételeket biztosító START EXTRA kártyára jogosult).

„NAPI TIPP” – 2010. november 5.

Tudta-e Ön, hogy 2010. október 1-től a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíját is az állami nyugdíjbiztosítás felé kell elszámolni? A hatályba lépett változás értelmében a magánnyugdíjpénztári tagok esetében az adóhatóság felé történő havi adatszolgáltatásban és bevallásban (1008) nem tüntethető fel magánnyugdíjpénztári tagdíj. A magánszemélytől levonandó 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék és tagdíjfizetési kötelezettség teljes összege állami adóhatósági kötelezettségként kerül bevallásra és így a befizetési kötelezettség az állami adóhatóság által vezetett Nyugdíjbiztosítási járulékalap számlára történik.

„NAPI TIPP” – 2010. november 4.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli törvény alapján minden olyan eszközt, amely tartósan (legalább 1 éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet a befektetett eszközök között kell szerepeltetni? Az eszköz beszerzésével, előállításával kapcsolatban az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege képezi az eszköz beszerzési értékét. Így a beszerzési ár (befektetett eszközként kimutatott érték) tartalmazza az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. Ezen túlmenően a beszerzési érték részét képezi - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), a vásárolt vételi opció díja. Továbbá az eszköz bekerülési (beszerzési) érték részét képezi többek között a kölcsön után fizetendő az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat, biztosítási díj.

„NAPI TIPP” – 2010. november 3.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től bármely gazdálkodónak lehetősége van a könyvek euróban történő vezetésére? Ennek feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet ezt a számviteli politikájában rögzítse az euróban történő könyvvezetést, és az áttérést követő 5. év végéig nem térhet át a forintban történő könyvvezetésre. Más devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre abban az esetben van lehetőség, ha a vállalkozás bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és kötelezettségei az előző üzleti évben és a tárgyévben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merültek fel.

„NAPI TIPP” – 2010. november 2.

Tudta-e Ön, hogy az általános forgalmi adó törvény hatályos rendelkezései alapján az adóalany gyűjtőszámlát is kiállíthat? Az adóalany gyűjtőszámla kibocsátására akkor jogosult, ha a teljesítés napján, illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több jogügyletet is megvalósít. A gyűjtőszámla kibocsátásának feltétele a felek közötti, előzetes írásbeli megállapodás a számlázási gyakoriságra (heti, havi, stb.). A gyűjtőszámla nem rendelkezik önálló teljesítési időponttal, a gyűjtőszámla teljesítési időpontjai megegyeznek a „részteljesítések” teljesítési időpontjaival.

NAPI TIPP” – 2010. október 29.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóterhet nem viselő járandóság a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás? 2010. január 1-e előtt a törvényi feltételeknek megfelelően juttatott lakáscélú támogatást 1 millió forint összeghatárig adómentesen nyújthatta a munkáltató. A 2010. január 1-ét követően nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összeghatára 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Előírás, hogy a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt, illetve a támogatás hitelintézet, vagy a Kincstár útján kerüljön folyósításra. A munkáltatói lakáscélú támogatás továbbra is kizárólag lakás vásárlására, építésére, építtetésére, legalább 1 lakószobával történő lakásbővítésre, valamint korszerűsítésre adható, és nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül továbbá a munkáltató által korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összege is, természetesen ha a fenti feltételeknek megfelel.

„NAPI TIPP” – 2010. október 28.

Tudta-e Ön, hogy adómentes juttatásnak minősül az adóévben a magánszemély részére legfeljebb évi 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet? A 2010. augusztus 18-tól hatályos törvénymódosítás alapján a kifizető maximum évi 50 ezer forint értékben juttathat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet ugyanazon magánszemély részére. Mivel a törvény kifizetőt nevesít, ezért nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak részére adható adómentesen ez a juttatás.

„NAPI TIPP” – 2010. október 27.

Tudta-e Ön, hogy a 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként szerepeltetett fejlesztési tartalék feloldására 6 év áll rendelkezésre a korábbi 4 év helyett? Az adózó fejlesztési tartalék címén csökkentheti társasági adóalapját. A fejlesztési tartalék összege legfeljebb az adózás előtti eredmény 50%-a, maximum 500 millió forint lehet. Az így képzett fejlesztési tartalékot a számviteli beszámolóban lekötött tartalékként kell szerepeltetni, illetve a megadott határidőn belül beruházásra kell fordítani. A felhasználás során kizárólag olyan tárgyi eszköz beszerzése számolható el, mely után értékcsökkenési leírás elszámolására van lehetőség.

„NAPI TIPP” – 2010. október 26.

Tudta-e Ön, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő 1 éven belül eladja az illeték alapja a vásárolt, illetve értékesített lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete? Az illetéktörvény nem tesz különbséget aközött, hogy melyik lakás értéke volt a nagyobb, az eladott vagy a vásárolt, az illeték alapja a két érték különbözete lesz. Tehát ha valaki olcsóbban vásárol lakást, mint amennyiért értékesített, akkor is felmerül az illetékfizetési kötelezettség. Egyetlen könnyítést tartalmaz a jogszabály, ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakás értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakás – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke.

„NAPI TIPP” – 2010. október 25.

Tudta-e Ön, hogy mentes a termék értékesítése az általános forgalmi adó alól, amennyiben a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem lehetett levonásba helyezni? Tehát ha olyan terméket értékesítünk, amely esetében a szállító által benyújtott számlán szereplő általános forgalmi adó levonására törvényi tilalom vonatkozott, a termékértékesítésünk áfa-mentes. Azonban ha a termékbeszerzés során a szállító nem volt áfa-alany, és így nem került felszámításra általános forgalmi adó, akkor termékértékesítésünk áfa-kötelesnek minősül (például magánszemélytől vásárolt személygépkocsi továbbértékesítése).

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 22.

Tudta-e Ön, hogy az ingatlan bérbeadás főszabályként mentes az általános forgalmi adó alól? Azonban az adózónak lehetősége van az ingatlan bérbeadás adókötelessé tételére az állami adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján. Az adókötelessé tétel tekintetében az adóalany dönthet, hogy választási jogát minden ingatlan esetén vagy csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében gyakorolja.

„NAPI TIPP” – 2010. október 21.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az egyéni vállalkozó is szüneteltetheti tevékenységét? Az egyéni vállalkozó a szünetelés időszakára nem köteles TB-járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni, de ezen időszak alatt nem is válik biztosítottá. A szünetelés időszaka alatt megszüntetheti továbbá pénzforgalmi bankszámláját is.

„NAPI TIPP” – 2010. október 20.

Tudta-e Ön, hogy adószám felfüggesztése esetén a felfüggesztés ideje alatt az adózó nem gyakorolhatja az általános forgalmi adó törvény szerinti levonási jogát, valamint az esetlegesen fennálló túlfizetés összegét sem igényelheti vissza? A felfüggesztés ideje alatt benyújtott áfa bevallásokban tehát a teljes fizetendő adót meg kell fizetni, anélkül, hogy az adózó a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfá-t levonhatná, valamint a felfüggesztés időszaka alatt keletkezett adó-visszaigénylést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet. Az adószám felfüggesztése, mint szankció abban az esetben alkalmazható, ha az adózó székhelyén, vagy a központi ügyintézés helyén nem elérhető, az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, továbbá az adózó a törvényi határidőtől, az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének. Ezen túlmenően az adóhatóság abban az esetben is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten elrendeli.

„NAPI TIPP” – 2010. október 19.

Tudta-e Ön, hogy a magánszemélynek a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot minden biztosítási jogviszonya után meg kell fizetnie, illetve a kifizetőnek le kell vonnia? A természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség tehát minden, biztosítással járó jogviszonyban fennáll, függetlenül attól, hogy munkaviszonyról vagy megbízási jogviszony van szó. Továbbá az egészségbiztosítási egyéni járuléknak - szemben a nyugdíjbiztosítási járulékkal - nincs járulékfizetési felső határa.

„NAPI TIPP” – 2010. október 18.

Tudta-e Ön, hogy véglegesen átadott pénzeszköz esetén felmerülhet ajándékozási illetékfizetési kötelezettség? Nem terheli a megajándékozottat ajándékozási illetékfizetési kötelezettség, ha a véglegesen átadott összeg nem éri el a 150 ezer forintot, illetve, ha a megajándékozott illetékmentességben részesül (pl. alapítvány, társadalmi szervezet jogszabályi feltételek fennállása esetén). Nem terheli továbbá a megajándékozottat ajándékozási illeték - többek között - abban az esetben sem, ha a megajándékozót, vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, TB járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhel, valamint a munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátott összeg mentes a személyi jövedelemadó alól. Amennyiben az illetékfizetési kötelezettség a jogügylet kapcsán felmerül, akkor 30 napon belül az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az illetékkiszabás végett.

„NAPI TIPP” – 2010. október 15.

Tudta-e Ön, hogy önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül? Tehát adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettséget tartalmazó bevallás benyújtása és az adó meg nem fizetése esetén az adóhatóság előzetes értesítés nélkül jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezni. A végrehajtási eljárás megindítása során az adózó pénzforgalmi számlája (számlái) terhére kezdeményezhet azonnali inkasszót. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a végrehajtási eljárás tovább folytatódhat az adózó ingó- és ingatlan vagyontárgyaira. Amennyiben az adóhatóság az egyes adóneme(ke)n nyilvántartott adótartozása mellett más adóneme(ke)n túlfizetést tart nyilván, a végrehajtási eljárás a túlfizetések hivatalból történő átvezetésével kezdődik.

„NAPI TIPP” – 2010. október 14.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóalany a külföldi személy is, amennyiben belföldi társaság, illetve egyéb szervezet részére kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet? Nem válik adóalannyá a külföldi személy, amennyiben a külföldi személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén. A külföldi személy illetőségét igazolni szükséges, amennyiben nem áll a kifizető rendelkezésére az illetőségi igazolás a kifizető adóbevallásának benyújtásáig az adót meg kell fizetni. Az adó mértéke 30%, amelyet a kifizető köteles bevallani és megfizetni. Kamat fogalmi meghatározását a társasági adó törvény nem tartalmazza, ezért a számviteli törvény szerinti „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” tételeit kell figyelembe venni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 13.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től adóalany a külföldi személy is, amennyiben belföldi társaság, illetve egyéb szervezet részére kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet? Nem válik adóalannyá a külföldi személy, amennyiben a külföldi személy illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén. A külföldi személy illetőségét igazolni szükséges, amennyiben nem áll a kifizető rendelkezésére az illetőségi igazolás a kifizető adóbevallásának benyújtásáig az adót meg kell fizetni. Az adó mértéke 30%, amelyet a kifizető köteles bevallani és megfizetni. Kamat fogalmi meghatározását a társasági adó törvény nem tartalmazza, ezért a számviteli törvény szerinti „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” tételeit kell figyelembe venni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 13.

Tudta-e Ön, hogy amennyiben a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben az 1 millió forintot meghaladja a teljes összeg után 14%-os egészségügyi hozzájárulás terhelheti? Nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a magánszemélytől az adóévben levont 6%-os mértékű egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési törvény alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, illetve a magánszemély által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék összege az adóévben eléri a 450 ezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ), illetve ha nem éri el, akkor csak a hozzájárulás-fizetési felső határig kell megfizetnie. Nem terheli továbbá egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség abban az esetben sem, ha a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét az összevont jövedelmek között (önálló tevékenységből származó jövedelem) számolja el és nem külön adózó jövedelemként veszi figyelembe. Önálló tevékenységből származó jövedelemként történő elszámolás esetén az adóalap a következő: (ingatlan bérbeadásból származó jövedelem - ingatlan bérbeadással kapcsolatban felmerült igazolt, elszámolható költség) * 1,27.

„NAPI TIPP” – 2010. október 12.

Tudta-e Ön, hogy az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 6-án hozott határozata alapján nem alkotmányellenes az ún. tevékenységre jellemző kereset? A társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja és az egyéni vállalkozó, amennyiben osztalékot vesz fel és a költségek között elszámolt közreműködői díj, illetve vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, akkor az osztalék terhére ki kell egészíteni a piaci viszonyoknak megfelelő éves keresetre és 27%-os egészségügyi hozzájárulást köteles utána megfizetni. A piaci viszonyokra jellemző kereset meghatározására a személyi jövedelemadó törvény ad iránymutatást.

„NAPI TIPP” – 2010. október 11.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től az elektronikus (nemcsak postai) kézbesítés esetén is létezik kézbesítési vélelem? Az új szabályozás értelmében az elektronikus úton kézbesített adóhatósági vonatkozásában a kézbesítési vélelem az irat elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított 5. napot követő munkanapon áll be.

„NAPI TIPP” – 2010. október 8.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a belföldi és külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj teljes egészében adókötelessé vált? A korábbi szabályozás értelmében a belföldi napidíjból naponta 500 Ft, a külföldi napidíjból pedig a napidíj 30%-a, maximum naponta 15 euró volt adómentes a vállalkozási szférában. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként résztvevő magánszemélyek esetén azonban a napidíj összegéből 25 euró továbbra is adómentesen adható.

„NAPI TIPP” – 2010. október 7.

Tudta-e Ön, hogy a kétszeres adóztatás kizárása miatt a fizetendő cégautóadóból levonható az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó? A levonásra azokban a hónapokban kerülhet sor, amelyekben mind a cégautóadó, mind a gépjárműadó fizetési kötelezettség fennállt. Az adócsökkentési lehetőség feltétele, hogy a gépjárműadó fizetési kötelezettségének az adóalany határidőben (03.16 illetve 09.15.) eleget tegyen. A gépjárműadót az adóalany negyedévente (függetlenül az egyébként rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól) köteles bevallani és megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig.

„NAPI TIPP” – 2010. október 6.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökkent? Így lakásvásárlás esetén a fizetendő illeték mértéke 4 millió forintig 2%, a fölött pedig 4%. 1 milliárd forint feletti ingatlan megszerzése esetén, ha az ingatlan értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az 1 milliárd forint feletti rész után csak 2% az illetékmérték, illetve a fizetendő illeték ingatlanonként nem haladhatja meg a 200 millió forintot.

„NAPI TIPP” – 2010. október 5.

Tudta-e Ön, hogy nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott összeg? További feltétel, hogy a munkába járásra tekintettel kapott összeg, amely nem haladhatja meg: a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén). A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

„NAPI TIPP” – 2010. október 4.

Tudta-e Ön, hogy a telefonköltséget tartalmazó számla általános forgalmi adó tartalmának 30%-a nem helyezhető levonásba, még abban az esetben sem, ha nem valósul meg magánhasználat? A személyi jövedelemadóról szóló törvény – további szigorításként - természetbeni juttatásnak minősíti a helyi, a távolsági távbeszélő-szolgáltatás, a mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező adóköteles bevételt. A magánhasználat értéke vagy tételes elkülönítéssel határozható meg, vagy a tételes elkülönítés helyett választható, hogy a kiadás 20%-a minősül magáncélú használatnak. Ezután, mint természetbeni juttatás után a munkáltatót 54%-os személyi jövedelemadó, valamint a személyi jövedelemadóval növelt érték után TB-járulék terheli, a kifizetőt pedig 54%-os személyi jövedelemadó, és 27%-os egészségügyi hozzájárulás. Amennyiben a telefonszámla teljes összege továbbszámlázásra kerül, akkor nem merül fel sem természetbeni juttatás, és az általános forgalmi adó teljes összege is levonásba helyezhető. Amennyiben nem kerül sor a telefonszámla teljes összegének továbbszámlázására, de a továbbszámlázott összeg eléri a 20%-ot, akkor nem terheli a munkáltatót, kifizetőt a természetbeni juttatások utáni közteher. Amennyiben a továbbszámlázott összeg eléri a 30%-ot, akkor az előzetesen felszámított áfa teljes összege levonásba helyezhető. Amennyiben a kifizető a cégtelefon magáncélú használatát megtérítteti a magánszeméllyel az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatást nyújt, azaz szolgáltatása áfa köteles és számlát kell kiállítania. A más kifizetőnek történő továbbszámlázás esetén pedig a másik kifizetőnél jelentkezik az adókötelezettség a továbbszámlázott tételek alapján.

„NAPI TIPP” – 2010. október 1.

Tudta-e Ön, hogy a képzés költsége a társasági adó törvény szerint minden esetben elismert költség (nem adóalap növelő tétel)? Azonban a személyi jövedelemadó hatályos rendelkezései alapján a nem iskolai rendszerű képzés munkáltató által átvállalt díja az éves minimálbér 2 és félszeres mértékéig 25%-os, kedvezményes szja kulccsal adózó juttatás. Az a fölötti rész pedig „normál” természetbeni juttatásnak minősül, így 54 % személyi jövedelemadó, személyi jövedelemadóval növelt juttatás után 27% TB járulék (összesen: 95,58% közteher) terheli. A törvény átmeneti rendelkezései szabályozzák, hogy 2010. előtt megkezdett képzés esetén milyen adózási szabályok vonatkoznak a juttatásra. Az iskolai rendszerű képzést a nem iskolai rendszerű képzéstől a hallgatói jogviszony megléte különbözteti meg.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 30.

Tudta-e Ön, hogy a határozott időre szóló munkaviszony határozatlan idejűvé válhat? A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Egyebekben pedig a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított, valamint az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is – főszabályként az öt évet nem haladhatja meg.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 29.

Tudta-e Ön, hogy a korlátolt felelősségű társaság (kft.) tagjainak a felelőssége a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott esetekben korlátlanná is válhat? Így például, ha a tagok, olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ebből eredő kárért. Továbbá a nem pénzbeli szolgáltatást (apport) szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy az általa juttatott nem pénzbeli hozzájárulás társasági szerződésben megjelölt értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló értékét, valamint azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítő taggal együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 28.

Tudta-e Ön, hogy az 2010. január 1-től az iparűzési adó alapját csökkenti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége? A törvényi változással tehát nemcsak az eladott beszerzési értékével, a közvetített (alvállalkozói) szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkenthető az iparűzési adó alapja, hanem a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével is. A kutatás-fejlesztés fogalmát a Társasági adóról szóló törvény szabályozza, mely szerint kizárólag az adózó saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztés adóévi költsége, aktiválás esetén pedig az adóévben elszámolt értékcsökkenés összege számolható el adóalap-csökkentő tételként.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 27.

Tudta-e Ön, hogy nem számít bele az adóhatósági ellenőrzés időtartamába a kapcsolódó vizsgálat időtartama? A kapcsolódó vizsgálat kezdő és záró időpontjáról azonban az adóhatóság köteles az adózót értesíteni. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete, illetve ha külföldi adóhatóság megkeresése szükséges.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 24.

Tudta-e Ön, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, levonnia az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett összegből? A magánszemélynek az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelme (bevétel - költség) alapján az adóelőleg alapját negyedévente kell megállapítania és ez alapján az adóelőleget megfizetnie a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig.

NAPI TIPP” – 2010. szeptember 23.

Tudta-e Ön, hogy az adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van? A fellebbezés illetékköteles jogorvoslati lehetőség, melynek összege a fellebbezésben szereplő vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- Ft-ja után 400.- Ft, de legalább 5 ezer, és legfeljebb 10 ezer forint.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 22.

Tudta-e Ön, hogy az Áfa törvény hatályos rendelkezései alapján az adóalany csak abban az esetben állíthat ki egyszerűsített (készpénzfizetési) számlát, ha a termék átadása, szolgáltatás nyújtása, az ellenérték készpénzben történő kiegyenlítése és a bizonylat kibocsátása egy időben történik meg. Amennyiben a három feltétel egyidejűleg nem teljesül egyszerűsített számla nem bocsátható ki, ebben az esetben az adóalany bővebb adattartalommal számla kibocsátására kötelezett. Adóhatósági ellenőrzése során előfordulhat, hogy amennyiben az egyszerűsített számla nem felel meg a fenti feltételeknek, az adóhatóság a bizonylatot nem fogadja el hitelesnek és az adóalany nem gyakorolhatja levonási jogát.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 21.

Tudta-e Ön, hogy a számla adattartalmára az áfa törvényen kívül más törvény is állapíthat meg további rendelkezéseket? A számviteli törvény hatályos rendelkezései alapján a számla kötelező tartalmi eleme a számviteli teljesítés időpontja, abban az esetben, ha a számla áfa törvény szerinti teljesítési időpontjától eltér. Azonban a számla aláírását egyetlen jogszabály sem teheti kötelezővé, kivéve az elektronikus számlát, amely esetében az érvényesség feltétele többek között az elektronikus aláírás megléte.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 20.

Tudta-e Ön, hogy a tárgyév első napján érvényes áfa-bevallási gyakoriság változhat évközben, ha az adózó év elejétől számított elszámolandó adója meghatározott összeget meghalad. A hatályos szabályozás alapján az adózó éves bevallásról negyedéves bevallásra köteles áttérni abban az esetben, az év elejétől számított elszámolandó adója a 250 ezer forintot meghaladja, éves illetve negyedéves bevallásról havi bevallásra köteles áttérni, ha az elszámolandó adója pozitív előjelű és az év elejétől számítva az 1 millió forintot meghaladja.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 17.

Tudta-e Ön, hogy minősített adózó esetén, amennyiben az adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, és az nem a bevételek eltitkolásával függ össze, akkor az adóbírság mértéke 20%, az általános 50%-os mérték helyett. Minősített adózó az a vállalkozási tevékenységet folytató személy lehet, a.) aki legalább 3 éven át működött, és b.) a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, c.) nem indított ellene végrehajtási eljárást, d.) nem állt vagy áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, valamint e.) az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő. Adózó kérheti az állami adóhatóságtól a minősített adózói adatbázisba történő felvételét. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 16.

Tudta-e Ön, hogy a számviteli törvény hatályos rendelkezései alapján a pénztárban lévő készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 2%-át, illetve ha ez nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 e Ft-ot. A napi készpénz záróállomány maximális mértékéről a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni, figyelembe véve a fenti, törvényi előírásokat. Az elszámolásra kiadott összegeknél nem árt, ha tudjuk igazolni a készpénzkiadás célját. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelemként történő adózás elkerülése érdekében a magánszemélynek meg kell fizetnie a kiadott összeg után a kamatot (jegybanki alapkamat + 5% mérték figyelembe vételével).

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 15.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től hatályba lépett törvényváltozás alapján a magánszemélynek 12% bírságot kell fizetnie abban az esetben, ha a nyilatkozatában kért adóelőleg-levonás miatt az adóév végén fennálló fizetendő adókülönbözete a 10 ezer forintot meghaladja. A magánszemélynek 2010. január 1-től nyilatkoznia kell többek között az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj) összegéről, az adójóváírás, a családi adókedvezmény igénybevételéről. Amennyiben ezen nyilatkozatok alapján az adóbevallás elkészítése során 10 ezer forintot meghaladó adótartozás keletkezik, akkor meg kell fizetnie a 12%-os bírságot az adókülönbözet összege után. Kiemelt gondot érdemes fordítani tehát erre, hiszen már egy havi jogosulatlanul igénybe vett adójóváírás miatt is felmerülhet a bírságfizetési kötelezettség. Természetesen a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy az adóév elején adott nyilatkozatát módosítsa, és ez által elkerülje a 12%-os mértékű bírságot.

"Napi tipp" - 2010. szeptember 14.

Tudta-e Ön, hogy adótartozást csak magánszemély esetében lehet mérsékelni, más adózók esetén a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. Magánszemély esetén az adótartozás sem csökkenthető a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegével.

"Napi tipp" - 2010. szeptember 13.

Tudta-e Ön, hogy 2010. augusztus 16-tól a bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélynek nem kötelező e tevékenységéhez az adószámot kiváltania. Az adószám kiváltása alóli mentesítés akkor él főszabályként, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó tekintetében a bérbeadási tevékenységére nem választja az adókötelessé tételt. A magánszemélynek a bérleti díjról minden esetben számviteli bizonylatot kell kiállítania, amin szerepeltetni kell a magánszemély nevét, adóazonosító jelét. Amennyiben a bérleti díjról a magánszemély számlát kíván kiállítani, számlatömböt kell vásárolnia, és ezt csak adószám birtokában teheti meg (tehát mégis be kell jelentkeznie).

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 10.

Tudta-e Ön, hogy 2010. január 1-től a társasági adóalanyok esetében a reprezentációs költségek nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így minden esetben növelik a társasági adó alapját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozás pénzeszközei csökkennek a reprezentációs kiadások összegével, azonban a társasági adó számítás szempontjából olyan mintha fel sem merültek volna költségként. Más adóalanyok (EVA, egyéni vállalkozó) esetében pedig megmaradt a korábbi szabályozás, miszerint a reprezentáció az éves árbevétel 1%-áig, maximum 25 millió forintig adómentes természetbeni juttatásnak minősül.

„NAPI TIPP” – 2010. szeptember 9.

Tudta-e Ön, hogy 2009. évtől a cégjegyzékbe kizárólag a társaság által végzett főtevékenység TEÁOR ’08 számát kötelező bejegyeztetni, a társaság által végzett, illetve végezni kívánt további tevékenysége(ke)t elegendő az állami adóhatóság részére bejelenteni? A hatályos szabályozás alapján tehát a gazdálkodó szervezetek alapító okirat módosítása nélkül (is) jogosultak a cégjegyzékbe be nem jegyzett tevékenységek folytatására, amennyiben azt az állami adóhatóság felé bejelentik. A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Természetesen a hatósági engedélyhez és egyéb feltételhez kötött tevékenységek végzése esetén szükséges az engedélyek beszerzése, illetve az előírt feltételeknek való megfelelés. Az állami adóhatóság honlapján (www.apeh.hu) az „Adóalanyok listái” között lehetőségünk van a „Társas vállalkozások tevékenységeinek lekérdezésére”, törzsszám (adószám első nyolc számjegye) és/vagy a társas vállalkozás elnevezése alapján.

Egyszerűsített foglalkoztatás - új

2010. augusztus 1-jén lép hatályba Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény. A törvény fogalmilag elhatárolja a mezőgazdasági, és turisztikai idénymunkát, illetve az alkalmi munkát. Így alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók számát korlátozza. Az egy naptári napon egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az idénymunkára, illetve az alkalmi munkára létesített jogviszonyok együttes összege a naptári évben nem haladhatja meg a 120 napot. A fizetendő közteher mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500.- Ft/nap, alkalmi munka esetén 1.000.- Ft/nap. A foglalkoztatót egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás megkezdése előtt bejelentési kötelezettség is terheli, amelynek elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül), telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy sms útján tehet eleget.

Vállalkozz okosan! - Líra boltok

Ferik Edit Vállalkozz okosan! című könyve már megvásárolható a Líra könyvesboltokban, valamint néhány internetes webáruházban is.

Ingatlannal rendelkező társaság

2010. január 1-től társasági adóalannyá vált a Magyarországon ingatlantulajdonnal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja, abban az esetben, ha a társaságban meglévő részesedését elidegeníteni vagy kivonja, és ezáltal jövedelmet szerez. Ingatlannal rendelkezőnek akkor minősül a társaság, ha a társaság adóévi beszámolójában eszközként szereplő, Magyarországon fekvő ingatlanjainak az értéke, a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen számítva meghaladja az összes eszközei értékének 75%-át, és tagja, vagy a csoport bármely tagja rendelkezik olyan külföldi illetőséggel, ahol nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Belföldi adózó ingatlannal rendelkező társaságban történő részesedés kivonása esetén nem merül fel társaság adófizetési kötelezettség, hiszen ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt az illetéktörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

Külföldi szervezet adókötelezettsége

A 2010. január 1-től hatályos társasági adótörvény alapján társasági adóalanynak minősül a külföldi személy, ha belföldön bejegyzett társaság, szervezet kamatot, jogdíjat, illetve a törvényben meghatározott tevékenység alapján szolgáltatási díjat fizet számára. Az adóköteles juttatásból főszabályként a kifizető (juttató) köteles a 30%-os mértékű adót levonni. Azonban, ha Magyarország és a külföldi személy illetősége szerinti állammal van érvényes megállapodás a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén, akkor a juttatás után belföldön nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettsége a külföldi szervezetnek.

Euróban történő könyvvezetés

2010-től bármely vállalkozónak van lehetősége a könyvek euróban történő vezetésére. Ennek feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet ezt a számviteli politikában rögzítse. Euróban történő könyvvezetés választása esetén az áttérést követő 5. év végéig nincs lehetőség a forintban történő könyvvezetés alkalmazására.

Visszafizetési kötelezettség nélkül

Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás – változás 2010. január 1-től a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen adott pénzeszköz nem minősül társasági adóalap növelő tételnek, illetve a kapott támogatás esetén sincs lehetőség adóalap csökkentésre. Bizonyos esetekben azonban a társasági adótörvény nem minősíti vállalkozás érdekében felmerült költségnek a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást, juttatást. Így ha olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi kapja, amely állam és Magyarország között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, illetve ha ellenőrzött külföldi társaság, valamint ha veszteségesen gazdálkodó szervezet részére juttatják.

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék adózásának változása 2010. január 1-től társasági adóalanyok esetén a reprezentáció és az üzleti ajándék nem minősül a társasági adó szempontjából elismert költségnek. Így az adóévben elszámolt reprezentáció és üzleti ajándék összege növeli a társasági adó alapját, de ebben az esetben a kifizető mentesül a természetbeni juttatások miatti 54%-os szja, és 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Ferik Edit: Vállalkozz okosan

KÖNYVAJÁNLÓ Mindenkinek, aki - vállalkozna, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá… - céget működtet, de nem mindig érti, mi rejlik a számok mögött… - felismeri, hogy a vállalkozás sikerének egyik alappillére a gazdasági tudás… A könyv útmutató a gazdasági élet labirintusához, nem számviteli kézikönyv, és nem adózási szakkönyv, független attól, hogy számvitelről, adózásról szól, és bőven tartalmaz folyamatosan változó jogszabályi ismereteket. A könyv egyfajta gondolkodásmódot, szemléletmódot nyújt át az olvasónak. Célja, hogy közérthető módon, a szakmailag hozzá nem értők számára is érthetővé tegye az adózás, a számvitel világát, valamint, hogy a vállalkozók, üzletemberek az alapvető törvényszerűségek, ismeretek elsajátítása által üzleti döntéseik során gazdasági előnyhöz juthassanak. Megjelenés 2009. december elején, kiadja a ProFerre Kft. A könyv fogyasztói ára 3.500.- Ft + postaköltség, előjegyzést és megrendelést az alábbi címen fogadunk: ferik.edit@proferre.hu

Az adókötelezettség tartalma

Az Adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó adókötelezettsége szemben a szó köznapi használatával nem csupán az adó megfizetését, hanem ezen felül bejelentési, nyilatkozattételi, adó-megállapítási, bevallási, adófizetési és adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adólevonási, adóbeszedési, valamint bankszámlanyitási kötelezettséget is jelenthet. Ezek bármelyikének a nem teljesítése, vagy nem a jogszabályok szerinti teljesítése szankciót, praktikusan mulasztási bírságot vonhat maga után. Tehát például egy bevallás be nem nyújtása büntethető az adóhatóság részéről, függetlenül attól, hogy az abban szereplő adó hiánytalanul az előírt határidőben megfizetésre került.

Illeték csökkenés

2010. január 1-jétől jelentős mértékben, a jelenlegi 10%-ról 4%-ra csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, amennyiben a megszerzett vagyontárgy értéke nem haladja meg az 1 milliárd forintot. 1 milliárd forint feletti vagyonszerzés esetén az illeték mértéke 2%. Az illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Általános mértékű illetékfizetési kötelezettség terheli a vagyonszerzőt a lakástulajdon, és a gépkocsi kivételével minden más illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgy megszerzése esetén. A változással egy időben csökken a lakástulajdon szerzése esetén fizetendő illeték. Az illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig változatlanul 2% marad, azonban az afölötti rész után a jelenlegi 6% helyett 4% illetéket kell majd fizetnie a vagyonszerzőnek.

Új transzferár-szabályozás

2010. január 1.-től új pénzügyminisztériumi rendelet lép hatályba a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. Az új szabályozás bővebb teret enged az egyszerűsített dokumentáció készítésének, és változik a dokumentáció felépítése is. A transzferárazás lényege, hogy a kapcsolt (egymástól nem független) vállalkozások egymás közötti kereskedelmi, szolgáltatási és pénzügyi kapcsolataiban érvényesített ár megfeleljen az egymástól független felek esetén - összehasonlítható körülmények között - alkalmazott árainak. A társasági adó alanyai közül nyilvántartási kötelezettség terheli azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést, szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kis- vagy középvállalkozásnak. Az adózónak a nyilvántartást szerződésenként kell elkészítenie, de a jogszabályban meghatározott feltételek esetén lehetősége van összevont nyilvántartás készítésére is. A nyilvántartás elkészítési határideje a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti társasági adóbevallás benyújtására előírt határidő. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, valamint az ezzel kapcsolatos iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adózót.

Áfa-fizetési kötelezettség

Főszabályként az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget a teljesítés alapozza meg. Azonban az adófizetési kötelezettség abban az esetben is beáll, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A számla kibocsátója ez utóbbi esetben csak akkor mentesül az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség teljesítése alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy teljesítés nem történt, vagy történt ugyan teljesítés, de azt más teljesítette.